152906. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egyszerűsített televíziós szinkronizáló, kioltó- és eltérítő jelek kialakítására és az eljárás szerinti televíziós jel előállító berendezés

5 1B29Ó6 S deksége szinuszos jellegű és talpszélessége kb. a sorkioltó jel szélességének felel meg. Ez a jel a kimenetre helyezett F jelformáló fokozat hatására megváltozik és felső szakaszában ferde emelkedést mutat, vagyis az 5 jel 6 trapézjellé módosul, amellyel a H soreltérítő generátor vezérelhető. A G amplitúdó szelektor a 6 trapéz jel alsó felét engedi csak tovább, az így kapott 7 jel talpszélessége keskenyebb lesz, mint az eredeti jel talpszélessége és az amplitúdó szelektor úgy van beállítva, hogy az átengedett rész a sorszinkronjel szélességének feleljen meg. A 7 jel a D szinkronjel keverőbe jut, melyben határolás és fázisfordítás történik és a kimeneten közel négyszög alakú, pozitív polaritású 8 sorszinkron jel jön létre (más jellel egyidejűleg). A 8 sorszinkron jel tehát később kezdődik, mint a 6 alapjel (amelynek segítségével jön létre a sorkioltó jel ,9 kezdete), vagyis szabályos előváll jön létre. A sorkioltó jel 9 viszont, melyet a trapézjellel vezéreit H soreltérítő generátor viszszafutási jeléből állítunk elő, később fejeződik be, mint a 8 sorszinkron jel, így szabályos utóváll is létrejön, A kép- és sorszinkronjelek a D szinkronjelkeverőben összegeződnek, így annak egyik kimenetén létrejön a 10 összetett szinkronjel sorozat. A D szinkronjelkeverő egy másik kimenetén olyan 11 összetett szinkronjelsorozat is létrejön, amelynél a képszinkron jelek erőteljésen kiemelkednek és alkalmasak a képeltérítő fokozat vezérlésére. A berendezés egy kiviteli példaszerinti blokkrajzának leírása után egy példaképpeni — a 3. ábrán látható —:

kapcsolási rajzot ismertetünk. A VI ikercső VIA trióda részének rácsára Cl kondenzátoron keresztül az 1 kb. 200 Vcs-cs amplitúdójú, 50 Hz-es (hálózati) színuszjel jut. A Cl és RÍ oly nagy időkonstanst képviselnek, hogy a VIA cső anódján 2 keskeny folyásszögű impulzus jön létre. A Cl és RÍ értéke úgy van megválasztva, hogy a 2 hullámforma képkioltó jel szélességű és oly nagy amplitúdójú (kb. 70 V), hogy képkioltásra felhasználva az alsó, le^ kerekedő rész már nem is hat, a kioltás már az egyenes, meredek szakaszban létrejön, így a képkioltójel előállítása már meg is történt, A VIA anódjából a 2 jel a C2 és az R2 differenciáló tagokra jut, amelynek hatásária a V1B első rácsán a 3 differenciált hullámforma , jönne létre. Azonban a Dl vágó dióda a pozitív oldalt levágja, így a V1B rácsán csak a keskeny, negatív szakaáz érvényesül és ez a csövet lezárja. A keskeny negatív szákasz elegendő nagyra van választva ahhoz, hogy a cső már a jel egyenes lefutású éleinél lezáródjon, következésképpen a V1B anódján a 4 hullámforma jön létre, amely a C2 és az R2 differenciáló tagok helyes megválasztásával éppen képszinkronjel szélességű. Ezzel létrejött a 4 képszinkronjel. A sorszinkron- és sorkioltó jelek előállítása a következő úton történik: V2 ikercső trióda része V2A sorfrekvenciás szinusz oszcillátorként működik. C3 és R6 rácsáramköri tagok időkonstansa úgy van megválasztva, hogy V2A anódjában keskeny folyásszögű jel, kb. sorkioltójel szélességű jöjjön létre (5 hullámforma). Ez a jel lefelé keskenyedő és alsó egyharmadában kb. sorszinkron jel szélességű. A V2A anódjában kapcsolt C5 és R7 helyesen megválasztott jelformáló elemek hatására az 5 jelforma módosul és felső szakaszáéban ferde emelkedést mutat. Így létrehoztuk a soreltérítő áramkör vezérlésére szükséges 6 trapéz hullámformát. Ezzel vezéreljük a V2B soreltérítő fokozatot, amely a V2 ikercső másik fele. A V2B kimenetéhez csatlakozó TI sorkimenő transzformátor szekunder tekercsén a sorvisszafutás v

ideje alatt (tekercs bekötéstől függően) pozitív, vagy negatív polaritású 9 sorkioltó jelet kapunk. A D3 amplitúdó selector dióda az R4 és R5 tagokból kiképzett osztólánc segítségével úgy viali előfeszítve, hogy csak a 6 jel alsó, sorszinkronjel szélességnek megfelelő szakasza jusson át~ rajta és a C4 csatoló kondenzátoron keresztül V1B harmadik rácsára kerüljön (7 hullámforma). A 7 jel elegendő nagy ahhoz, hogy már meredek, kezdő szakaszai is lezárást hozzanak létre V1B csőnél. Következésképpen V1B anódján sorszinkronjel szélességű impulzusok jelennek meg (8 hullámforma). Ezek az impulzusok (a D3 amplitúdó selector hatására) később kezdődnek és korábban végződnek, mint a 9 sorkioltójel kezdő-, ül. befejező élei. így a szabványokban szereplő elő- és utóváll is biztosítva van. A képfrekveneiás jelek előállítása során kapott 4 képszinkronjel szintén. V1B anódján jelenik meg. így végeredményben V1B mint összetett szinkron jelképző i.s működik, anódján tehát létrejön a 10 összetett szinkronjel. Látható, hogy idáig már biztosítottuk a sorszinbronjel, képszinkronjel, összetett szinkronjel, a sor- és képkioltójel, valamint soreltérítő jel előállítását. A képvezérlőjel a következőképpen jön létre: A V1B második és negyedik összekötött segédrácsain R3 ellenállás hatására megjelenik egy olyan 11 módosított, összetett szinkronjel is, amelyből a képszinkronjelek erőteljesen kiemelkednek. Ez a jelenség az eljárásnak abból a fényéből adódik, hogy V1B első rácsát zárjuk le a 3 hullámformájú képszinkronjel szélességű jel negatív szakaszával, az első rács mindkét segédrács áramát befolyásolja, míg a harmadik rács lényegében csak a negyedik rács áramát zárja le. Az így kapott kiemelkedő képszinkronjelet tartalmazó jelsorozat kiválóan alkalmas TV kameráknál, mint kamera képvezérlő jel a képeltérítő (rajzon nem szereplő, szervesen nem ide tartozó) fokozat vezérlésére, vagy szinkronizálására. A példaképpeni kapcsolás leírásából tehát látható, , hogy az ismertetett eljárás felhasználásával maximum két csővel megoldható, a televíziós képjel előállításához szükséges impulzustechnikai vezérlőjelek kialakítása úgy, hogy a második cső nlár a sor eltérítést is elvégzi, sőt az 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 ! 3