152799. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg gyártására

/ 15279Ő 5 6 hatására az üvegszalag a fürdőn a kivezető nyí­lás felé halad; a tartály említett különálló mé­lyedésén egy vegyületből álló réteg, mely meg­olvasztott anyagú és magába veszi a fémfürdő szennyeződéséből keletkezett reakcióterméket, amely a fémfürdőhöz adagolt elem reakciója ré­vén jött létre; és oly eszközök amelyek e mé­lyedéssel függenek össze és.biztosítják azt, hogy a megolvasztott vegyületnek mindig friss felü-> léte jut érintkezésibe a fémfürdő anyagával. A találmány szerinti berendezés előnyös ki­viteli alakjánál elektromos érintkezőket oly­képp helyezünk el a mélyedésben, hogy a meg­olvasztott rétegen áram halad keresztül, miköz­ben e réteg a mélyedésben a fémfürdőn úszik és arról is gondoskodunk, hogy szabályozott elektromos áram jusson az elektródokhoz, mi­által a megolvasztott rétegben elektrolízis jön létre. Fontos lehet az is, hogy a fürdő felett vé­dőatmoszféra keletkezzen, miközben az üveg­szalag előre halad, mely cél elérése végett a ta­lálmány értelmében oly tetőszerkezetet alkal­mazunk a tartállyal kapcsolatosan, amely alatt és a fürdő felett ez a védőatmoszféra létrejöhet. Az említett mélyedés a tartály oldalfalában van és azt a védőatmoszféra terétől felülről függesz­tett közfal választja el. Ez a közfal beleér a fémfürdőbe és így a tartály fenekéről csatornát alkot, melyen át a mélyedés a fémfürdővel köz­lekedik. Az egyik elektród, amely pl. szénből készül­het, előnyösen úgy helyezkedik el a mély édes­ben, hogy a fémfürdő szintje felett van, a má­sik elektródot pedig a mégolvasztott fémből lé^ tesítjük és így az áram olyképp nálad az elekt­ródok között, hogy a mélyedésben levő megol­vasztott fém a negatív elektródot alkotja. A találmány szerint továbbá a tartályban csa­tornákat létesíthetünk, amelyek egymástól 'meg­határozott távolságban vannak és atartályhoz képest hosszirányúak. Ezek a csatornák kötik össze a fémfürdő főrészét a mélyedéssel és bel­sejükben hajtóeszkozöket helyezünk el, amelyek hatása folytán a megolvasztott fém a csator­nákban áramlik, oly módon, hogy a fém a für­dőből a mélyedésbe jut és innen vissza a für­dőbe egy másik csatornán át. A csatornák te­hát cirkuláció fenntartását teszik lehetővé. Az említett hajtóeszköz előnyösen lapátos kerékből áll, amelyet a csatornának azon a részén helye­zünk el, ahonnan az áramlás kiindul, a kereket­hajtó motor pedig a kerék oly forgását létesíti, amelynél a megolvasztott fém az említett cir­kuláló mozgást végzi. A fémet a mélyedésben oly módon hevíthet­jük, hogy az felfelé irányuló mozgásra kénysze^ rül a mélyedés belsejében, miáltal a kívánt ke­veredés létrejön és a felfelé áramlás előidézése végett elektromos indukción alapuló hevítőt he­lyezhetünk el a mélyedés fenekénél. Megemlítendő végül, bogy a fémolvadék fel­színén úszó réteg melegítése céljából, tehát, hogy az olvadt állapotban maradjon, kisegítő hevítő elektródokat olyképp helyezhetünk el a mélyedésben, hogy azok benyúlnak a megol­vasztott rétegbe, amely a mélyedésben van és ezek az elektródok váltakozóáram forrásával kapcsolódnak. A találmány részleteit a rajzokon feltüntetett kiviteli példák leírásával kapcsolatosan ismer­tetjük. E rajzokon az 1. ábra a berendezés pél­daképpeni megoldásának vázlatos hosszmetszete, amely a hosszúkás alakú tartályt mutatja a fém­fürdő számára, a rajta levő tetőszerkezettel együtt. Szemlélteti továbbá az ábra a tartály oldalfalában levő mélyedóseket, amelyekben szintén fémolvadék van. A 2. ábra metszet az 1. ábra II—II vonala szerint és így "ez az ábra a tartály oldalfalában levő egyik mélyedés kialakítását szemlélteti. A 3. ábra az 1. ábrához hasonló feltüntetés, de megváltoztatott, kiviteli alakot mutat és a 4. valamint 5. ábra egy-egy metszetet szemléltet a IV—IV ill. V—V vonalak szerint. Hivatkozással az 1. ábrára, az olvasztott üveg az 1 kemencéből vagy bevezető eszközről áram­lik be és a szabályozható 2 gát alatt halad el. Az üveg bevezetésére alkalmazzuk a 3 talprészt, amely a 4 oldalfalakkal együtt bevezető nyílást alkot. Ez a nyílás lényegileg négyszögletes ala­kú és felette • magábanvéve ismert módon fede­let alkalmazhatunk. A bevezető nyílás a fém^ fürdő. tartályának 5 feneke felett helyezkedik el és a tartályhoz 6 oldalfalak is tartoznak, ame­lyeket 7 és 8 végfalak kötnek össze. Ebben a tartályban helyezkedik el a 9 fémfürdő, amely •pl. olvasztott ónból vagy ónötvözetből áll, mely­nek fajsúlya nagyobb, mint az üvegé. A fürdő felszínét 10-el jelöltük. A tartály felső részén tetőszerkezet van, amelyhez 11 fedél tartozik, amelynek 11a oldal­részei, továbbá 12 és 13 végrészei vannak a be­vezető, ill. kivezető végződésnél. A tetőszerkezet ily módon alagútszerű csatornát alkot a tartály belsejében és ez a 14 csatorna.a fürdő felszíne felett helyezkedik el. A 12 végfal alsó 15 felülete a fürdő 10 felszí­nével 16 bevezető nyílást alkot, amely magas­sági irányban korlátozott ill. csupán akkora, hogy az üveg 17 rétege e nyíláson át tud ha­tolni. A tetőszerkezet meg van hosszabbítva a 2 gátig, ahol a 18 fedél ferdén helyezkedik el és ez a fedél két 19 oldalfalhoz csatlakozik. A 13 végfal alsó felülete a 18 végfallal egy 20 kive­zető nyílást alkot, amelyen át a 21 üvegszalag távozhat,, itt tehát a berendezés kivezető nyílása van. . A kivezető nyílás mellett hajtott 22 szállító­görgőket alkalmazunk és ezek egy kevéssel a tartály 8 végfalának felső szintje felett helyez­kednek el. E görgők felett további és szintén hajtott 23 -görgőket alkalmazunk, melyek együt­tesen megfelelő húzóerőt fejtenek ki a 21 üveg­szalagra; Így ez az üvegszalag a 20 nyílás felé halad és a kívánt módon mozog. A 21 üvegsza­lagot a görgők szokásos kemencébe vagy lágyító alagútba viszik hőkezelés végett, amint az ma­gábanvéve ismeretes és hőkezelés után a szala­got kívánt méretű darabokra vágják. 10 15 20 29 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom