152846. lajstromszámú szabadalom • Húzótest olvadéktuskókapcsolathoz elektronsugár- és vakuumívfénykemencéknél

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1965. III. 17. (LO—270) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1964. III. 18. Közzététel napja: 1965. XII. 22. Megjelent: 1966. VIII. 15. 152846 Szabadakni osztály: 31 e 26—33 Nemzetközi osztály: B 22 b Decimái osztályozás: Feltaláló: Förster Harry oki. metallográfusi, Dresden, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VKB Lokomotivbau Elektrotechnische Werke „Hans Beimler" Hennigs- -dorf, Német Demokratikus Köztársaság Húzótest olvadéktuskókapcsolathoz elektronsugár- és vákuumívfénykemencéknél A találmány húzótest olvadéktuskókapcsolathoz elektronsugár- és ívfénykemencénél az olvasztott és) hűtött kokillákba, illetve kristályosítókba öntött olvadéktuskókhoz. 5 Az: olvadéktuskát a hűtött, fenék nélküli kokillákból — az olvasztandó anyag leolvadási sebességétől függően — kihúzószerikezettel húzzák ki. A kihúzószerkezet a húzótesttel együttesen képezi a kokilla fenekét, amelyre az ol- 10 vasztási folyamat alatt a tuskó felépüld Ilyen szerkezeteket alkalmaznak technológiai és gazdasági okokból elektronsugár- és vákuumívfény kemencéknél az olvasztási és öntési fo^ lyamatoknál. A megdermedt anyagnak például 15 vízzel hűtött kristályosítóból való folyamatos vagy szakaszos kihúzására ismeretesek olyan hűtött húzószerkezetek, amelyek az olvasztási folyamat befejezése után a tuskóról leválaszthatók. 20 Ha a tuskót közvetlenül a húzótestre építik fel, úgy a húzótest nagy kopásnak van kitéve és a tuskó leválasztásánál gyakran megsérül. Különösen magas olvadáspontú anyagok olvadnak vagy zsugorodnak gyakran egybe a' húzó- 25 szerkezet felületével. Ezért ismeretes, hogy a tuskó és a húzószerkezet közé betétdarabot helyeznek. Lehetőség szerint azonban ezeknek a betétdaraboknak is a tuskóról oldhatónak és többször felhasználhatónak kell lenniök, ami 30 azzal érhető el, hogy ezeket mechanikusan választják le a tuskóról. \ A húzótesteknél (olvadéktuskókapcsolatokrnál) főleg két mód — a közvetett és a közvetlen mód — különböztethető meg. A két mód közötti különbség abban van, hogy a megolvadt anyag a húzótesttel közvetlenül legtöbbször formazáró kapcsolatot képez vagy pedig — a közvetett módnál — a húzóitesten túlnyúló, a tuskó anyagának megfelelő, a tuskóval összeolvadó betétdarab van elrendezve. A közvetlen és közvetett csatlakoztatás céljára ismeretes olyan húzótest-kialakítás, amely fecskefarkú kivágással rendelkezik, amely kivágásba áz olvadék' befolyik, ott megdermed és formazaró kapcsolatot biztosít. A húzótest oldása a tuskónak vízszintes irányú kitolásával történik. Eközben azonban a húzótest erős kopásnak van kitéve. Ennek a hátránynak kiküszöbölésére ismeretes pontosan megmunkált, a tuskó anyagának megfelelő anyagból készült betétdarabok behelyezése, amelyek azután az olvadéktuskóval egybeolvadnak. Ilyen fecskefark alakú betétdarabok előállítása azonban költséges és nem minden esetben lehetséges. Ismeretes menettel való csatlakoztatás is. Ennél a húzóíest menetes furattal van ellátva, amelybe a folyékony anyag beomlik. A kapcsolat oldása a menetes toldat kicsavarásával történik. Ennél a kiviteli alaknál is nagy a kopás, 152846