152799. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg gyártására

7 1527&9 8 A megolvasztott üveg a fentiek szerint a 3 .talprész felett és a 4 oldalfalak között elhaladva a 9 fürdőre jut. Eközben a 2 gát szabályozza az olvasztott üveg áramlását, melynek bevezető részei bizonyos darabbal a fürdő felszíne felett vannak, miáltal az üveg szabad eséssel jut a . fürdőre és az esés magassága kb. 5—6 cm. Ez a távolság olyan, hogy az olvasztott üvegből 24 léc jön létre, amely az üvegszalag haladását tekintve hátul van, ez a léc tehát a tartály 7 végfala felé hátrafelé nyúlik. A fürdő hőmérsékletét úgy szabályozzuk, hogy az egyik végétől a másik végéig, a 25 hőszabályozók révén a kívánt hőmérsékletű legyen és ezek a hőszabályozók a 9 fürdőbe vannak süllyesztve. A 26 sugárzó fűtőtestek a 14 csatornában vannak, tehát a fémfürdő felett és így alkalmasak arra, hogy elősegítsék a pontos hőszabályozást. A 25 és 26 fűtőtestek a tartály bevezető végénél olyan kialakításúak, hogy kb. 1000 C° hőmérsékletet vagy ennél egy 4cevéssel magasabb •hőimérsékletet tartanak fenn a fürdő olyan hosszúsága mentén, hogy az/üveg a fürdőn úszó 17 réteget alkotja, amely olvasztott üvegből van és később a 27 úszótestbe megy át. A tartály szélessége valamivel nagyobb, mint a 27 úszótest szélessége és így a 17 réteg oldalirányban akadálytalanul tud szétfolyni a szabad szétterülés határáig, ami az említett 27 úszótestet alkotja. Ez a test szalag alakjában halad előre a fürdőn. A 25 és 26 hőmérséklet szabályozók vagy fűtőtestek egymástól megfelelő távolságban vannak és így olyan hőfokesést biztosítanak, hogy a szalag megfelelően lehűl és ezáltal sérülés nélkül, mechanikai eszközökkel kiemelhető a tartálynak a rajz szerint, jobb oldali végénél. , Tekintettel arra, hogy a 21 szalagot fokozatosan hűtjük kb. 600 C°-ra, mielőtt azt a fürdőből kiemelnők, a 22 görgők a szalagot akadálytalanul megfoghatják és továbbíthatják. A 15 tetőszerkezet helyenként 28 vezetékkel van ellátva, amelyhez 29 elágazások és 30 külső cső tartoznak, melyeken át védőgázt vezetünk be a 14 csatornába, tehát a fürdő feletti térbe. Ily módon a fürdő feletti lényegileg zárt csatornában védőatmoszféra keletkezik. A védőgáz vegyileg nem lép reakcióba a fürdő fémanyagával és így az üveget nem szennyezi, tehát védi a fürdőt az üvegszalag két oldala mentén. Hasonlóképpen védi a gáz a fémfürdőt az üvegszalag vége alatt, ahol azt az üveg már nem fedi. A külső levegő a 16 és 20 nyílásokon át nem tud behatóim, illetve a behatoló menynyiség gyakorlatilag véve nulla. A 9 fémfürdőben adalékelemet tartunk fenn, de csak csekély mennyiségben, tehát nyomokban és ez az elem, a fürdő szennyeződéseivel, pl. oxigénnel vagy kénnel, vagy mindkettővel reakcióba lép. Ezek az elemek a fürdő feletti atmoszférában lehetnek jelen és behatolnak a fürdő anyagába, vagy megtörténhet,, hogy az üvegből jutnak a fémfürdőbe. Abból a célból, hogy ezeket a szennyeződéseket eltávolítsuk a fürdőből, előnyösnek találtuk, a fürdőben az említett nyomelem fenntartását, amely hajlamos arra, hogy a szennyeződéssel reakcióba lépjen, viszont nem hajlamos arra, hogy a fürdő fémanyagával létesítsen reakciót. A szennyeződések eltávolítására a találmány értelmében 31 mélyedéseket alkalmazunk a tartály 6 oldalfalában, amelyekben mégolvadt fém van. Az első ábra két ilyen 31 mélyedést szemléltet, de ennél többet 7

is alkalmazhatunk a tartály mindkét oldalfalában, egymástól azonos, vagy szabályos távolságokban. A mélyedések egyikét a 2. ábra részletesen szemlélteti. Hivatkozással erre a 2. ábrára, a mélyedés létesítése végett a tartály 5, fenekének meghoszszabbítása van és ez 32 lépcsőt alkot. A tartály 6 oldalfala válaszfalat alkot, amely a 9 fémfürdőbe nyúlik, de az 5 fenék felett végződik és így a 34 csatornát alkotja, amelyen át a 31 mélyedés a 9 fémfürdővel közlekedik. Az 1. ábra azt is mutatja, hogy ez a 34 csatorna a fürdő közepe felől tekintve hosszúkás ablak alakú. A 31 mélyedésnek külső 35 fala egy darabban készül a 33 fenékkel és ez a 35 külső fal a 36 fedelet hordozza, amely a mélyedés teljes szélességére terjed, tehát egészen a tetőszerkezet 11a oldalrészéig ér. Ily módon az olvadt fém felett 37 tér keletkezik a mélyedés belsejében, amelyből 38 vezeték indul ki. Ez a vezeték lehetővé teszi azt, hogy a 37 térben a kívánt gáznemű atmoszférát tartsuk fenn. A mélyedésben levő 39 réteg a fürdőhöz adagolt elem fluoridjából áll és ezt a réteget a mélyedésben levő olvasztott fém tartja. Az adalékelem és az olvasztott fém szennyeződésének reakcióterméke a fürdőn felemelkedik és a fém felszínére jut salakszerű alakban, a 39 réteg anyaga pedig magábaveszi ezt a reakcióterméket a fémből. Ha a 39 réteget az adalékelem megolvasztott fluoridjából létesítjük, a reakciótermék feloldódik ebben a rétegben. A találmány szerinti berendezés működtetésének példájaként megemlítjük, hogy a fémfürdőben alumíniumot tarthatunk fenn nyomokban és a fém oxigéntartalmával létesített alumíniumoxid a mélyedésben levő fém felszínére emelkedik. Az oxigén hajlamosabb az alumíniummal való vegyülésre, mint a fürdő fémanyagával való egyesülésre. A nátrium-alumínium-fluorid (kriölít) egy kevés benneoldott alumíniumoxiddal együtt a mélyedésben mindeji oldalról határolt réteget alkot, melyben 40 elektród van. Ezt ^előnyösen szénből'készítjük és felső része a 37 térben foglal helyet. Az elektródot elektromosan vezető anyagú 41 tartón erősítjük meg, amely a külső 35 falon hatol át. Az elektród helyzetét úgy kell meghatározni, hogy alsó része, a 39 fluorid rétegbe hatoljon, de ne érintkezzen a fémfürdő anyagávial. A mélyedésben levő fém az áramforrással egy 42 szénrúd segítségével kapcsolódik, amely szintén fekvő helyzetben van a 35 oldalfalban a mélyedés 33 feneke közelében. Az elektródokon 43 ill. 44 szorítókat vagy kontaktusokat alkalmazzuk .az egyenáram be- ill. elvezetésére oly-10 J.5 20 25 30 35 40 45 50 55 60