152852. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dibenzocikloheptén származékok előállítására

152852 6 szert, amelyben a reakcióban résztvevő anyagok kellőképpen oldódnak. Az addíciós reakció befejeződése után az oldószer főtömegét vákuum-desztilláció útján eltávolítjuk, a Grignard-adduktot valamely erre alkalmas oldószerben, mint benzolban oldjuk és víz vagy ammóniumklorid oldat hozzáadásával, hűtés közb;en hidrolizáljuk. A terméket oly módon nyerjük ki, hogy az esetleg visszamaradt szervetlen -anyagokat szűréssel elkülönítjük, majd az oldószert bepároljük. A karbinolnak a megfelelő. 5-(3-terc.amino-propilidén)-származékká való átalakítását — a szintézis B) reakciólépése — vízelvonás út^ ján folytatjuk le. A víz lehasítása a szokásos módon történik, valamely általában alkalmazott vízlehasítószert, mint acetilkloridot, ecetsavanhidridet vagy tionilkloridot alkalmazva erre a célra. Az alkoholt vagy közvetlenül vetjük alá a vízlehasításnak, vagy előbb valamely alkalmas sóvá, mint hidrokloriddá, hidrobromiddá vagy szulfáttá alakíthatjuk át. Ilyen sóvá történő átalakítás a vízlehasítás előtt egyes esetekben előnyös lehet. A vízlahasítási reakciót általában felemelt hőmérsékleten, a vízlehasítószer . feleslegének vagy valamely oldószernek, mint kloroformnak vagy jégeoetnek a közegként való alkalmazásával folytathatjuk le. A kívánt terméket a reakcióelegy meglúgosítása után valamely erre al'kalmás oldószerrel történő extrakció és az oldószer ezt követő, eltávolítása útján nyerhetjük ki. A fenti B) reakciólépésből kapott terméknek a megfelelő transz-10,ll-dihidroxi vegyületté való átalakítása —, a szintézis C) lépése — oly módon történhet, hogy az említett vegyületet valamely, a reakció szempontjából közömbös oldószerben, célszerűen a szobahőfoknál magasabb hőmérsékleten, valamely savas katalizátor, mint p-toluolszuifonsav, tömény kénsav, trifluorecetsav, vízmentes sósav stb. jelenlétében hidrolizáliuk. Bármajy alkalmas oldószer, amely a reakció szempontjaiból közömbös, felhasználható erre a célra; előnyösnek bizonyult .azonban rövidszénláncú alkanolokat, mint metanolt, izopropanolt, etanolt és hasonlókat alkalmazni. Ha a termék a reakció közegeként tartalmazott oldószerben oldhatatlan, akkor Jsipyerése egyszerűen szűrés és az esetleg visszamaradt sav kimosása útján történhet; a további tisztítás a. szokásos módszerekkel folytatható le. Ha a termék az alkalmazott oldószerben oldódik, akkor a kinyerés az oldószer elpárologtatása, vízzel való hígítás, az esetleg visszamaradt savnak a közeg meglúgosításához elegendő menynylségű alkálival való közömbösítése és a termék bármely szokásos módszerrel lefolytatható elkülönítése útján történhet. A (II) általános képletnek megfelelő transz-10,11-dihidroxi-vegyületek a fenti B) reakciólépésben kapott megfelelő 5-(3-di.alkilamlno-propilidén)-vegyületből állíthatók elő. Ennek az eljárásnak a kivitele szempontjaiból előnyös, ha az említett vegyületíben a riitrogéhatomhoz kapcsolódó két ' alkil-helyettesítő egymással egyenlő. Ilyen vegyületeket könnyen előállíthatunk, ha megfelelően választjuk .meg a Grignard-reágenst a tercier amino-propilidén vegyület előállításának kiindulóanyagául szolgáló kar-5 binol előállítására. Ezt az eljárás módot a csatolt rajz szerinti (IV) reakcióvázlat szemlélteti, ahol Hal, X, X', R, R" és R"' jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel, míg R"" alkil-, aralkil-10 vagy aril-csoportot képvisel. Minthogy az R"" csoport a dezalkilezési reakciólépésben eltávolításra 'kerül, a D) reakciólépésben alkalmazandó' halogénformiát megválasztása csupán a vegyület hozzáférhetőségének és a közbenső ter-15 mékként kapott uretán könnyű hidrolizálhatóságának szempontjai alapján történhet, A fenti D) reakciólépés során a tercier aminovegyületet egy halogénformiáttal kondenzáljuk a megfelelő uretán közbenső termékké. Bár 20 ezt a reakciót oldószer alkalmazása nélkül is le lehet folytatni, előnyösebbnek bizonyult valamely oldószer alkalmazása. Erre alkalmas oldószerek példáiként az aromás szénhidrogének, mint benzol vagy toluol, alifás szénhidrogének, 25 mint heptán vagy hexán, és halogénezett fémhidrogének, mint kloroform vagy széntetraklorid említhetők. A reakciót szobahőmérsékleten is le lehet folytatni, előnyösebb azonban felemelt hőmérsékleten dolgozni. A reakció be-30 fejeződése után az uretánt, a szennyezések eltávolítása után, az oldószer bepárlása útján nyerhetjük ki a reakciótermékfoől. Az így közbenső termékként kapott uretánt a szintézis E) reakcíólépésében hidrolízisnek 35 vetjük alá. Ezt a hidrolízist előnyösen bázisos közegben folytathatjuk le. A hidrolízis' végbemenetele után a kívánt termék a szokásos módszerekkel, mint pl. valamely erre alkalmas oldószerrel történő extrakció és az oldószer el-40 párologtatása útján nyerhető ki. A terméknek a megfelelő lQ,ll-dihidrqxi-vegyületté való átalakítását a C) reakciólépéssel kapcsolatban fentebb vázolt eljárással folytathatjuk le. A dezalkilezést oly módon 'is lefolytathatjuk, 45 hogy a_ tercier amino-propilidén vegyületet valamely halogénciánnal reagáltatva a megfelelő ciánamiddá alakítjuk,. majd ez utóbbit a megfelelő szekundér aminná hidrolizáljuk. Ezt az eljárásmódot a csatolt rajz szerinti (V) reak-50 cióvázlat szemlélteti, amelyben az általános jelek jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel. Az eljárás lefolytatása során a tercier amint valamely hidroxilmentes oldószerben, mint ben-55 zolban vagy éterben oldjuk "és az oldatot lassan hozzáadjuk a halogén cián ugyanolyan oldószerrel készített oldatához, miközben a 'reakcióelegyet keverjük és a képződött alkilhalogenidet elillanni hagyjuk. A reakció befejezte után 60 a bázisos anyagot híg savval való extrakció útján elkülönítjük és a cianamid-származékot ez oldószer elpárologtatása útján elkülönítjük. Ezt a ciánamid-vegyületet azután alkalikus közegben a megfelelő szekundér aminná hidroli-65 záljuk és ez utóbbi terméket a szokásos módon 3