152798. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg gyártására

152798 6 üveg, amely fizikai érintkezésben volt a 4 talplemezzel, de a bevezető csatornában levő, ill. azon keresztül haladt üvegmennyiség legnagyobb része — áthaladva a csatornán — a fémfürdőre jut. " 5 A 4 talplemez túlnyúlik a tartály 14 hátsó falán és a csatorna, ill. ez a talpleimez kb. 7—-10 cm-rel a fürdő felső szintje' felett van, miáltal a megolvasztott üveg szabad eséssel jut a fürdőre. Ezzel biztosítjuk, hogy a csatornából tá- 10 vozó üveganyag felső része állandóan haladva a fürdőn levő üvegréteget alkotja, viszont a csatorna alsó részéri levő'üveganyag visszafelé mo-, zog és abból az üvegből, ami a csatornában a réteg belsejében volt, új alsó réteg keletkezik 15 a fürdőn levő üvegszalagban. Ebben az alsó rétegben'csak jelentéktelen deformációk vannak, mert ez az üvegmennyiség nem •érintkezett a csatorna talplemezével. Az üveg áramlását a 10. ábra nyilai mutatják. 20 Ogy amint az 1. ábrán látható, a tartály tetőszerkezetének 18 hátsó fala van, mely szükség esetén beállítható. Van továbbá a tetőszerkezetben 17 fedél és 19 oldalfalak, emellett pedig (a felrajzolt kiviteli alaknál) 39 vezetékek, 25 amelyeken át védőgázt juttatunk abba a térbe, melyet a fürdő és a tetőszerkezet határol. Ezek a vezetékek 40 elágazások által hosszirányú 41 vezetékkel létesítenek kapcsolatot, amelyeken át . a védőgázt a 39. vezetékekhez lehet juttatni. A 30 védőgáz elhalad a beállítható 18 hátsó fal alatt és így oly kamrába jut, amely a tartály bevezető végénél a 25 fedőlap'és a 26 oldalfalak között van. Ilyen módon amikor az üveg megolvasztott rétege a fémfürdőre áramlik, az üzemi 35 feltételek lényegileg a már említett 145 785 számú magyar szabadalom szerinti feltételekkel azonosak. így a fürdőnek nem védett, tehát be nem fedett részeit az említett gáz védi meg a káros behatásoktól, tehát a fürdő felett védőat- 40 mosztféra van, 'amely egyben a tartály bevezsio Végénél levő, már említett kamrára is kiterjed. A fürdőt alkotó megolvasztott fém a bevezető végződésnél, a 36 léc mindkét oldalán egy-egy 37 lemezzel, vagy csempével van befedve, amely 45 a 14 hátsó faltól előre irányulva a 4 talplemez széléig terjed. Ilyen módon a bevezető csatorna alatti fürdő, tehát fémmennyiség szélei, melyek egyébként káros behatásoknak lennének kitéve, védett helyzetben vannak és azokhoz levegő 50 nem juthat, mert e részeket a 36 léc és a mellé helyezett 37 lemezek fedik. Az olvasztott üveget a 3 csatornán át bevezetve a 24 réteg keletkezik, amely szalagalakban halad előre a fürdőn, miközben az üvegre- 55 teg megolvasztva, szabadon szétfolyik oldalirányban, ill. szétterül a súlyerő és a felületi feszültség hatására. így a fürdőn olvasztott üvegből álló úszó test keletkezik. Ez a test állandó mozgással halad a fürdőn és fokozatosan lehűl 60 a 29 hőszabályozók hatására. Mikor az üvegszalag közeledik a 42 mellső végfalhoz, azt kiemeljük, vagyis a 27 szállító görgők húzó hatására eltávolítjuk a fürdőről. Ezek a görgők a 28 szállító görgőkkel működnek együtt és így továb- 65 •bitjak a szalagot a fürdő végénél. Azáltal, hogy a szalagot. eléggé lehűtjük, a fürdő' felületéről felemelkedő szalag könnyen bejut a 21 kivezető nyilasiba, amely a tartály 42 fala és a tetőszerkezet felette levő része között van. Az olvasztott üveg már említett szabad esésének tényleges magassága, vagyis a talplemez távolsága az olvasztott fém fürdőjétől, a terheléstől függ, tehát nagymértékben attól, hogy az időegységben mennyi üveget viszünk a fürdőre. Tájékoztatásul közölhető, hogy ez a magasság a gyakorlatban legtöbbször 3 és 15 cm között szokott, lenni. A 36 léc szélessége, vagyis a leeső üveganyag mozgása az üvegszalag haladásával ellenkező irányban, legtöbbször 6 és 10 cm között van. vA 3—5. ábra szerint az 1 iartály tartalmazza a megolvasztott anyagot és ennek egyik végénél van a szabályozó 2 gát, valamint a 3 bevezető csatorna, amelyen át az üveg beáramlik. Ez a 3 csatorna, 4 talplemezt és 5 oldalfalakat tartalmaz. Az 5. ábra szerint a szájnyílásnak lényegileg négyszögletes keresztmetszete van. A tartály a megolvasztott fém 15 fürdőjét tartalmazza, amely a 13 oldalfalak között' van, bevezető végénél pedig a tartálynak 14 végfala van. A fürdő felszinénél a 3 csatornától megfelelő távolságban tűzálló anyagú 9 csempéket helyezünk el, amelyek a fürdő anyagát határolják. Ügy amint az 5. ábra szemlélteti, a bevezető csatorna középső része 6 fűtőelemekkel van ellátva, miáltal a megolvasztott üveg ebből a középső résziből továbbhaladva, magasabb hőmérsékleten tartható, mint az az üveganyag, amely az 5 oldalfalak mellett van. A3 csatorna 4 talplemezének a megolvasztott fém 16 felszínétől való függőleges távolsága kb. 7—10 cm lehet és ez a távolság olyan, hogy a bevezetett üveg mögött levő 36 léc anyaga a csatornától lefelé haladva áramolhasson e léc irányában. Ez a léc a 4 csúszótalp mögött hátrafelé nyúlik, tehát a tartály 14 végfala és az üvegszalag között van. A 2 gát alsó vége érintkezésben van a csatornán át bevezetett üveg felszínével és ez az alsó él lényegileg vízszintes. Mégis működés közben az olvasztott üveg nagyobb mennyisége a 3 csatorna középső részén halad át és ez résziben a megolvadt üveg természetes hajlamának köszönhető, mert középen az üveg melegebb, mint a széleken. Ehhez járul a gát alsó vízszintes élének kialakítása, amely az általában véve négyszögletes csatornához alkalmazkodik. Ha ez a természetes hajlam, amely szerint középen igyekszik nagyobb tömeg áthaladni, nem elegendő, előmelegíthetjük ezt a már említett 6 fűtőelemek alkalmazásával, amelyek a 3 csatorna középső részében vannak. Emellett alkalmazhatunk a középrészen még hősugárzókat is. A 3—5. ábra szerinti kivitel működésmódja lényegileg abban áll, hogy a 11 megolvasztott üvegmennyiség a fel nem rajzolt, folyamatos működésű olvasztóból bejut a tartályba, éspedig a 2 gát alatt és a 3 csatornán át. A megolvasztott 11 üvegmennyiség a csatorna után a 3