153060. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,4-benzotiazepin-származékok előállítására
n sei elkülönítjük, hideg vízzel mossuk és kb. 1 liter forró alkohollal extraháljuk, A réztiocianát eltávolítására a forró alkoholos oldatot megszűrjük. Az alkoholos oldatból lehűtéskor 5-klór-2-tioeiano-benzofenon kristályosodik ki. A terméket etanolból való •átkristályösítással tisztítjuk és 98—99 C°-on olvadó vajszínű tűket kapunk. 5. példa: 78, g 5-klór-2-tioeiano^benzof enont 800 ml alkoholt 200 ml 40%-os nátriumhidroxidot és 60 g nátriumhidrogénszulfitot V2 óra hosszat visszafolyatás közben melegítünk. 2-merkapto-5-klór-benzofenon képződik, amit a 3. példa szerinti eljárással brómetilamin-hidroibromiddal alkilezünk. A 3. példa szerinti módon történő további piridines kezelés 7-klór-2,3-dihidro-5--f enil-1,4-benzotiazepin-hidrokloridboz vezet, amelynek olvadáspontja, átkristályosítás után 233—234vC° (bomlás közben). .., A fenti hidrokloridból a szabad bázist nátriumhidroxiddal felszabadítjuk és éterrel extraháljuk. Az éteres oldatot vákuumban besűrítjük, amikoris az éterből színtelen prizmák alakjában 7-klár-2,3-dihidrío~5-fenil-l,4-benzotiazepin kristályosodik ki, olvadáspont 79—80 C°. 6. példa: 34 g (0,125 mól) 7-klór-2,3-dihidro-5-fenil-l,4-Hbenzotiazepin-hidroklorid 200 ml száraz tetríahidrofuránnal készített oldatát, közönséges hőmérsékleten 10 g (0,25 mól) lítiumalumíniumhidrid 600 ml tetrahidrofuránnlal készített kavart oldatához óvatosan hozzáadjuk. A reakcióelegyet 2 óra hosszat visszafolyatás közben melegítjük, majd jégfürdőben lehűtjük. 1 liter étert lassan hozzáadunk és az elegyet szűrési segédanyagon át szűrjük. A szürletet megszárítjuk, vákuumban szárazra pároljuk és a maradékot etanolban oldjuk: Az oldatot metanolos sósav feleslegével megsavanyítjuk. Éter hozzáadásakor 7-klór-5Hfenil-2,3,4,5-tetrahidro-l,4-l benzotiazepin-hidrokloridot kapunk. A terméknek etanol és éterelegyből történő átkristályosítása sárgás, 267—268 C°-on olvadó tűket szolgáltat. 7. példa: ^6,4 g (0,02 mól) 7-klár-2,3-dihidro-5-fenil-l,4--Jbenzotiazepin-hidroklorid 200 ml metanollal készített, jégfürdőn hűtött oldatálhoz 4,5 g (0,021 mól) nátriüm-tmeta-perjodát 42 ml vízzel készített oldatát adjuk. A reakcióelegyet 6 óra hosszat jeges hűtés mellett, majd 14 óra hosszat közönséges hőmérsékleten kavarjuk. A kicsapódott nátriumgoddátot szűréssel elválasztjuk és a szürletet vákuumban kis térfogatra besűrítjük. A besűrített szürletet metilénklo-riddal extraháljuk és a szerves réteget leválasztjuk, megszárítjuk, majd vákuumban szárazra pároljuk. Az így kapott maradékot metanolban 12 feloldjuk és metanolos sósavval megsavanyítjuk. Éter hozzáadásakor .. 7-klór-2,3Jdilhidro-5-fenil-1,4-benzötiazepm-l-oxid^hidrokloridot kapunk. A terméknek metanol és éter keverékéből tör-5 ténő átkristályosításakor enyhén sárga, 206— 207 C°-on olvadó prizmákat kapunk. 8. példa: 10 4 g (0,014 'mól) 7-klór-5-fenil-2,3,4,5-tet:rahid- . ro-l,4HbenzotiiaaepinHhid:roklorid 100 ml metanollal készített, jégfürdőn hűtött oldatához 3,2 g (0,015 mól) nátrium-meta-iperjodát 28 ml vízzel készített oldatát adjuk. A reakcióelegyet 5 15 óra hosszat jéghűtéssel és 23 óra hosszat közönséges hőmérsékleten kavarjuk. A kicsapódott nátriumjodátot szűréssel elválasztjuk és a szürletet vákuumban kis térfogatra besűrítjük. A besűrített szürletet metilénkloriddal extra-20 háljuk és a szerves réteget leválasztjuk, megszárítjuk, majd vákuumban szárazra pároljuk. A maradék metanolos oldatát metanolos sósavval megsavanyítjuk. Éter hozzáadásakor 7-klór-2,3,4,5-tetrahidro-5-fenil-l,4-benzotiazepin-l-25 -oxid^hidroklorid kristályosodik ki. Metanol és éter elegyéből való átkristályosításkor 230—231 C°-on olvadó, színtelen prizmákat kapunk. A bázist a hidrokloridból alkálival felszabadítjuk és éterből színtelen, 116—117 C°-on ol-30 vadó prizmák alakjában kristályosítjuk. 9. példa: 43,2 g (0,158 mól) 7-klór-2,3-dihidro-5-fenil-35 -1,4-benzotiaziepin-hidroklorid 400 ml ecetsavval és 70 iml 30%-os hidrogénperoxiddal készített oldatát közönséges hőmérsékleten 14 napig nappali fényben állni hagyjuk. 7-klór-4,;5-epoxi-2,3,4,5-tetrahidro'-i5-fenil-l,4-benzotiazepin-l,l-40 -dioxid csapódik ki, amit szűréssel elkülönítünk. Metilénkloridból való átkristályosításkor a terméket színtelen prizmák formájában kapjuk, melyeket 200 C°-on olvadáspontmeghatározó berendelésbe helyezve 205 C°-on olvadnak, majd 4ö újra megszilárdulnak és 265—266 C°-on újra megolvadnak. 10. példa: 50 5 g 7-klór-4,5-epoxi-2,3,4,5-tetrahidro-5-fenil-l,4-benz:otLazepin-l,l-dioxid 100 ml forró xilollal készített elegyét 10 percig visszafolyatás közben melegítjük, majd lehűtjük. 7-kl»r-2,3-dihidro-5-f enil-1,4-benzo'tiazepin-l, 1,4-trioxid kép-55 ződik, amit szűréssel elkülönítünk. A termék metilénkloridból színtelen tűk alakjában kristályosodik, olvadáspont 265—266 C°. 11. példa: 7,3 g (0,022 mól) 7-klór-2,3-dmi<lro-6-fenill,4--toenzotiazepin-l,l,4-trioxid 300 ml kloroformmal készített kavart szuszpenziójáiioz 9 ml (0,1 mól) foszfortrikloridot adunk. A reakcióelegyet f,r, 1 óra hosszat visszafolyatás közben melegítjük,
