152797. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép síküveg gyártására

15279? 17 18 szalag szélétől, mielőtt azt kiemelnők a tartály­ból és ennek a műveletnek az elvégzésére az egyik lehetőséget a 16. és 17. ábra szemlélteti. Amikor az üvegszalag a fürdőn eléggé lehűlt ahhoz, hogy kellő merevségűvé válik alakjának megtartására és ahhoz, hogy a 142 és 143 éles­szélű kerekek azt megfogják, akkor az üvegsza­lag széleit ezekkel a 144 és 145 Csapokon ágya­zott kerekekkel megfogatjuk. A 142 és 143 ke­rekek a, tartály mindkét oldalán olyan elhelye­zésűek, hogy a 129 és 130 csempék pályáján kí­vül vannak. Éles ' peremeik vagy széleik majd­nem érintik egymást, tehát mikor az üveg be­kerül két összetartozó 142 és 143 kerék közé még a deformálható állapotba, a kerekek az; üveg­ben mély 146 hornyokat készítenek vagy létesí­tenek az üveg mindkét szélén és mindkét felü­letén. Ezzel azonban a csempék még nem távo­lodtak el teljesen az üvegszalagtól. Mikor az üvegszalagot eltávolítjuk, a fürdőből a 41 gör­gővel, ez a szalag egyben a csempéktől is eltá­volodik a 146 hornyok mentén és a csempék külön Csatornákon át„kiemelődnek á fürdőből. Ezután a csempéket tisztítjuk és visszavezetjük a tartály bevezető végéhez. Más megoldásnál a 129 és 130 csempéket egyes helyeken alkalmazott lánghevítőkkel vá­laszthatjuk el az üvegszalagtól, mely* hevítők az üveg széleit melegítik ott, ahol a csempéket el kell távolítani. Ilyen módon lehetővé válik a csempéket különálló csatornákba vinni, amivel egyidejűleg az üvegtől el is válnak akkor, mikor az szokásos útján haladva a 141 kiemelő görgő segítségével a fürdőből eltávozik. Ha a csempéket az üvegtől eltávolítjuk, amint az üveg eléggé merevvé válik alakjának meg­tartására és vastagságának változatlan megőrzé­sére, mely vastagság a csempék között alakult ki, akkor az üveget vékonyítani lehet, tehát vastagságát csökkenthetjük a kívánt mérték­ben, de eközben az üveg megtartja -— mozgása folyamán — az átmeneti képlékeny állapotot. Miután a csempéket eltávolítottuk, a képlékeny üveget meghatározott mértékben keskenyítjük hosszirányú húzóerő alkalmazásával, melyet a kiemelő görgők felől alkalmazunk az anyagon. Ez a húzóerő a képlékeny üveget gyorsítja, mi­által az vékonyodik a kívánt mértékben, de az olvasztott 24 réteg eredeti sík' alakja a keske- ^ nyített vagy vékonyított üvegnél is megmarad. Amikor a képlékeny szalag méreteit csök­kentjük éspedig, ha azt keskenyítjük és ugyan­akkor vékonyítjuk is, annak hőmérséklete is csökken, mert ennek megfelelően szabályozzuk a fürdő hőfokát. így, amikor a képlékeny üveg elérte a kívánt vastagságot, az már eléggé me­rev is méreteinek megtartására, vagyis a szalag már stabilizálódott. Ezt a szalagot ezután oly mértékben hűtjük tovább, hagy sérülés nélkül kiemelhető legyen. A leírt eljárást a 10. ábra szemlélteti, amely vázlatosan mutatja az üvegszalag keskenyité­sét a csempék eltávolítása után. A rajz az eltá­volított csempéket nem mutatja. Eltávolítás után az üvegszalagot a 147 közfal alatt visszük el, amely keresztben nyúlik át a tartályon és a 17 fedélről lóg le. Az üveg hőmérséklete a 147 közfal alatt, mész-nátronüveg esetén, kib. 850 C°. A tartályon még egy további 148 közfal is ke­resztben átnyúlik és ez ugyancsak a fedélről lóg le. A két közfal oly szakaszt határol, amely­ben melegítő eszközök vannak a fürdő feletti térben és egyben a fürdő belsejében is. így a fürdő olvadt fémjének hőmérsékletét a kívánt értéken tarthatjuk, vagyis a 147 és 148 közfá­la'k között hőmérsékletesés van, miáltal az üveg átmeneti képlékeny állapotba jut, miközben ezen a szakaszon áthalad. Az átmenetileg kép­lékeny üveget a rajzon 149 jelöli és ennek az üvegnek a méreteit már nem a súly és a felü­leti feszültség szabja meg, vagyis a képlékeny 149 üveg meghatározott keskenyítésnek vethető alá. E célból az üvegre hosszirányú húzóerőt engedünk hatni. A 148 közfalnál a hőmérséklet kb. 700 C°, mi­által a közfal alól távozó üveg eléggé merev ah-' hoz, hogy méreteit megtartsa. Ez a stabilizált üvegszalag tovább hűl kb. 650 C-ig, amikor el­éri a fürdő kivezető végét, hogy ily módon sér­tetlenül lehessen továbbítani. A lehűtött. szalagra a 140 görgők fejtik ki a húzóerőt és az így létesített húzóigénybevétel elegendő ahhoz, hogy a szalagot a fürdő men­tén mozgásban tartsa. Ez a húzóerő egyben gyorsítja is a 149 képlékeny üveget, miáltal elő­re meghatározott méretcsökkenés áll elő. A hú­zóerő utólag szétoszlik a képlékeny üvegben és annak előre meghatározott méretcsökkenése, a szélesség és a vastagság fokozatos kisebbedését okozza meghatározott mértékben. A 19. ábrán ezt a csökkenést a 149 üveg keskenyedő alakjá­val szemléltetjük. A leírt módon oly üvegszalagot készítünk, amely vékonyabb, mint a nedvesítő csempék 40 között keletkezett üvegréteg, de amelynek meg van a csempék között létrejött valamennyi sa­játsága, tehát határoló felületei párhuzamos sí­kok és az üveg nem torzult. A nedvesíthető felületek között létesített 45 üvegréteg vastagságának csökkentésére más el­járást a 20. és 21. ábra szemléltet. Ezen ábrák szerint, miután a csempéket az üvegtől eltávo­lítottuk, az üveget tovább hűtjük mindaddig, amíg az üveg eléggé merev és kemény ahhoz, 50 hogy megfogni lehessen. Az, 5. és 6. ábrán a /csempéktől már., megfosztott üveget az 50-es szám jelöli és ez az üveg egy 151 közfal alatt halad el, amely a 17 fedélről lógva a tartályban keresztirányú. A 151 közfal egy további 152 55 közfallal a tartály egyik szakaszát határozza meg. E két közfal közötti térben vízhűtéses 153 edények vannak a tartály 13 oldalfaolai között, 'az üveg rétege felett. Mindegyik vízhűtésű 153 edények vannak a tartály 13 oldalfalai között, 60 sík alsó felülete van, amely felveszi az üvegből sugárzó hőt, amikor az üveg elhalad az edény alatt. így az üvegszalag eléggé megkeményszik ahhoz, hogy markoló eszközökkel megfogni le­hessen. A 153 edényekbe a víz 154 csöveken át 65 áramlik, és a vízelvezető csöveket is ez a szám 10 15 20 25 30 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom