152873. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 9,10-dihidro-4H-benzo(4,5)ciklohepta-(1,2-b)tiofén-származékok előállítására

152873 datát 50 -ml jégecetben 17 ml tömény sósavval 1 percig forraljuk, és 12 Hg mm nyomásnál szárazra pároljuk. A maradványt ezután 20 ml etanolban felvesszük, az oldószert elpárologta tjük, és a maradványt aeetonban oldjuk. Az acetonos 5 oldatból 1—2 ml éter hozzáad'sáa után a hidroklorid cisz-transz-izomérelegyfcént kikristályosodik. A terméket etanol'ból többször átkristályosítjuk. Az anyag 258—2<60°-on bomlás közrben olvad. 10 A kiindulási anyagként használt 9,10-dihidro-4H^benzoi

[4,5]ciklohepta[l,2-b]itiofén-4-ont a .következőképpen állítjuk elő: 15 2-[2-(2-tienil)-vinílpbenzoésav. 117 g tenildietilfoszfonát (forráspontja 120— 124°/0,06 mmHg) 200 ml frissen desztillált dimetilformamiddial készült oldatához hozzáadunk 20 30 g jól megszárított, porított nátriummetilátot, miközben az oldat 45—50°-ra melegszik. Ezután a lombikot jégfürdőbe helyezzük, és 80 g o-ftálaldehidsav 200 ml dimetilformamiddal készült oldatát úgy csepegtetjük hozzá, hogy .a homer- 25 séklet 35 és 40° között maradjon, majd szobahőmérsékleten még 30—60 percig keverjük. A reakciőkeverékhez ezután erőteljes keverés közben még 1600 ml 10—15°-os vizet adunk, mire vörös színű olaj válik ki. Kálium-karbonáttal 30. meglúgosítjuk, mire az olaj ismét oldódik, a vörösbarna oldatot benzollal kétszer kirázzuk, és a vizes oldatot 10—15°-on sósavval óvatosan 4 pH-ra állítjuk be. Hűtőszekrényben való néhány órai állás után a kicsapódott savat szűréssel el- 35 választjuk, megszárítjuk, és benzolból átkristályosítjuk. A 2-{2-(2-tienil)-vinil]-benzoésav olvadáspontja 133—135°. Az anyalúgot háromszor metilénkloriddal kirázzuk, a szerves fázist nátriuimszulfát fölött megszárítjuk, és. 15 mm Hg 40 nyomáson bepárologtatjuk. A. maradványt benzolból átkristályosítjuk, miközben még egy további adag savat kapunCk 133—135° olvadásponttal. 45 2j[2~(2-tienil)-etil]-benzoésav. 7,5 g nátriumot vízmentes toluol alatt megolvasztunk, majd gyakori rázás közben 375 g tisz- 50 ta higanyt csepegtetünk hozzá oly módon, hogy a toluol forrjon. A keveréket keverés közben 120—140°-ra hevítjük, majd, amikor minden toluol elpárolgott, 50°-'ra hűtjük. A homogén amalgámra most 20 g 2-[2-(2-tienil)-vinil]-ben- 55 zoésav 150 ml 95%-os etanollal készült oldatát öntjük, és a keveréket 30 percig rázzuk. Ezután a higanyt elválasztjuk, kétszer etanollal mossuk, és az egyesített etanolos oldatokat 1200 ml vízzel hígítjuk. Az oldatot különlegesen tiszta ko- 60 vaföldön át megszűrjük, sósavval megsavanyítjuk, és 5°-ra hűtjük. Néhány óra múlva szűréssel elválasztjuk a kicsapódott savat, és kloroformos hexánból átkristályosítjuk. Olvadáspontja • »0-1«°. ...:...Í:JÜL' e» 9,10-dihidro-4H-benzo[4,5]ciklohepta[l,2-bI-tiofén-4-on. 59 ml 84%-os foszf orsavat és 86 g foszf orpentoxidot 125—130°-on 30 percig keverünk. Ezután ezen a hőmérsékleten 30 perc alatt 20 g porított 2-[2-(2-tienil)-etil]-ibenzoésavat adagolunk a keverékhez', A reafcciókeveréket 125— 130°-on még két óra hosszat keverjük, 1000 ml vízbe öntjük, az oldatot különlegesen tiszta kovaföldön át megszűrjük, és háromszor metilénkloriddal extraháljuk. A szerves, fázist 2 n nátriumkarbonát-oldattal moásuk, magnéziumszulfát fölött megszárítjuk, az oldószert elpárologtatjuk, és a maradványt nagyvákuumban ledesztilláljuk, mire a 9,10-dihidro-4H-ibenzo[4,5]-ciklohepta[l,2-b]tiofén-4-on 125—140°-on 0,05 mm Hg nyomáson zöld olajként megy át. 2. példa. a) 7-klór-4-:hidroxi-4-fl-metil-2-oxopirrolidil-(3)]-9,10-dihidro-4H-benzo[4,5]ciklohepta-[l,2-b]-tiofén. 100 ml cseppfolyós ammóniához hozzáadunk 0,03 vas(IH)nitrátot, majd adagonként 0,49 g lítiumot, a keletkezett sötétkék keveréket ezután —35°-on 30 percig keverjük. A kapott szürke litiumamid-szuszpenzióhoz ezután 4,56 g 1-metil-pirrolidon-(2)-t adunk. 30 perces keverés után a keverékhez —35°-on hozzácsepegtetjük 5,8 g 7-klór-9,10-dihidro-4H-benzot4,5]ciklohepta [l,2b]tiofén-4-an 60 ml vízmentes éterrel készült oldatát, majd még két óra hosszat keverjük. Ezután a reakciókeveréklhez adagonként 4,2 g aninióniumkloridot és 50 ml étert adunk. Az ammónia elpárologtatása után, miközben a hőmérséklet +10°-ra emelkedett, a reakciókeveréket elkeverjük 300 ml jeges vízzel és 100 ml. diklórmetánnal. A szerves réteget elválasztjuk, nátriumszulfát fölött megszárítjuk, és bepárologtatjuk. A maradványt izopropanolból és metanolból átkristályosítjük. Olvadáspontja 165—167°. b) 7-klór-4-hidroxi-4-'[l^mietil-pirrolidil-(3)]-9,10--dihidro-4H-ibienzo{4,53cikloihepta[l,2-b]tiofén, 11,5 g a) alatt készült vegyületnek 60 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készült oldatához 5°-on hozzácsepegtetünk 80 ml 0,661 mólos éteres litiumaluiminiurohidrid-oldatot. Ezután a reakriókeyerélket 30 percig szobahőmérsékleten keverjük, majd 5°-ra hűtjük, és hűtés köziben 10 ml tösnény nátiiumszulfát-oldatot csepegtetünk hozzá. Az így kapott csapadékot szűréssel elválasztjuk, és tetrahidrofuránnal többször mossuk. Az egyesített tetrahidrofurános szűredéket bepárologtatjuk, a maradványt 120 ml éterben felvesszük, és az oldatot 2n kénsavval extraháljuk. A kénsavas kivonatot 30%-os nátronlúggal beállítjuk 11 pH-ra, és a kicsapódott bázist metilénkloridban felvesszük. A metilénkloridos oldatnak nátriumszulfát fölött való megszárítása és az oldószer elpárologtatása után 3