152968. lajstromszámú szabadalom • Eljárás L-alfa-metildopa és n-butilészterének előállítására

15291 3 ellenére a dibenzol-d-borkősav-félamiddal kép­zett sója igen nehezen kristályosodó', rosszul kezelhető vegyület, ezért célszerűbb az amino­diol rezolválására a dibenzoil-d-borkősavdime­tilamidot használni, amellyel jól kristályosodó 5 só képződik. Ezért tehát nem volt előre lát­ható, hogy egy jól rezolválható aminoalkoho] optikai izomerekre való bontására csak ke­véssé alkalmas vegyület egy, a szokásos mód­szerekkel nem rezolválható aminosavészternek 10 az optikai izomerekre való hasítására alkalmas lesz. Ez a tény annál is meglepőbb, mivel más aminosavésztereket nem sikerült dibenzoil-d­-borkősav-félamiddal rezerválni, a dibenzoil-d­-borkősav-féldimetilamid pedig nem volt az 15 alJa-metildopa-n-butiiészter rezolválására hasz­nálható. Ismeretes, hogy a nehezen rezolválható ra­cem vegyületek létrejötte intermolekuláris asszociációnak tulajdonítható, az alfa-metil- 20 dopa^-észterek esetében pl. a fenolos hidroxil­-csoportok és az észterkarbonil között. Feltéte­lezhető, hogy a dibenzoil-d-borkősav-félamid karbonil-esoportjai mint donor-csoportok ezt az asszociációt gátolják, és így jön létre a speciá- 25 lis rezolváló hatás. A diasztereomér sópár frakcionált kristályo­sítását célszerűen n-butanolban végezzük, mi­vel mint észter komponens is ez van jelen, így n-butanolból először 90—95%-os termelés- 30 sei a rosszabbul oldódó L-alfa~metildopa-n­-butilészter-dibenzoil-d-borkősav-félamidsó vá­lik ki, amely a biológiailag aktív L-alfa-metil­dopa-n-butilésztert tartalmazza, míg a bioló­giailag hatástalan D-alfa-metildopa-n-butil- 35 észter az anyalúgban marad. Az L-alfa-metildopa-n-butilésztert dibenzoil­-d-borkősav-félamidsójából célszerűen úgy sza­badítjuk fel, hogy a sót híg vizes savval elke­verjük, amikor az L-alfa-metildopa-n-butil- 40 észter oldatba megy, a regenerált dibenzoil-d­-borkősav-félamid pedig kiválik az oldatból. Utóbbit leszűrjük, az anyalúgból a szabad ész­tert bázisokkal, pl. alkálihidroxidokkal, alkáli­karbonátokkal, alkálihidrokarbonátokkal vagy 45 ammóniával kicsapjuk. Az észtert sokszor cél­szerű valamilyen sója, pl. ásványi savas sója alakjában kinyerni, pl. a savas oldat bepárlása, illetve abból való kicsapás, vagy a szabad ész­terből savakkal való reakció útján. 50 Kívánt esetben azonban az észter elszappa­nosítható és a biológiailag aktív L-alfa-metil­dopa nyerhető ki. Ha pl. a félamidsó elbontá­sát töményebb ásványi savval (5n sósavval) végezzük, úgy a kivált dibenzoil-d-4>orkősav- 55 -félamid leszűrése után nyert reakcióelegy rög­tön hidrolízisnek vethető alá. A racem . alfa-metildopa-n-butilészter, amely az irodalomban nincs ismertetve, a szokásos módszerekkel jó kitermeléssel előállítható a 60 következőképpen: 100 ml száraz n-butanolt jéghűtés közben sósavgázzal telítünk, majd hozzáadunk 10 g alfa-metildopát (előállítva J. Am. Chem. Soc. 77, 700 (1955) alapján) és további sósavgáz- §5 4 bevezetés és keverés közben 2 órán át 130 C -os olajfürdőn visszafolyós hűtő alatt forraljuk, majd éjjelen át szobahőfokon állni hagyjuk. Az oldatot vákuumban szárazra pároljuk, a maradékot 30 ml vízben oldjuk, majd nitrogén­atmoszférában jéghűtés és keverés közben 40 ml 10%-os szódaoldattal pH 7.5-1 e állítjuk. A kivált kristályos csapadék súlya szárítás után 10.8 g, o. p.: 123—124 C°, 30 ml kloro­formból átkristályosítva 9.95 g, o. p.: 124— 125 C°. Fenti módszerrel előállított L-alfa-metildopa­-n-butilészter, sói, valamint a belőlük előállított L-alfa-metildopa fiziológiailag hatásos termé­kek és így önmagukban, továbbá mint gyógy­hatású anyagok közbenső termiékei bírnak je­lentőséggel. Eljárásunk kivitelezését az alábbi példák szemlél étik: Példák: 1. 3.57 g dibenzoil-d-borkősav-félamidot víz­fürdőn való melegítés közben feloldunk 20 ml n-butilalkoholban, majd a kapott oldatot 40 CQ -ra hűtjük, és nitrogén-atmoszférában keve­rés közben hozzáadunk 2.67 g racem-alfa­-metildopa-n-butilésztert. A nyert tiszta olda­tot éjjelen át szobahőfokon állni hagyjuk, a kivált L-alfa-metildopa-n-butilészter-dibenzoil­-d-borkősav-félamidsót leszűrjük, n-butanollal és éterrel kimossuk. Súlya 2.94 g, termelés 94%, O'. p.: 120—123 C° (bomlik), («)D —74° (1%-os oldat .alkoholban). A félamid-sót 20 ml 5n sósavban felszusz­pendáljuk, majd 20 percig 0 C°-on keverjük. Ekkor kiválik a dibenzoil-d-borkősav-félamid, amelyet szűrünk, vízzel mosunk. Súlya 1.63 g, o. p.: 188—189 C° (bomlik), («)D —136' (l%ros oldat alkoholban). Az anyalúgot, amely az L-alfa-metildopa-n­-butilésztert tartalmazza, 10 órán át nitrogén­atmoszférában forrásban levő vízfürdőn mele­gítjük, 0.2 g csontszénnel derítjük, majd vá­kuumban szárazra pároljuk. A kristályos ma­radékot (súlya 1.18 g) 2 ml vízben féloldjuk és vizes ammónia-oldattal pH 6-ra állítjuk, majd hozzáadunk 30 ml acetont. A kivált L^alfa-metildopát, melynek súlya 0.83 g, szük­ség esetén vízből átkristályosítjuk, o. p.: 299— 302 C° (bomlik), («)D —4° (1%-os oldat n. só­savban). Számított N = 6.65%, talált N = 6,58%. Az L-alfa-mietildopa-n-butilészter-dibenzoil­-d-borkősav-félamidső n-butanolos anyalúgját nitrogén áramban és vákuumban szárazra pá­roljuk, a maradékot (súlya 3.35 g) 25 ml 5n sósavval 0 C°-on elkeverjük, a kivált dibenzoil­-d-borkősav-félamidot leszűrjük. Súlya 1.82 g, o. p.: 188—189 C° (bomlik). Anyalúgját nitro­gén atmoszférában 10 órán át forrásban levő vízfürdőn melegítjük, 0.2 g csontszénnel derít­jük, 2 ml vízben oldjuk, vizes ammónia-oldat­tal pH 6-ra állítjuk, majd 30 ml aeetonnal ele­gyítjük. A kivált D^alfa-metildopát, melynek 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom