152840. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dibenzocikloheptatrién-vegyületek előállítására

5 szítmények alakjában alkalmazhatjuk, melyek e vegyületeket vagy sóikat az -enterális vagy parenterális használatra alkalmas gyógyászati, szerves, vagy szervetlen . közömbös hordozóval, mint pl. vízzel, zselatinnal, arabmézgával, tej cu­korral,, keményítővel, magnéziumsztearattal, tal­kummal,-TTÖvényi olajokkal, polialkilénglikolok­kal, vazelinnal, stb. keverékben tartalmazzák. A gyógyászati készítmények szilárdak, pl. tab­letta, drazsé, s,zuppozitórium, kapszula alakúak vagy folyékonyak, pl. oldatok, szuszpenziók vagy emulziók lehetnek. Adott esetben sterili­zálva vannak és/vagy segédanyagokat mint konzerváló-, stabilizáló, nedvesítő vagy eimul­geáló szereket, az ozmózisnyomás megváltozta­tására sókat vagy puffereket tartalmazhatnak. Még egyéb, gyógyászatilag értékes anyagokat is tartalmazhatnak. i 1. példa. 10 g dimetilamin 100 ml száraz benzollal ké­szített oldatához 12,6 g 10-klórkarbonil-dibenzo [a,d]cikloihepta[l,4,6]trién-5-on 50 ml száraz ben­zollal készített oldatát kavarás közben hozzá­csepegtetjük. A reakcióhőmérsékletet eközben külső hűtéssel 20—25 C°-on tartjuk. A reakció­elegyet ezután még 30 percig 20 C°-on kavar­juk és 30 percig visszafolyatás közben . főzzük. Ezután a benzolt és a fölösleges amint csökken­tett nyomáson ledesztilláljuk. A maradékot ben­zolban felvesszük és az oldatot vízzel, hígított sósavval, vízzel, nátriumhidrogénkarbonát ol­dattal és mgg egyszer vízzel mossuk, megszárít­juk és bepároljuk. A visszamaradó 10-dimetil­karbamoil-dibenzo{a,d]ciklohep'ta[l,4,6]trién­-5-on, magas forráspontú petroléterből való át­kristályosítás után 146—147 C°-on olvad. A kiindulási vegyületként használt 10-klór­karbonil-dibenzofa, d] ciklo'heptaf 1,4i6ttrién^5-ont a következőképpen állíthatjuk elő: kavaróval, visszafolyató hűtővel és gázbevezetőcsővel fel­szerelt 500 ml-es gömbloimbikban 50 g 10-bróm­-di'benzo[a,d]ciklohepta[l,4,6]trién-5-ont 150 ml etilénglikolban feloldunk. Az oldatot erős kava­rás közben sósavgázzal telítjük — eközben a hőmérséklet 85 C°-ig emelkedik — ezt követően 1 óra hosszat 100 C°-on (fürdőhőmérséklet) ka­varjuk, majd lehűtjük és fölös mennyiségű jég­hideg nátronlúgba öntjük. A lenuccsolás és ma­gas forráspontú petroléterből való átkristályosí­tás után kapott 10-bróm-5,5-etiléndioxi-dibenzo [a,dlciklöhepta[l,4,6]trién 171—172 Cf-on olvad. Kavaróval, csepegtető tölcsérrel és visszafo­lyató hűtővel felszerelt 1 literes háromnyakú lombikban 9- g magnéziumforgácshoz néhány csepp metiljodidot adunk és — amint a reakció beáll — 78,6 g 10-bróm-5,5-etiléndioxi-dibenzo­[a,d]ciklohepta[l,4,6]trién 450 ml száraz, per­oxidmentes tetrahidrofuránnal készített oldatát oly módon csepegtetjük hozzá, hogy a belső hő­mérséklet 40—42 C° között maradjon. Ezután még 3 óra hosszat visszafolyatás mellett főzünk, miközben a magnézium Csaknem teljesen eltű­nik. Ezután a világosbarna oldaton át —40 6 C°-on szárított szénsavgázáramot vezetünk. A reakció két óra alatt lezajlik. A reakcióelegyet telített ammóniumklorid oldat hozzáadásával el­bontjuk. A tetrahidrofuránt csökkentett nyomá-5 son lepároljuk, a maradékot . metilénkloriddal extraháljuk és az oldatot hígított nátriumkarbo­nát oldattal rázzuk. A lúgos oldatnak sósavval való megsavanyításakor kicsapódó 10-karboxi­-5,5-etiléndioxi-dibenzO'[a,d]ciklohepta[l,4,6]-10 trién, ecetészter/petroléterből való átkristályosí­tás után 276—278 C°-on olvad. 50 g 10-karboxi-5,5-etiléndioxi-dibenzo[a,d]­ciklohepta[l,4,6]triént, 50 ml tömény sósavat és 500 ml acetont egy óra hosszat visszafolyatás 15 közben főzünk. A maradékot az oldószer elpá­rologtatása után vizes nátriumhidrogénkarbo­nátban feloldjuk, az oldatot szénen átszűrjük és sósavval megsavanyítjuk. A kicsapódó reakció­terméket metilénkloriddal felvesszük, a metilén-20 klorid oldatot beszárítjuk és bepároljuk. A visz­szamaradó 10-karboxi-dibenzo[a,d]eiklohepta[l,-4,6]trién-5-on, ecetészter/petroléterből való át­kristályosítás után 202—204 C°-on olvad. 12,5 g 10-karboxi-diibenzo[a,d]'ciklohepta[l,4,6] 25 trién-5-ont és 40 ml tionilkloridot egy óra hosz­szat visszafolyatás közben főzünk. Ezután a fö­lösleges tionilkloridot csökkentett nyomáson le­desztilláljuk, amikoris nyers,. szilárd 10-klórkar­bonil-dibenzo{a,d]ciklohepta[l,4.6]trién-5-on ma-30 rad vissza. 2. példa. 35 10 g 10-klórkarbonil-dibenzo[a,d]ciklohepta­[l,4,6]trién-5-ont 30 ml száraz benzolban felol­dunk és 20—25 C°-on 16 g N-metil-^-pikolil­-amin és 100 ml száraz benzol elegyébe visszük. Az elegyet még egy további óra hosszat 20 40 C°-on kavarjuk, majd éterrel hígítjuk és hígí­tott sósavval átrázzuk. A savanyú oldathoz fö­lös káliumkarbonátot adunk. A kicsapódó ola­jat éterrel extraháljuk. Az oldatot megszárítjuk és bepároljuk. A visszaimaradó 10-(N-metil-N-/?-45 -pikolil-karbaimoil)-dibenzo[a,d]ciklahepta[l,4J 6]'- x trién-5-on 158—159 C°-on olvad. 3. példa. 50 Ha a 2. példában a metil-(^-pikolil)-amint 12 g 4-hidroxi-etil-piperazinnal helyettesítjük, 10--i[(4^hidiroxietil-'piperazinil)^karbonil]-dibenzo{a,­d}ciklahepta[l,4,6]trién-5-ont kapunk, melynek 55 hidrokloridja etanol/éteres átkristályosítás után 274—276 C°-on olvad. 4. példa. 60 Ha a 2.. példában az N-metil-N-^-pikolil-amint 20 g izopropil-benzilaminnal helyettesítjük, a lO-N-izopropil-N-benzil-karbamoil-di'benzafa.d]­ciklohepta[l,4,6]ti4én-5-on színtelen, 149—150 05 - C°-on olvadó kristályait kapjuk. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom