152851. lajstromszámú szabadalom • Irányított fényű lámpa
akár végleges helyzetben szabályozhatatlanul van elrendezve, egyaránt forrása lehet a kilépő fénysugarak pályájának eltorzulásából származó zavaró hátasaknak. Ezek kiküszöbölésére létesült olyan megoldás, amelynél az izzófelületet (fényforrást), a tükröző felületet és^az optikai rendszert kölcsönös helyzetükben rögzített elemekből álló egységes vákuumtérben helyezik el. A gyártás szempontjából ez haladást jelent ugyan, önmagában azonban a hibákat nem küszöböli ki, mert nyilvánvalóan csak a gyújtópont rossz beállításából és a tükröző felület öregedéséből adódó hibák maradnak el, az optikai és geometriai hibák megmaradnak. Éppen ezért olyan fényvetőket, amelyeknek fénye meghatározott 15 módon elhatárolt és megvilágított területen kívül nem kápráztat, sem úgynevezett aszimmetrikus lámpákkal, sem a lámpáknak egységes vákuumtérben való elhelyezésével nem sikerült megvalósítani. 20 A találmány célja a fent körvonalazott nehézségek alapvető kiküszöbölése és olyan irányított fényű lámpa megvalósítása, amelynél a lámpa csak előre meghatározott alakú, a lámpa tengelyének irányában tekintve szimmetrikus vagy 25 aszimmetrikus területet jó hatásfok mellett világít meg és ezen a területen kívül nem kápráztat. Az ilyen lámpának gyújtóponttal rendelkező forgásfelület alakú homorú tükröző felülete, homorú oldalával ezzel szemben elrende- 30 zett, középpontjával a forgásfelület gyújtópontjába eső és ennek átmérőjénél kisebb átmérőjű gömbalakú ellentükröző felülete, az összeeső gyújtópontba és középpontba helyezett fényforrása, valamint a tükröző felületről az ellen- 35 tükröző felület mellett kilépő fénysugarak útjába iktatott fényterelő prizmája van. A találmány abban van, hogy az ellentükröző felületet hordozó idomtest és a fényterelő prizma egy- • séges testet alkotnak. Mint látni fogjuk, a talál- 40 mány szerinti lámpa az ismert lámpák fentiekben körvonalazott hiányosságait alapvető módon kiküszöböli vagy legalábbis nagyságrendekkel mérséklr,-ami egyben a kitűzött feladat gyakorlatilag teljes értékű megoldását is jelenti. 45 Ezt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti irányított fényű lámpa néhány példaként! kiviteli alakja látható. A rajzon: Az '1. ábra az egyik példakénti kiviteli alak 50 fametszete. A 2. ábra az 1. ábra részletét tünteti fel viszonylag nagyobb léptékben. A 3. ábra más példakénti kiviteli alak részletének oldalnézete. 55 A 4. ábrán ismét más példakénti kiviteli alak sugármenete látható. Az 5. ábra további példakénti kiviteli alak optikai rendszerének vázlata. A rajzon azonos hivatkozási számok hasonló 60 részleteket jelölnek. Amint a rajzon látható, a találmány szerinti irányított fényű lámpának az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén forgásparaboloid alakú 10 idomteste van, amely homorú oldalán 10a 65 4 tükröző réteggel vagy felülettel van bevonva. A 10a tükröző felülettel szemben homorú oldalával gömbalakú résszel ellátott 11 idomtest helyezkedik el, amelynek gömbfelületét a homorú oldalon 11a ellentükröző felület vagy réteg borítja. A 11a ellentükröző felület gömbi középpontja a 10a tükröző felület, mint forgásparaboloid gyújtópontjába esik. A lámpa fényforrását 12 izzófelület alkotja, amely az összeeső gyújtópontban és középpontban helyezkedik el. A 11a ellentükröző felület átmérője természetszerűleg kisebb a 10a tükröző felület átmérőjénél. Az átmérők viszonylagos nagyságát lényegében a 10 idomtest közepén szabadon hagyott nyílás szabja meg, amelyen át a lámpa világító szerelvényéi bevezetjük. E nyílásnak gyakorlatilag tetszőleges keresztmetszete lehet, amelynek nagyságát kizárólag a világító szerelvény gyártásának technológiai körülményei vagy feltételei szabják meg. A nyílás tehát lehet például négyszög alakú, amikoris a 11a ellentükröző felület átmérőjét legalább akkorára vesszük, mint a négyszög alakú nyílás köré írt kör átmérője. Természetesen célszerű, ha köralakú nyílást alkalmazunk, mert a 11a ellentükröző felület a 10 idomtestben hagyott köralakú nyíláshoz könnyen illeszthető, Minél nagyobb az arány a 10a tükröző felület és a 11a ellentükröző felület átmérői között, annál több hasznos fény jut ki a lámpából. Kísérleteink szerint már jó eredményeket kapunk, ha a 11a ellentükröző felület átmérője kisebb a 10a tükröző felület átmérőjének felénél. A találmány értelmében mármost a 11a ellen^. tükröző felületet hordozó 11 idomtest és a 13 fényterelő prizma egységes testet alkotnak, amely az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén egy darabban van sajtolva vagy öntve. Természetesen nincs akadálya annak sem, hogy a 11a ellentükröző felületet hordozó 11 idomtestet például a 13 prizma e célból kialakított nyílásába forrasszuk. A 11 idomtestnek a 13 fényterelő prizmával egységes testként való kialakítása lehetővé teszi, hogy az ellentükröző 11a felület a gömbfelület egyenlítőjéig terjedhessen, ami az izzólámpákkal dolgozó rendszereknél technológiai okokból nem volt elérhető. Az ellen tükröző felület félgömb alakjának ilyen kiterjesztésével nyilvánvalóan nő a fényáram hasznosítási hatásfoka (lux/lumen). A 10 idomtest és a 11 idomtesttel egységes testet alkotó 13 prizma az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén egymással légmentesen vannak összeforrasztva, amint ez a 14 hivatkozási számmal jelölt helyen látható. A 10 idomtest közepén az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén köralakú nyílást hagytunk, amelybe 15 forrasztással a nyílásnak megfelelő alakú állványtartó 16 v idom van illesztve. A 16 idomon egy-egy 17 és 18 elektróda van átvezetve, amelyek egy-egy 17a, illetőleg 18a fejérintkezőben végződnek (1. ábra). A 17, 18 elektródáknak a 16 idomba, eső részei ugyanolyan hőtágulású anyagból vanhak, mint a 16 2
