152798. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg gyártására

\ 3 a fürdőre jutott és azon előrehaladó üvegszalag mögött is legyen üveg, amit lécnek vagy saroknak szoktak nevezni. ' Egyes esetekben az ilyen eljárás megvalósításánál nem elegendő, ha az említett lécben, az üveget frissen olvasztott üveganyaggal ^helyettesítjük, mert az a hátrány adódik, hogy az üvegszalag középső részén mozdulatlan vágy majdnem mozdulatlan üvegdarab keletkezik. Ez a nem-mozgó zóna az iparban mint stagnáló terület szokott szerepelni és ha ez tényleg előáll, az üveg hajlamos arra, hogy a szalagban ill. a fémfürdőn hátrányos jelenségeket eredményezzen. A jelen találmány egyik célja, olyan eljárás létesítése síküvegnek szalagalakban olvadt fém fürdőjén történő előállítására, melynél az említett lécben levő olvasztott üveganyagot állandóan felfrissítjük ill. helyettesítjük frissen beadagolt olvasztott üveggel és így nem keletkezik a lécben stagnáló tehát mozdulatlan üvegmennyiség. A találmány szerint tehát síküvegnek szalagaiákban való előállításánál, miközben az az olvasztott fém fürdőjén halad, olvadt üveget meghatározott mennyiségben vezetünk a fémfürdőre és előre visszük a fürdőn az üvegszalagot, eközben pedig az olvasztott üveg számára lehetővé tesszük, hogy miközben a fürdőre folyik, távolodjon az üvegszalag mozgási irányától, ill. azzal ellenkezőleg haladjon és létrehozza a lécet, emellett pedig az olvasztott üveget a lécben arra kényszeríti, hogy helyét változtassa és ezzel állandóan az olvasztott üveg kellő mértékű eltávolítását eredményezze. Így tehát az üveg a lécből állandó áramban távozik és ez meggátolja az olvasztott üvegből képződő, stagnáló zóna kialakulását ebben a lécben. A megolvasztott üvegnek az említett lécben történő keresztirányú mozgása előnyösen olyan, hogy az folyamatos és iránya lényegileg merőleges az üvegszalagnak a fürdő felszínén végzett mozgásához viszonyítva. A megolvadt üvegnek a lécben történő, említett keresztirányú mozgását több különböző módszerrel lehet elősegíteni. A találmány értelmében előnyös eljárás az, amelyiknél az üveg keresztirányú mozgását az üveganyagot határoló falak vagyis az üveggel szomszédos falrészek megfelélő kialakításával segítjük elő. Lehet továbbá a beadagolást is megfelelően végezni, hogy a lécben az üveg keresztirányban mozogjon és ebből a célból a léc melletti falakat kell kellően kialakítani. Más megoldás az, hogy semmiféle falat sem alkalmazunk a léc mellett, vagyis a léc üvegét falak nem határolják. Előnyös lehet továbbá, ha az üveg keresztirányú mozgását olyképp segítjük elő, hogy a fürdő szélessége mentén á megfelelő helyen pl. középen vezetjük be az olvadt üveget és az a széleknél távozik. A rajz a találmány szerinti berendezést példaképpen szemlélteti. Ezen a rajzon az 1. ábra függőleges, vázlatos középmetszet, amely az üveget bevezető csatornát és a fémfürdő tartá-4 lyát is mutatja. A tartályon fedélszerkezet van, a bevezető csatornával szemben pedig az üvegszalag kiemelő eszközei helyezkednek el Az üvegszalag a fürdő tetején jön létre. A 2. ábra részleges felülnézet. A 3. ábra másik kivitel részleges felülnézete, melyen fémfürdőt tartalmazó tartály bevezető része és az olvaszjótt üveg beáramoltató eszközei láthatók. A 4. ábra metszet a 3. ábra II—II 0 vonala szerint. Az 5. ábra a bevezető szájnyílás lemezeit vagy falait szemlélteti, amelyek mentén az üveg a tartályba jut. Ez az ábra metszet a 3. ábra III—III vonala szerint. A 6. ábra a beáramlást 15 szabályozó gát kialakítását szemlélteti, amely a 3—5. ábrán is látható és a 7. ábra az 5. ábrához hasonló keresztmetszet, de a'bevezető szájnyílás megváltoztatott kivitelével. A 8. ábra a szájnyílás és a határoló csempék 20 további megvalósítási 'módját szemlélteti, amelyen a megolvasztott üvegnek a léc felé irányuló haladását szemléltettük. A 9. ábra a találmány>vszerinti berendezés felülnézetét mutatja olyan kialakítású fallal, amely a megol-25 vasztott üvegnek a lécben végzendő kényszerített oldalirányú áramlását létesíti. Végül a 10. ábra a berendezés elejét nagyobb léptékű függőleges metszetben mutatja, az üveg áramlását szemléltető nyilakkal. 30 Az olvasztott üveg az előmelegítő kemencéből áramlik és a 2 gát alatt halad a 3 bevezető csatornában és így jut az olvasztott fémet tartalmazó tartályba. A bevezető csatornához 4 35 talplemez és 5 oldalfalak tartoznak, melyek közül az 1. ábra csak egyet szemléltet, A 3. csatorna lényegileg négyszegletes keresztmetszetű. A csatornán ismert módon fedelet is alkalmazhatunk, elől pedig 10 mellső fal van, amely ugyancsak ismert és fel nem rajzolt módon füg-40 gesztett helyzetű. így ez a mellső fal függőleges irányban mozgatható és szabályozza az olvasz-tott 11 üvegnek a 3 csatornán való haladását, A rajzon látható, hogy a 4 talplemez túlnyúlik a tartály 14 hátsó falán, mely a 15 fémfür-45 dőt határolja. Ez a fürdő előnyösen olvasztott ónból van' és a tartály 12 feneke felett helyezkedik el. A - tartálynak még 42 mellső végfala és 13 oldalfalai is vannak. Az olvasztott fém szintjét a rajzon 16-tal jelöltük. A tartály szer-50 kezete vagy kialakítása olyan, hogy a 13 oldalfalak közötti távolság a fürdő hossza mentén mindenütt nagyobb, niint a fürdőn levő üvegszalag szélessége. A 3 csatornához tartozó 4 talplemez magas-55 sági helyzete, vagyis a 16 szint feletti magassága olyan, hogy általában véve 7;

—9 cm és így elegendő hely áll rendelkezésre az üvegből álló hátsó 36 léc létesítésére, amelyet a szakmában saroknak is szoktak nevezni. Ez ^srléc a beve-60 zető* csatornából lefelé áramló üvegmennyiség mögött keletkezik és a 4 talplemez alatt helyezkedik el olyképp, hogy érintkezésben van a tartály 14 hátsó falával. Szerepét az alábbiakban ismertetjük. 65 A 36 léchez állandóan áramlik az olvadt