152906. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egyszerűsített televíziós szinkronizáló, kioltó- és eltérítő jelek kialakítására és az eljárás szerinti televíziós jel előállító berendezés

1152906 4 rokat kell vezérelni-, vagy szinkronizálni. Az így kapott impulzusokat differenciálják és a differenciált jelekkel, mint triggerekkel, további, meghatározott időre beállított késleltető és időzítő multivibrátorokat vezérelnek (szinkronizálnak). Ezek állítják elő a különböző idejű, késleltetésű sorszinkron, képszinkron, stb., fent felsorolt jeleket. Mivel mindezt sorfrekvenciásan és képfrekvenciásan is végre kell hajtani és a kü-Í lönböző jeleket összegezni is kell, így kb. 8—10 csöves áramkörök válnak szükségessé. Hasonló a helyzet az eltérítő generátorok esetében is. Történtek ipari TV kameráknál próbálkozások a csőszám, ül. fokozatszám további erőteljes csökkentésére, melynek során a legkülönbözőbb impulzustechnikai módszereket használták fel a nagy csőszámú szinkrogenerátorok és az eltérítő generátorok egyszerűsítésére, ' de ezek általában a jelképzésnél hiányos, vagy egyéb hátrányos végeredményt hoztak. Például a legtöbb egyszerűsített rendszernél elmaradt a sorszinkronjel elő-, illetve utóválla, esetleg mindkettő. E^ mellett (még mindig bonyolult és labilis rendszerűnek bizonyultak a viszonylag sok csővel is. Jelen találmányi eljárás segítségével közvetlenül szinuszos jelekből, folyásszög-elvű jelformálással, illetve amplitúdó szelektálással létrehozhatók az egyszerűsített televíziós vezér- ós eltérítő jelek úgy, hogy csupán néhány csövet alkalmazunk- és a stabilitás mégis magas értékű. A folyásszög jelenség önmagában jól ismert, fizikai folyamat, pl. a legtöbb egyenirányító áramkör, ül. oszcillátor kis áramfolyásszöggel működik. A folyásszög egyébként azt fejezi ki, hogy egy szinuszos jel teljes periódus idejéből mennyi ideig folyik az áram. A teljes periódus időt 360°-nak veszik és az áramfolyas időtartamát is szögben, folyási szögben fejezik ki. Az amplitúdó szelektálás az a művelet, amelynél a hullámalak bizonyos adott határfeszültség fölé, vagy alá eső részét kiválasztják és eredeti alakjában tovább engedik (határolás, vágás). A folyásszög elv alkalmazását és az amplitúdó szelektálás^ valamint minden olyan beavatkozást, amely a jel eredeti formáját megváltoztatja, de az ismétlődési frekvenciát nem befolyásolna, közös néven jelformálásnak nevezik. Jelen szabadalmi eljárás szerint a jelelőállító áramkörökben a kis áramfolyási szöveg a televíziós jelek időtartalmára vannak beállítva, s miközben a rövididejű áram valamilyen ellenálláson átfolyik, azon az árammal arányos, rövid idejű feszültséget, vagyis impulzus-jelet hoz létre. Ez a jel általában még nem elég meredek, de nagy amplitúdóra van választva, úgy, hogy kis szakaszával további, gyors vezérléseik és ezáltal vágások legyenek megvalósíthatók. Az eljárás segítségével, mint a későbbi példakén ti kivitelnél' látható, legfeljebb két csővel mégoldható a sokféle televíziós vezérjel (szinkron, kioltó, stb.) létrehozása és ugyanakkor ez a két cső- még az eltérítő generátor feladatait is részben ellátja. Jelen szabadalom tárgya egy olyan eljárás, amelynek során a sorkioltój elet és á sorszinkronjelet ugyanabból a trapézjelből származtatjuk le jelformálással, és így biztosítjuk a két jel időtartamát és helyzetének egymáshoz való rögzítését, az elő- és utóvállakat. Ezt oly módpn érjük el, hogy, egyrészt a trapéz jel lefelé keskenyedő szakaszából amplitúdó szelektálással sorszinkronjel szélességű jelet állítunk elő, amelyből vágás és fázisfordítás után, nyerjük a sorszinkron jelet, s így létrejön az előváll, másrészt a trapézjellel soreltérítő fokozatot vezérlünk, amelynek kimenetén a sorvisszafutás alatt létrejött rövid impulzus kezdő éle egybeesik a trapézjel keskenyedő szakaszának kezdő élével, de hátsó éle később jelentkezik, mint a trapézjel keskenyedő részének hátsó szakasza — az eltérítő transzformátor hatása következtében — és így az utó- és előváll időtartamával megnövekedett sorkioltójel jön létre. A képkioltó jel és képszinkron jel helyzetének időben egymáshoz való rögzítése a képszinkronjelnek a képkioltój élből való leszármaztatásával van megoldva oly módon, hogy a képkioltójelet differenciálással keskenyítjük, a differenciált jel negatív részéből vágással és fázisfordítással hozzuk létre a képszinkron jelet. A képvezérlőjel előállítása külön áramkör helyett egyszerűen a szinkronjel keverő egyik kimenetén létrejövő kiemelkedő, képszinkronjeleket is tartalmazó, módosított, összetett szinkronjel segítségével történik. A találmány szerinti eljárást egy kiviteli példaként! berendezés segítségével ismertetjük. Az 1. ábra a jelformálás egyes lépéseit, a 2. ábra egy kiviteli példa blokkrajzát mutatja be, a 3. ábra egy példaként! kapcsolási rajzot tartalmaz. Az A áramforrás 1 képfrekvenciás szinusz jeleket szolgáltat (pl. hálózati frekvencia), amelyek a B képfrekvenciás jelfórmáló fokozatot vezérlik. Ez utóbbi kisfolyásszögű erősítő fokozatként van kiképezve, így a szinusz jelek csak annyi ideig vezérlik, amennyi a képkioltáshoz szükséges. A B képfrekvenciás jelformáló fokozat kimenetén az erősítés és fázisfordítás hatására a 2 nagy, negatív impulzus lép fel, amely kb. 70 V "nagyságrendű és legnagyobb szélességében, az un. talpszélességében képkioltój el szélességű. A 2 képkioltój élből a C differenciáló és vágó fokozat először a 3 jelet állítja elő, majd eltávolítja ezen jel pozitív részét. A 3 jel negatív részié a D szinkronjel keverőbe jut, amelyben határolás és fázisfordítás történik és a kimeneten közel négyszögalakú pozitív polaritású 4 képszinlkron jel jön létre (más jellel egyidejűleg). Ezzel a megoldással létrejött a képkioltó- és képszinkron jel. A sorkioltó-, sorszinkron és sor el térítő jel képzése a következőképpen történik.' Az LC rendszerű E soroszcillátor a sorfrekvenciának • megfelelő rezgésszámú színuszjelet állítja elő. Az E soroszcillátor olyan folyásszögű működésre van beállítva, hogy kimeneti pontján az 5 negatív jel lép fel, melynek le- és felfutási mere-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 6P 2