152945. lajstromszámú szabadalom • Ívhegesztési eljárás el nem fogyó elektródával

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS • II» —•—J——•••———I II1IIMIH—————————•!! llll IIIH IIMII———————— Bejelentés napja: 1964. XII. 12. (AA—530) Hollandiai elsőbbsége: 1963. XII. 13. Közzététel napja: 1966. II. 22. i Megjelent: 1966. IX. 15. y 152945 Szabadalmi osztály: 49 h 34—37 Nemzetközi osztály: B 23 k Decimal osztályozás*. Feltalálók: Benschop Jacobus Petrus igazgató, 's-Gravenpolder, Broodman Johannes Jacobus mérnök, GOBS, Hollandia Tulajdonos: Apparaten- En Ketelfabriek Den Haag N. V., GOES, Hollandia Ivhegesztési eljárás el nem fogyó elektródával 1 A találmány eljárás munkadaraboknak el nem fogyó rúdelektródával való ívhegesztésére. Eddig minden olyan esetben, amikor két, mun­kadarabot el nem fogyó rúdelektródával he­gesztettek össze, az ív bázispontját az elkészí- 5 teni kívánt varrat mentén vezették végig, mi­közben az ellenelektróda tetszés szerint a két munkadarab egyikéhez vagy mindkettőhöz van kapcsolva. Az említett hegesztési eljárással azonban ne- 10 héz egyenletes varratot kapni akkor, amikor az összehegeszteni kívánt munkadarabok vastag­sága vagy alakja egymástól nagy mértékben eltérő, vagy nehezen hozzáférhető helyen kell a hegesztést végezni, ahol a hegesztési folya- 15 mat nem tartható • kézben. Ez a hátrányos jelenség a találmány szerinti eljárással kiküszöbölhető, amely találmány sze- . rinti eljárásra jellemző, hogy az elektromos áramforrás egyik sarkát az egyik munkadarab- 20 hoz kapcsoljuk, azután e munkadarab egyik végét a másik munkadarabhoz nyomjuk úgy, hogy ez az érintkezési felület az említett mun­kadarabvég alakjának felel meg, majd az elekt­romos áramforrás másik sarkához csatlakozó 25 rúdelektróda és a másik munkadarab felülete között ívet keltünk az érintkezési felület köze­lében, és \az elektródát a. másik munkadarab- -hoz viszonyítva úgy mozgatjuk el,, hogy az ív bázispontja, azaz az a porit, ahol az ív érintke- 30 zésbe kerül a munkadarabbal, olyan utat ír le, amely az érintkező felülettől állandó távolság­ban marad. A hegesztőáramnak említett eljárásnál ta^ pasztáit, olvadékon keresztüli áthaladása ered­ményeként egy kitüntetett irány jön létre úgy, hogy a munkadarabon áthaladó áram követ­keztében is az olvadékra ható, a negatív pólus felé irányuló Lorentz^erők 'lépnek fel, amely erők az olvadéknak kívánt alakját biztosítani tudják és lehetővé teszik az olvadék kívánt mértékű eltolódását. Következésképpen az olva­déknak anyagát arra a helyre lehet irányítani, ahol ez a leghatásosabb és leginkább kívánatos á jó kötés elérése érdekében. Mivel a hegesztőáram teljesen vagy részben áthalad az olvadékon és egyidejűleg az össze­erősíteni kívánt alkatrészek érintkező felületein is, a hegesztési zónában fellépő hő kifejlődésé^ hez az áram is hozzájárul. : Az olvadékon keresztüli aránylag erős elekt­romos mező következtében az olvadékban elekt­rolitikus vezetés lép fel. Ennek és az olvadék­ban fellépő mozgatóerőknek hatására saz össze­hegeszteni kívánt munkadarabok és az olvadék közötti érintkezés, és így a hőátadás jelentősen javul. ' Mivel adott szerkezeti, méret és egyéb viszo­nyok esetén a hegesztőáram a változtatási le­hetőségeket szűk határok között tartja, szük-152945

Next

/
Oldalképek
Tartalom