152798. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg gyártására

7 152798 8 középrészen nagyobb mennyiségben és sebes­séggel halad a 6 fűtőelemek, előnyösen elektro­mos fűtőelemek mentén és így halad át a tűz­álló anyagból készült 3 csatornán. Á megolvasztott fém 15 fürdőjére adagolt fo­lyékony üveg legnagyobb mennyisége előre ha­ladva a 24 üvegszalagot alkotja. Mégis a megol­vasztott üveg egy része hátrafelé haladva a 26 lécet alkotja és a középen haladó nagyobb mennyiségek biztosítjáík a lécben levő üveg ol­dalirányú mozgását, hogy ebben a lédben stag­náló anyag ne lehessen. A leírt kiviteli alaknál az oldalirányú és folyamatos mozgás a lécben állandó, annak anyaga tehát középről kifelé ha­laid a 9 csempék felé. Áz üveg mozgási irányát a 3. ábrán a 7 és 8 nyilak szemléltetik. Ä 36 léc üveganyaga ilyen módon a fürdőn levő üvegsza­lag széleihez jut. A 10; ábrán baloldalt, a lé­cen levő nyilak az üveg mozgását a léc széles­ségének közepén mutatják, mert a léc két szé1-lén a fentiek szerint, az üveg (a 10. ábrát te­kintve) jobbra mozog. A 9 határoló csempék oldalirányban a 3 csa­torna mellett helyezkednek el a 15 fürdő tete­jén és ilyen módon nem gátolják az üveganyag­nak a 36 lécből való oldJalirányú kifolyásét. A tényleg alkalmazandó oldalirányú elhelyezés at­tól függ, hogy milyen a terhelés, vagyis milyen mennyiségeket áramoltatunk át a szájnyíláson, de átlagos vagy közepes esetben ajánlatos, ha a lécből kiáramló üvegnek 8—10 cm távolság áll. oldalirányban rendelkezésére a nyilak sze­rinti áramlásra. Mégis a megolvasztott üveg igen jó vagy élénk áramlását kapjuk, ha a be­vezető csatorna szélességének középrészén na­gyobb mennyiségeket folyatunk át, mint a szé­lén az üveg bevezetése folyamán. A középen levő és nagyobb üvegmennyiség áramlásának elősegítése végett a már említett hevítő eszközöket alkalmazzuk és emellett azok­nak olyan alakot adhatunk, hogy azok az üveg áramlását elősegítik a 15 fürdő felé. Ha az álta­lában véve négyszögletes alakú 3 csatornát az 5. ábra szerint alakítjuk ki, a gátat a 6. ábra sze­rint szerkeszthetjük. A 2. gátnak a 6. ábra sze­rinti alakjánál az alsó él ívelt, ajuiról nézve ho­morú és így annak középső 22 része magasab­ban van, mint a szélső része. Ezáltal ia 22 kö­zéprészen nagyobb üvegmennyiség áramlik át és ennek megfelelően középen több üveganya­got kapunk, mint a széleken. Ezt az eredményt akkor is elérhetjük, ha a 3 csatornát alakítjuk ki olyképp, hogy annak 4 talplemeze homorú felületű és így középen na­gyobb nyílás keletkezik az üveg számára (7. áb­ra.). Ha a csatornának ilyen fenékrésze van, ak­kor annak az említett 9 csempéktől való távol­sága (mely csempék az üvegmennyiséget hatá­rolják a lécben) középen kisebb, mánt a szélek­nél. Ilyen módon a keresztirányú áramlás a léc­ben a kellő mértékben jön létre. A 8. ábra vázlatosan olyan megoldást mutat, amelynél a lécben levő megolvasztott üveg ol­dalirányú áramlása nem a középtől indul ki, hanem annak egyik szélétől halad a másik szé­le felé. A 8. ábra metszetrajz és a metszősík a 36 lécen halad át. A 8. ábra szerint a 3 csatornának ferde fe­neke van, amely a fürdő felé vezeti a már em­lített nagyobb üveg mennyiséget éspedig a csa­torna egyik oldalánál, ahol tehát több üveg van, mint a másik oldalon. A rajz szerint a nagyobb mennyiség baloldalról a jobboldal felé halad. A megolvasztott üveg a 36 lécben a nagyobb mennyiség felől, a baloldali 9 csempe irányából halad keresztirányban jobbra, amit nyilak szem­léltetnek. A kényszermozgású keresztirányú áramlás a lécben állandó mozgást létesít az üvegszalag haladására keresztirányban, miáltal stagnáló zóna nem keletkezik, mert az üveg­anyag állandó áramban távozik a lécből. Hivatkozással mármost a 9. ábrára, a rajz e kiviteli alakot felülnézetben szemlélteti olyan szerkezettel, amelynél az üveganyag a fémfürdő felszínére jut a köralakú 23 vezetéken át. Az üveganyag itt is nem csak a 24 szalagot létesíti, tehát nem csak előre halad, hanem a 23 veze­ték mögé is jut a 36 léc létesítése végett. A tar­tály végén van a 30 hátsó fal és olyan alakú ez, hogy a 31 falfelület 32 központos nyúlványa kö­zelebb van az üveg bevezetési helyéhez, mint a 31 falfelület bármely más része. Ennek a falfe­lületnek még 33 és 34 részarányos, ívelt részei is' vannak, amelyek a 32 nyúlvány két oldalán helyezkednek el. A 31 falfelület arra kénysze­ríti az olvadt üveget, hogy a 36 lécben kereszt­irányban haladjon a 32' nyilak szerint. A 9. ábra szerinti 30 hátsó fal egyesíti magá­ban a 3. ábra szerinti 14 végfal és a határoló csempék szerepét. ' A találmány most leírt kiviteli alakjánál a 36 léc anyagát a 4 talplemez határolja, illetve en­nek a talpnak a 14 és 31 falakhoz viszonyított helyzete határozza meg. Egyes esetekben mégis alkalmazhatunk nedvesíthető hátsó felületű csempéket, amelyek a lécben levő üveg hőmér­sékletét határozzák meg azáltal, hogy megszab­ják a talplemez és a csatorna mögötti fal kö­zötti távolságot. Fontos még, hogy a nedvesített hátsó felületű csempe alkalmazása nem elkerül­hetetlen, mert a bevezető nyílás és a tartály kombinációja olyan is lehet, hogy a 36 léc bár­minő távolságban helyezhető el. A 36 léc tényleges alakja, vagyis a függőleges síkban 'mért távolság a belső fal és.a hátsó vég­fal a nedvesíthető csempe között megszabja az olvasztott üvegnek a szalagtól való eltávolítását és ez elegendő ahhoz, hogy a lécben a kívánt áramlás létrejöjjön. A léc alakját úgy szabjuk meg, hogy az megfeleljen a fürdő egyéb felté­teleinek, de átlagos terhelés esetében a léc hosz­sza 7—10 cm lehet és így lehetővé teszi a meg­olvasztott üveganyag kívánt mozgását, a stag^ náló zóna elkerülésére. A léc létesítésére és a kívánt méretek ^betar­tására további lehetőség az, hogy az üveganya­got a lécből folyamatosan vezetjük el és az el­vezetés az üvegszalagnak a fürdőn való továb­bítási irányában történik. Ennél a változatnál a működés lehetővé teszi a léc üveganyagának 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom