152809. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyolvasztó hőhatásának javítására
152809 dolgozása szempontjából olyan előnyei vannak, hogy mégis érdemes azt, vagy azokat alkalmazni. Ismeretes végül azon tény is, hogy a vasércek feldolgozása alkalmával az ércek minősége szerint több-kevesebb szállópor (jullópor) képződik. Ez a porosabb, vagy a könnyen porosodó ércek (illetőleg elegy) feldolgozásának következménye, mert a túlságosan .kicsi szemnagyságú poros ércekből egy rész mindig redukálatlanul, eredeti por alakjában kerül ki a kohóból. Ez a szállápor a feldolgozásra kerülő ércek minősége szerint 35—50% Vasat tartalmaz, és ezért jó és értékes kiinduló anyaga lehet a nyersvasgyártásnak, azonban feldolgozása előtt darafoosítani kell, különben eltömné és így károsan befolyásolná a kohójáratot. A szállópor darabosítására többféle módszer alakult ki, azonban mindegyik eljárás költséges. Ennek dacára mégis alkalmazzák, cmert különben a szálló por és hasonló porércek feldolgozása nem volna lehetséges.. Régebben, amikor a darabosító eljárások nem voltak még ismertek, a szállópor a hányókra került, vagy más alkalmas helyen tárolták, ahol egy nagy részük lassan az enyészetté vált. A nyersvtas gyártásnál keletkező szállópor «íenynyisége a felhasználásra kerülő ércek minőségétől függ és a magasabb portartalmú érceknél eléri a 10%-ot is. Ez a gyártott nyersvas menynyiségére számítva nagy általánosságban 5%-ot jelent. Hazánkban a jelenlegi ércellátási viszonyok mellett kb. 4% szállópor keletkezik a gyártott nyersvas mennyiségéhez viszonyítva, így tehát minden 100 000 tonna nyersvas termelésénél 4000 tonna szállópor képződésére kell számítani, ami igen tekintélyes mennyiség. Ezt a nagy mennyiséget annak feldolgozása érdekében csak darabosítással — tehát csak újabb költségekkel — lehet felhasználásra alkalmas állapotba hozni. Mindezen hátrányok" és költséges eljárások kiküszöbölésére szolgála találmány szerinti eljárás, amely a kohóban gyártott nyersvas és salak felesleges hőjét használja fel — mégpedig magában a kohóban — a szállópor és hasonló porércek redukálására, amivet a kohók hőtetíhnikai hatásfokát emelni tudja, mert a találmány szerinti eljárással a kohó felesleges hőjét használjuk fel közvetlenül — ez egyébként csak költséges eljárások közbeiktatásával feldolgozható és -hasznosítható — szállópor, redukálására. A találmány szerinti eljárással meg lehet takarítani a szálláport, ill. a porércek darabosítási költségeit, meg lehet emelni a kohók: hőtechnikai hatásfokát, meg lehet növelni a kohók gyártási kapacitását, meg tudják emelni a kohók fajlagos teljesítményét, ill. le tudjuk csökkenteni a kohók kokszfogyasztását, és így csökkenthetjük a nyersvas gyártási költségeit, és végül a képződő szálló port közvetlenül és gazdaságosan tudjuk hasznosítani. Három példa közül az elsőben mutatjuk be úgy a találmány szerinti eljárást, mint annak alkalmazását. A másik két példa „rendes" és „hideg" kohójáratot mutat be, amelyeket ismert kohótechnikával irányítunk. Példáinkban egy kb. 500 m3 űrtartalmú kohó 4 óránkint csapol egy adagot. Egy adag kereken 80 tonna nyersvas és emellett kb. ugyancsak 80 tonna salak, képződik. A képződött szállópor mennyisége a nyersvasra értékelve 4%. Évi átlagos yegyi összetétele alábbi: 10 Fe2 Ö 3 = 42,54% MgO = 1,65% FeO = 13,62% Összes:- S = 0,70% Si02 = 13,55% CuO =. 0,03% MnO = 1,52% P2 O 5 = 0,180/Q A12 0 3 = 3,71% BaS04 = 2,04% 15 CaO azaz, = 5,47% co2 Hydr. víz, = 3,21% = 1,67% 20 Fe/// = 29,75% Fe// = 10,59% Mn = 1,18% Összes: P = 0,08o/0 Fe = 40,34% Cu = 0,02% 25 C 7,71% 30 35 40 45 50 55 60 C5 I. példa. „Forró" kohójárat. A találmány szerinti eljárás alkalmazása. A salak hőmérsékletét merülő pyrometerrel mérve 1550 C°-ban, a nyersvasét 1500 C°-ban találtuk, tehát forró (meleg) járatról van szó. A csapoláskor vett nyersvaspróba ennek megfelelően alábbi összetételt mutatta: c = 4,000/0 Si = 1,40% Mn = 1,00% P = 0,20% S = 0,050/o A magas hőmérsékletű salakot, és a nyersvasat a találmány szerinti eljárássál jelen példánkban szállápor adagolásával lehűtjük egyenként 150 C°-kal. A nyersvas és a salak ilyen hőmérsékletesés után még mindig megfelelő hőmérsékletű és ennek megfelelő viszkozitású marad úgy a kezeléshez, mint a felhasználáshoz. Ebben a példában a medencében összegyűlt 80 tonna salak és kb. 200 tonna nyersvasnak (a kikopott medencében kb. ennyi szokott lenni a nyersvas menynyisége, akkor, amikor adagonkint 80 tonnát kicsapolhatunk (150 C°-kal történő lecsökkentés révén alábbi hőmennyiség áll a találmány szerinti eljárás rendelkezésére; 80 tonna salakból felszabadítható 200 tonna nyersvasból felszabadítható Együtt: 3480.000 Kcal 5400000 Kcal 8880.000 Kcal A találmány szerinti eljárással ezen példánkban 6 tonna szállóport adagolunk a medencébe 2
