152945. lajstromszámú szabadalom • Ívhegesztési eljárás el nem fogyó elektródával
3 152945 4 ségessé válhat az előzőkben említett hatások nagyságának szabályozása külön áram segítségével, amelyet külön áramforrásról keltünk és így ennek hatását gyengíteni vagy erősíteni tudjuk. Ilyen módon a hegesztett varrat alakja jelentősen javítható. Ebből a célból a segédáramforrás sarkai a munkadarabok egyikével vagy másikával vannak összekapcsolva. A találmány szerinti eljárás különösen jól alkalmazható vékonyfalú csöveknek átmenő furattal ellátott lapokhoz a furattal egyvonalú hegesztésére, amely furatok átmérője lényegében megfelel a csövek belső átmérőjének. Ez a helyzet áll elő hőcserélőknél, amelyeknél nagy számú elzártan elrendezett átömlő csövet kell hegeszteni egy tartály aránylag vastag falához. Mivel a csövek szorosan egymás mellett vannak, vonalhegesztést nem lehet alkalmazni ott, ahol a csövek végei érintkeznek a tartályfal belső felületével. Ebből az okból kifolyólag eddig minden egyes behegeszteni kívánt csövet keresztüldugtak a fal furatán úgy, hogy ennek vége megközelítően egy vonalban volt a tartályfal külső felületével, ami után a cső végét ehhez a külső felülethez hegesztették, vagy ha szükséges volt, a felületre helyezett rövid függőleges csőhöz, amely egytengelyűén helyezkedett el a behegeszteni kívánt csővel. Ennek az összekötési eljárásnak hátrányos tulajdonsága, hogy a tartály belsejéig benyúló rés képződik, illetve marad a cső és a furat fala között, mivel ezen a résen keresztül alig folyik át a tartályban levő folyadék, korrózió lép fel. A csöveket általában nem , lehet a furaton keresztül a tartályfal belső felületéhez hegeszteni, mert a hegesztést itt általában nem igen lehet ellenőrizni, illetve a hegesztési folyamatot kézbentartam. Mivel a vékonyfalú cső fala és a tartály vastag fala között is nagy és hirtelen a méreteltérés, ezzel az eljárással nem lehet kielégítő hegesztési varratot elérni. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi csövek végeinek ' tartályf.albán levő furatok végeinél a tartályfal belső felületéhez való hegesztését. Ebből a célból az összekötő vezetékek egyike a behegeszteni kívánt csőhöz van kapcsolva, amely csövet a furattal egyvonalban a fal vagy lap belső felületéhez nyomunk, majd a rúdelektróda csúcsát a lap külső felületétől bevisszük a furatba, ami után az elektróda és a furat belső felülete között ívet keltünk a cső és a lap érintkező felületeihez közellevő pontban és ezt követően az elektródát úgy mozgatjuk, hogy az ív bázispontja a furat falán olyan utat fut be, amely köralakú és amely az érintkező felületektől nagyrészt állandó távolságban marad. A találmányt részleteiben a rajzokon vázolt kiviteli példákkal kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra szalagnak vagy csőnek laphoz hegesztésére szolgáló, találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas hegesztőberendezés elvi vázlata. Az la ábra a lap és csőcsatlakozás egy példaképpeni kiviteli megoldásának keresztmetszeti vázlata. A 2. ábra csőnek perforált laphoz a lapban levő furattal egyvonalban való hegesztésére 5 szolgáló példaképpeni, találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas hegesztőberendezés elvi vázlata. A 2a ábra a lap és cső kapcsolódásának és az áramutaknak példaképpeni kiviteli alakját IC szemléltető vázlat. Az 1. ábrán látható berendezésben a wolframból készült 4 wolframelektróda a hegesztőberendezés 5 egyenirányítójának negatív sarkához van kapcsolva. Ennek az egyenirányítónak 15 pozitív sarka a 3 érintkezőtömbön keresztül a 2 szalaghoz vagy csőhöz van csatlakoztatva, amiket össze kívánunk hegeszteni. Az ív a 4 elektróda és az 1 lap között képződik a 2 cső és az 1 lap közötti érintkező felületek közeledő ben. Az ív és az összehegeszteni kívánt felület atmoszférikus vagy védőgázzal lehet körülvéve. Az áram iránya a 3 érintkezőtömbtől a 2 25 csövön keresztül és 'az olvadékon keresztül a 4 elektróda felé mutat. Az Í! áram az olvadékon keresztül az iL áram mágneses mezejével együtt a 2 csövön keresztül most Lorentz-erőt fejt ki az olvadékra a kj vektor mentén. Kö-30 vétkezésképpen a hegeszteni kívánt felületektől az olvadék eltolódik. Ezt a kt erőt használhatjuk pl. az olvadékra ható nehézségi erő semlegesítésére a k2 vektor irányában, aminek következtében az olvadék a 2 csőbe behatol. 35 Ha a nehézségi erő nem elegendő vagy teljesen hiányzik, lehetségessé válik, hogy az olvadék nagymértékben elmozdul az elektróda irányában úgy, hogy a 2 cső az összehegeszteni kívánt felületek közelében nagyon vékonnyá 40 válik. Ebben az esetben járulékos 6 áramforrást lehet kapcsolni az összehegeszteni kívánt felületekhez, illetve a 3 érintkezőtömbhöz és az 1 laphoz. Ez a 6 áramforrás az i2 áramot szolgáltatja, ami a k2 vektorral jelzett erőt 45 eredményezi. Ennek a külön i2 áramnak betáplálásával az olvadék most bármilyen kívánt irányban elmozgatható. A szaggatott vonallal feltüntetett a és b vonalak mutatják a különböző ix és i 2 áramok hatásária az olvadt fém 50 lehetséges kiterjedéseit. Az la ábrán látható 7 gyűrű a 2 cső vége és az 1 lap közé helyezhető és ez járulékos hőt kelt a hegesztési zóna közelében, azonkívül így külön anyag juttatható a hegesztéshez egyszerű 55 módon. A 2. ábra szerinti elrendezés rozsdamentes acélból készült 2 csőnek rozsdamentes acélból való 1 laphoz történő hegesztését szemlélteti, amelynél a csöveket a hőcserélő falát képező 60 lapban levő 10 furatokkal egy vonalban hegesztjük be. Ebből a célból egy 3 érintkezőtöraböt tolunk a 2 cső hegeszteni kívánt végébe a ' tartály falának közelébe, illetve ezzel szemben, és az említett érintkezőtömböt a 6 áramforrás 65 pozitív sarkával kötjük össze. A 10 furatba egy 2
