152797. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép síküveg gyártására
19 jelöli. A csövek a 153 edényeket a 13 oldalfalakon tartják. A 153 edények alól távozó, lehűtött és merev 155 üveget két pár 156 és 157 görgő széleinél megfogja és ezek a görgők a tartályban egymással szemben helyezkednek el. Mindegyik pár alsó görgője a 15 fürdőbe merül, a felső görgő pedig a fürdő felszíne felett van, miáltal a már merev 155 szalag széleit a két görgő közrefogja, úgy, amint azt az-5. ábra szemlélteti. A 156 és 157 görgők tengelyei merőlegesek a 155 üvegszalag haladási irányára. A görgőkkel hajtóeszközök kapcsolóidnak, amelyek sebességüket meghatározzák és forgási irányuk a 6. ábrán látható nyilaknak felel meg. Így ezek a görgők megszabják a merev 155 üveg szalagnak a fürdőben való haladási sebességét. Azáltal, hogy az üvegszalagot a 156 és 157 görgők széleiknél megfogják, az üveg ellenáll a hosszirányú gyorsító erők továbbításának, ezek az erők tehát nem jutnak el a megolvadt üveg 28 rétegéhez, mely a nedvesíthető 30 csempék között van. A 156 és 157 görgők hajtási sebessége olyan leihet, hogy á 155 üvegszalag haladási sebessége a fürdő mentén azonos a 24 olvadt üveg mozgási sebességével, de más megoldásnál az említett görgők gyorsabban foroghatnak és ekkor a 155 merev szalag a fürdőben valamivel gyorsabban 'mozogK mint a 24 üvegréteg, tehát ez utóbbi kismértékben keskenyedik, mikor a csempéket már eltávolítottuk és az üveg a 151 közfalihoz közeledik. A merev 155 szalag elhalad a 152 közfal alatt és abba a szakaszba jut, mely a 152 közfal és egy további 158 közfal között van. Ez utóbbi is keresztirányú és a fedélről lóg le. E harmadik szakaszban, a fürdő felett 159 fűtőtesteket helyezünk el viszonylag sűrűn egymás mellett és így a további 160 fűtőtestekkel együtt, melyek szintén sűrűn a fürdő belsejében vannak, a 152 és í 58 közfalak között a kívánt hőmérséklet érhető el. A merev 155 üvegszalag hőfoka a 152 közfal alatt kb. 700 C°, a 152 és 158 falak között pedig •hőmérsékletemelkedés Van, minek következtében az üveg fokozatosan iámét felmelegszik ebben a szakaszban kb. 850 C°-ra (mész-nátronüveg esetén). Ily módon az üveg átmenetileg képlékeny állapotba kerül, amelyben meghatározott mértékben keskenyíthető, noha hőmérséklete nem oly magas, hogy a felületi feszültség és súlyerő számottevő mértékben befolyásolnák ennek a 161 üvegszalagnak a méreteit, mely tehát képlékeny 'halmazállapotú. A képlékeny 161 üveg keskenyítése a Vastagságot meghatározott mértékben csökkenti úgy, ahogyan azt a 4. ábrával kapcsolatosan már leírtuk, vagyis hosszirányú húzóerőt alkalmazunk a görgők segítségével, miáltal a fürdőn mozgó üveg gyorsul és így a képlékeny anyag a kívánt mértékben vékonyodik. A húzóerő a 161 képlékeny üveg méretcsökkenésekor szétoszlik és a merev 155 üvegszalag, melyet 156 és 157 görgők tartanak, ellenáll a húzóerő továbbjutá-20 sának, miáltal a csempék közötti 24 üveghez már nem jut el a húzóerő. Az olvasztott üvegből álló 24 réteg eredeti sík alakja megmarad annál az üvegszalagnál is, amelyet lehűtött állapotban továbbítunk, az tehát torzítás nélküli és egymással párhuzamos, sík felületekkel határolt, fényes felületű test. A fentiek szerint az üvegnek a fürdőre adagolását szabályozzuk, vagyis meghatározott méretű üvegszalagot vezetünk be, a kívánt sebességgel, de ehelyett eljárhatunk úgy is, hogy a megolvasztott üveget az 1 előmelegítő kemencéből a 4 fenéknyúlványon át közvetlenül a fürdő felszínére visszük. Ez esetben a megolvadt üveg 1 mozgási sebessége, ül. az 'időegységben bevitt üveg mennyisége olyan, hogy a 24 megolvadt réteg a kívánt vastagságban helyezkedik el a 129 és 130 csempék között. A csempéknek az üvegszalagtól való ismertetett elválasztása előnyös akkor, amikor az üveg még a fürdő felszínén van, de a berendezés megfelelő kialakításával és a helyes szerkezetű görgőkkel azt is megtehetjük, hogy a lehűtött üvegszalagot a hozzájuk tapadó csempékkel 25 együtt emeljük ki. Ez esetben a csempéket bárminő megfelelő eljárással az üvegolvasztó kemencében választhatjuk el, pl. vágással vagy repesztessél, amit forró huzalokkal valósíthatunk meg. °" A megelőzőekben a találmány előnyös kiviteli alakját ismertettük, amelynél a csempéknek nevezett tűzálló elemeket mint mozgatható darabokat írtuk le. A csempék anyaga az üveggyártásnál egyébként szokásos tűzálló anyag le-35 bet, melyet pl. olvasztó tégelyekben használnak. Az ilyen anyagú csempék a találmánynál arra Valók, hogy az üvegszalag rétege ne torzuljon, vagyis annak szélei ugyanolyan gyorsan haladjanak a fürdő mentén mint a középrészek. A 40 sebességnek már igen • kis változásai is hibát okozhatnának. Ennek elkerülésére a tűzálló csempéket alkalmazzuk, melyek felülete olyan is lehet, hogy azt az üveg nem nedvesíti, így pl. grafit, aminek alkalmazása esetén fontos még 45 az is, hogy az üvegréteg feletti gáz ne legyen oxidáló tulajdonságú. A síküvegnek szalagalakban történő leírt gyártási eljárásánál fényes felületű üveget ka-50 punk, tehát olyat, amelyet eddig a függőleges húzó eljárással sikerült előállítani és ez az üveg a kívánt alakú, vagyis torzulásoktól mentes. Az ilyen torzulások, úgy amint a bevezetésben említettük, az ismert húzó és hengerlő eljárásoknál 55 elkerülhetetlenek. Emellett a találmánynál a kí• vánt vastagságot hozhatjuk létre, mely célból az üveget a megfelelő mennyiségben adagoljuk a fürdőre. A nedvesíthető oldalfelületek egymástól való 60 távolsága, valamint az üvegre kifejtett húzás, amely a képlékeny anyagot keskenyíti, véglegesen meghatározza a kívánt vastagságot és eközben az említett nedvesíthető felületek együtt 'mozognak az üveggel, sebességük tehát 65 a fürdőben ugyanaz, mint az üvegszalagé. 10(
