152799. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg gyártására

/ 152799 létnek mindig friss részei jutnak érintkezésbe a megolvasztott fémmel. Különösen kedvezőnek és hatásosnak talál­tuk azt az eljárást, amelynél a megolvasztott réteg egy fluoridból áll, mert a fluorid hajla­mos arra, hogy a reakciótermékeket vagy leg­alább azok egy részét feloldja. Így a találmány az ismertetett eljárásnak olyan változatára is vonatkozik, amelynél a szennyeződés eltávolí­tása fémfürdőből egy adaiékelem nyomokban 10 történő alkalmazásával jön létre és úgy, hogy a fémfürdő egy részén megolvasztott fluorid kö­rülhatárolt rétegét tartjuk fenn. Ez a réteg az adalékelemnek legalább egy oly vegyületét tar­talmazza, melyet a réteg felvesz, tehát a fluo- 15 ridréteg magába veszi az adalékelem és a szeny­nyeződés reakciótermékét. Emellett a fluorid­rétegben szabályozott elektromos áramot veze­tünk át, miáltal a rétegből a szennyeződést elektrolitikus úton kiválasztjuk. 20 Előnyös még az is, 'ha a 'megolvasztott fém­nek az a része, amellyel a réteg érintkezik, mint negatív elektród 'működik az elektrolitikus mű­veletnél, miáltal a kiválasztott adalékelem és a reakciótermék, amelyet a réteg felvesz, vissza- 25 jut a fémfürdőbe és így abban továbbra is meg­marad az adalékelem szükséges csekély mennyi­sége. Ilyen módon ciklikus folyamat jön létre és nincsen szükség sem. az adalékelem, sem a fluorid réteg felújítására, kivéve azt az esetet, 30 ha az eljárást szokott módon ellenőrizni és a ré­szeket felfrissíteni akarjuk. A fémfürdőt, mint mondottuk, előnyös ónból készíteni és az adaiékelem előnyösen abból a csoportból választandó, amely a következő ele- 35 meket tartalmazza: litium, nátrium, kálium, magnézium, kalcium,, stroncium, bárium, ce­rium, mangán, vas, cink, bór, alumínium, szilí­cium, titán, cifkónium, niobium és-tantál. Ezek­nek az elemeknek az bxidjai mint finom salak 40 mutatkoznak és így a fürdő megfelelő részén a felületre ilyen salak emelkedik fel. Az adalék­elemet ezután kiválaszthatjuk ill. visszajuttat­hatjuk az olvasztott fürdőbe elektrolízis segítsé­gével, ha a megolvasztott réteg fluoridból áll. 45 A fémfürdő szennyeződését, pl. oxigént vagy ként szintén kiválaszthatjuk elektrolízissel és így ez az anyag a megolvadt rétegen át kijut a fürdő feletti térbe. Az eljárásnál a\réteg feletti teret a fémfürdő feletti többi tértől elválaszt- 50 juk és így az üveg egy elkülönített részen mo­zog, mert a találmány szerint alkalmazott meg­olvasztott réteg rendes körülmények között a fémfürdő tartályának egy mélyedésében van. Ez a mélyedés a fémfürdő tartályában egy jól el- 55 határolt külön részből áll, melynek elválasztá­sára a tartály fedeléből lefelé nyúló, tehát füg­gesztett közfalat alkalmazunk. Ez a közfal a tartály fenekével együtt csatornát alkot, mely összeköti az említett mélyedést a fürdő többi ré- 60 szóvei. A találmány előnyös megvalósítási módjánál az adalékelem alumínium és az elhatárolt réteg nátrium-alumínium-fluorid (kriolit), megolvasz­tott timfölddel. N g5 A találmány másik megvalósítási módjánál az adalékelem bór és az elhatárolt réteg kálium­fluorborát és káliumklorid keveréke, amely ol­dott bóroxidot is tartalmaz. A találmány ismét további foganatosítási módjánál az adalékelem magnézium és az elha­tárolt réteg magnéziumfluorid, báriumfluorid és nátriumfluorid keverékéből áll, amely oldott magnéziumoxidot is tartalmaz. Ez a,réteg ter­mészetesen a fémfürdő megfelelő részén 'helyez­kedik el. Eljárhatunk továbbá úgy is, hogy a megolvasztott réteg sók keverékéből áll, és eze­ket azoknak az anyagoknak a csoportjából vá­lasztjuk, amelyekhez a következők tartoznak: li­tium-kálium-klorid, nátrium-kálium-klorid, kál­cium-lbárium^klorid, és litium^kalium-fluorid. Abból a célból, hogy a megolvasztott fémben levő reakciótermékek minél intenzívebben ke­rüljenek érintkezésbe a megolvasztott réteggel, ezt a réteget a fémfürdő egy külön 'mélyedésén, helyezzük el és az olvadt fémet ebben a mélye­désben áramoltatjuk, hogy a. fémfürdőnek reak­ciótermékeket tartalmazó részei állandóan érint­kezésbe jussanak a mélyedésben levő réteggel. Ezzel azt is elérjük, hogy az adaiékelem diffúzió útján hatoljon át a fémfürdőn. Az olvadt fém említett áramoltatása (cirku­lálása) önmagában elegendő lehet annak előse­gítésére, hogy a reakciótermékek érintkezésbe kerüljenek a megolvasztott réteggel és hogy az adalékelem a fémfürdőn át diffundálhasson. Mégis mindezt, tovább elősegíthetjük, ha a fé­met a fémfürdő főrészéből a mélyedésbe ára­moltatjuk, tehát bevisszük ebbe a mélyedésbe és abból megint vissza a fürdő többi részébe. Előnyösnek bizonyult az említett mélyedés hevítése, miáltal a felmelegített, megolvasztott fém felfelé halad a mélyedésben. Ez az emel­kedő mozgás olyan áramlást létesít, amely a fém és a rajta levő megolvasztott réteg érintke­zését elősegíti, miáltal a reakciótermékek az ol­vadt fémből az érintkezési felülethez jutnak. További előnye ennek az eljárásnak, hogy a megolvasztott vegyület és a fémfürdő közötti anyag állandóan megújul. Ha a fémfürdő hőmérséklete elegendő magas, a rajta levő, vagyis a fémfürdő által tartott megolvasztott réteg állandóan megmarad folyé­kony állapotában, a fémfürdőből kapott hő­mennyiség hatására. A találmány szerint azon­ban eljárhatunk úgy is, hogy a megolvasztott vegyületet szabályozott váltóáram átbocsátás sával melegítjük. Ily módon a vegyületet ol­vasztott állapotban lehet tartani akkor is, ha az alatta levő fém hőmérséklete magábanvéve nem lenne elegendő a kívánt cél elérésére. A találmány még az ismertetett eljárás meg­valósítására alkalmas berendezésre is vonatko­zik, amellyel síküveget szalagalakban lehet élő­állítani és ez a berendezés a következőket tar­talmazza: hosszúkás alakú tartály a megolvasz­tott fémből álló fürdő szamára és ebben egy külön mélyedés vagy elkülönített rész, amely szintén olvasztott fémet tartalmaz; az üvegsza­lag továbbítására alkalmas eszközök, melyek

Next

/
Oldalképek
Tartalom