153060. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,4-benzotiazepin-származékok előállítására
153060 8 sorban alakíthatjuk ki, miként azt a fentiekben leírtuk. Az alábbiakban részleteket közlünk. Az eljárás egyik foganatosítási módja szerint a (4) képletű vegyületet bármilyen persawal vagy perecetsavyal vagy hidrogénperoxiddal, előnyösén 0—150 C°-on, legelőnyösebben 10— 60 C°-on, sav, pl. ecetsav és hasonlók jelenlétében kezeljük, amikor a (15) képletű oxazirán keletkezik, ahol R, Rl5 R^, R 3 , R 4 és R 5 jelentése a fentiek szerinti. A kapott vegyületet közömbös szerves oldószer, mint xilol, toluol és hasonlók jelenlétében hevítjük, amikor ai (16) képletű vegyülethez jutunk, ahol R, R1; R 2 , R3, R4 és R 5 jelentése a fentiek szerinti. A (16) képletű vegyületet a 4-helyzetben dez-oxigénezzük azáltal, hogy redukálószerrel, pl. foszfortrikloriddal kezeljük vagy Raney-nikkel jelenlétében hidrogénezzük. A kapott (17) képletű vegyületet, hol R, Rx, R2 , R3, R 4 és R 5 jelentése a fentiek szerinti, hidrogénezéssel tovább redukálhatjuk, szokásos hidrogénező katalizátor mint nemesfém katalizátor, pl. platinaoxid vagy alkálifém- vagy alkáliföldfém-bórhidrid, mint nátriumbórlhidrid jelenlétében, amikoris a (18) képletű vegyülethez jutunk, ahol R, R1; R 2 , R3, R4 és R 5 jelentése a fentiek szerinti. A (4) képletű vegyületet oxidálószerrel, pl. alkálifémperjodáttal vagy számított mennyiségű persavval is kezelhetjük, amikoris a (19) képletű vegyülethez jutunk, hol R, R1; R 2 , R3, R4 és R5 jelentése a fentiek szerinti. Ismét más eljárás szerint a (4) képletű vegyületeket lítiumalummiumhidriddel vagy katalitikus hidrogénezéssel, nemesfém katalizátor, mint platina jelenlétében hidrogénezhetjük, amikor a (20) képletű vegyülethez jutunk, hol R, RÍ, R2 , R 3 , R 4 és R 5 jelentése a fentiek szerinti. A (20) képletű vegyületeket a továbbiakban szelektíven kezelhetjük vagy fémperjódátokkal, amikor a megfelelő vegyületek 1-helyzetben szulfinil-esoport, vagy erős oxidáló szerekkel, persavval, mint pl. pereeetsavval vagy trifluorperecetsavval vagy hidrogénperoxiddal kezelhetjük, amikoris a megfelelő vegyületben 1--ihelyzetben szulfanil-csoport keletkezik. ' A fent leírt lítiumalumíniumhidrides keze^lést, vagyis a 2,3,4,5-tetrahidro'-l,4-benzotiazepinek előállítását mindenkor előnyösen —20 — +90 C° közötti hőmérsékleten, legelőnyösebben —5 f-40 C° közötti hőmérsékleten, általában közömbös szerves oldószer, mint tetrahidrofurán, és éter, mint dietiléter, dimetiléter és hasonlók jelenlétében hajtjuk végre. A fent leírt al'kálifémperjodátos kezelést, vagyis az 1,4--benzotiazepin-1-oxidok előállítását minden esetben előnyösen szerves közömbös oldószerben, mint alkohol, pl. metanol, etanol és hasonlók, ketonok, mint aceton vagy metiletilketon, dioxán és hasonlók jelenlétében, —10 — +60 C° közötti, előnyösen —4> — +40 C° közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. A (21) képlet szerinti vegyületet, ahol R, R1; R2 , R 3 és R 5 jelentése a fentiek szerinti, p}. valamely alkánsav anhidridjével, pl. ecetsaV-anhidriddel kezelhetjük, amikoris a (22) általános képletű vegyületekhez jutunk, ahol R, Rj, R2, R3 és R 5 jelentése a fentiek szerinti. 5 A (22) képlet szerinti vegyületeket óvatosan \ kezelhetjük lítiumalumíniumhidriddel, amikor a megfelelő (17) képletű vegyület keletkezik, melyben R4 hidrogén. A (4)~és (19) képletű vegyületekett savval, pl. hidrogénlhalogeniddel, W mint sósavval vagy brómhidrogénnel és hasonlókkal kezelhetjük, amikoris a (7) képletű és (23) képletű vegyületekhez jutunk, hol R, Rx , R2 , R 3 , R 4 és Rg jelentése a fentiek szerinti. Azok az (1) képlet szerinti vegyületek, ahol 15 R7 ,alkil-, alkenil- vagy alkinil-csoport, a megfelelő (1) képletű (R7 = hidrogén) vegyületekből állíthatók $.0, oly módon, hogy e vegyületeket alkilezzük, alkenilezzük vagy alkinilezzük. Az alkilezést pl. úgy hajthatjuk végre, hogy 20 az oly (1) képletű vegyületet, amelyben R7 hidrogén, nátriumalkiláttíal mint nátriummetiláttal, közömbös szerves oldószerben, mint toluolban nátriumszármazékká alakítjuk át, majd e származékot, pl. dialkilszulfáttal vagy alkilhaloge^-25 niddel, közömbös szerves oldószerben, pl. szénhidrogénben vagy dimetilformamidban reagáltatjuk. Alkalmas dialkilszulfát pl. a dimetilszulfát. Hasonló módon alkalmazható alkilhalogenid például a metiljodid. Az alkenilezést ak-30 ként hajthatjuk végre, hogy alkenilhalogenidet, pl. allilbromidot használunk, az alkinilezéshez pedig alkinilhalogenidet, pl. propargilbromidot alkalmazunk. Más változat szerint az alku-, alkenil- vagy alkinil-csoport bevezetése hasonló 39 reakciófeltételek mellett is végrehajtható, anélkül azonban, hogy előbb a nátriumszármazékot .állítanánk elő. A (4) helyzetű acilezést a szokásos acilező szerekkel, mint pl. alkánklarbonsavíhalogenidek-40 kel Vagy anhidridekkel, így ecetsavanhidriddel vagy acetilkloriddal hajthatjuk végre. Azokat az (1) képlet szerinti vegyületeket, amelyekben R7 alkilaminoalkil- vagy dialkil. aminoalkiPcsoport, a megfelelő (1) képletű ve-45 gyületből, ahol R7 hidrogén, akként állíthatók elő, hogy e vegyületet alkilaminoalkil- vagy dialikilaminoalkil-kloriddal, -bromiddal vagy -jodiddal reagáltatjuk. A reakciót közömbös szerves oldószerben hajthatjuk végre, mely műve-50 léthez egy vagy több közömbös szerves oldószert mint metanolt, etanolt, klórbenzolt, benzolt, dimetilformamidot, toluolt vagy hasonlókat használhatunk. A hőmérsékletnek és nyomásnak nincs jelentősége és így a bázisos lánc 55 bevezetését iáz (1) képlet R7 helyére közönséges hőmérsékleten és nyomáson és magasabb hőmérsékleten és/vagy nagyobb nyomáson is végezhetjük. Ha a képletekben Rj más, mint hidrogén, ezt 60 úgy érhetjük el, ha a kiindulási anyagokat vagy az l,4Hbenzotiazepin végterméket megfelelő eljárásnak vetjük alá. így pl. azok a végtermékek, amelyekben Rí nitro-esoport és R hidrogén, úgy állíthatók elő, hogy az oly 1,4-benzom tiázepin végtermékeket, melyekben R és Rí egy-
