152795. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus kapcsoló változtatható és állandó löketű dugattyúkkal

••• - ' •-• - ' • 3 • - '•'.•'•. kus kapcsolatot bármilyen más folyadékkal is létesíthetnők. A találmány szerinti hidraulikus kapcsolóban a löketet változtató eszközök, például tolózárak, visszacsapó szelepek, amelyek a hidraulikus. kör különféle helyzeteit vezérlik, úgy vannak elrendezve, hogy minden olyan esetben, amikor a hidraulikus henger el van különítve, löketének megfelelő része alatt az olajszivattyúval szállított folyadék tartályba ömlik ki, vagy zárt körben az olajszivattyú dugattyújának másik oldalára kénytelen visszaáramlani. A hidraulikus hengert az olaj szivattyútól elválasztó említett megoldások egymástól függetlenül" vagy egymással kombinálva is alkalmazhatók. A találmány egy egyszerű példakénti kiviteli alakjánál kéthatású olajszivattyú és kéthatású hidraulikus henger közé iktatott kapcsolóban egyszerűen két csővezeték lehet, amelyek a szivattyú oldalait a hidraulikus henger egy-egy oldalával kötik össze. A szivattyú hengerének a dugattyú két oldalára eső részei vezérelt kiömlő és olajszívó erővel is elláthatók. Ez esetben az olajszivattyú és a hidraulikus henger mechanikusan függetlenek lehetnek egymiástól, sőt, egymástól távol is elhelyezhetők. Célszerű, ha az olajszivattyúkat és a hidraulikus hengert nemcsak hidraulikusan, hanem mechanikusan is kombináljuk egymással. Más kiviteli alaknál a szivattyú dugattyúja és a hidraulikus henger dugattyúja egyetlen olyan hengerben vannak elhelyezve, amelyben változó térfogatú három teret különítenek el egymástól és a szélső tereket csővezeték köti össze egymással. A közbenső térrel, valamint a szivattyú felé eső szélső térrel közlekedő tolózárak lehetővé teszik az olaj vezérelt lecsapolását vagy olajnak tartályból e terekbe való beszívását. Amikor a tolózárak zárva vannak, a két dugattyú hidraulikus kapcsolatban van egymással, a hajtó és hajtott tagok pedig azonos löketek mentén szinkron mozgást végeznek. Ha viszont a szivattyú egyik vagy másik terét az előre, vagy hátra irányuló löket, meghatározott pontján ürítjük, az olajszivattyú dugattyúlöketének megmaradó részén a hidraulikus henger dugattyúja már nem mozdul el és a vezérlő szervek működtetésével nyugalmi helyzetbe kényszerül. A lecsapoló szelepek vezérelt működése minden előre vagy hátra irányuló löketnél önműködően bekövetkezik. Ezt a hidraulikus henger dugattyúrúdjával összekötött tag váltja ki, amely beállítható ütközőnek ütközik; a szelepek vagy közvetlenül, vagy önmagában ismert módon hidraulikus relékkel működtethetők. A találmány szerinti löketváltoztató rendszer természetesen az olajszivattyú és a hidraulikus henger más komibinációjával is megvalósítható. Így például a hajtó tag olajjal töltött mozgó hengerben csúszó dugattyúval köthető össze, amikor is a mozgó henger maga a hajtott taghoz csatlakozik. Ebben az elrendezésben a dugattyú a hengert két részre osztja, amelyeket erre a célra alkalmazott szelepek útján tetszés 4 . szerint szétválaszthatunk vagy kapcsolatba hozhatunk (egymással vagy tartállyal). v Ismét más megoldás abban van, hogy például a hajtó tagot vagy a hajtott tagot rúd "útján 5 csatlakoztatott két központos dugattyúval kötjük össze, amikor is az első dugattyú helytálló hengerben, a második dugattyú mozgó hengerben csúszik, a mozgó henger a helytálló hengerben csúszik (amelyen belül dugattyúként műkö-10 dik) és a másik (hajtó vagy hajtott) taggal van összekötve. A kapcsoló ebben az esetben két fő olajteret tartalmaz, amelyeknek térfogatai egymással ellentétes értelemben változnak. Amikor térfogataik nem változtathatók, az olajterek a 15 hajtó és hajtott tagot összekötik egymással. A tagok szétkapcsolódását azzal hozzuk létre, hogy a két teret kapcsolatba hozzuk, mégpedig vagy egymással, vagy kisnyomású olajtartállyal, amelybe az olajterek üríthetők, vagy amelyből 20 olajat szívhatnak. Bármilyen kombinációját választjuk is az olaj szivattyúból és hidraulikus hengerből álló rendszernek, a hajtó és hajtott tagok kapcsolódását vagy szétkapcsolódását biztosító egyik 25 vagy másik hidraulikus kört szokásos szelepek periodikus nyitásával vagy zárásával létesítjük; ezek közül néhányan nyomáskülönbségre érzékenyek (elzáró szelepek), úgy, hogy a hajtó tag előre vagy hátra irányuló löketének kezdetén a 30 tagokat önműködően újból összekapcsolja. Más szelepeket a hajtott tag helyzetével vezérelünk. Ehhez mechanikusan, hidraulikusan vagy villamosan működtetett szokásos rendszereket alkalmazhatunk, amelyeket a löket végén ütköző hoz 35 működésbe és amelyek a tagokat a szivattyú rész ürítésével szétkapcsolják. A találmány további részleteinek ismertetése végett utalunk a rajzokra, amelyeken a találmány szerinti hidraulikus kapcsoló különféle 40 példakénti kiviteli alakjait tüntettük fel. "" Az 1. ábra a találmány szerinti löketszabá" lyozó kapcsoló vázlatos hosszmetszete. A 2. ábra a találmány szerinti kapcsolóban alkalmazott kéthatású szivattyúból és hidrauli-45 kus hengerből álló kombináció hosszmetszete. A 3. ábra oly további példakénti kiviteli alak hosszmetszete, amely mindössze egy dugattyúból és egy hengerből álló kombináció. A 4. ábra ismét más példakénti kiviteli alak 50 hosszmetszete. • Az 5. ábra a 4. ábra szerinti példakénti kiviteli alak részleteit tünteti föl nagyobb léptékben. A 6. ábra az 5. ábra* szerintivel azonos jellegű 55 hidraulikus kapcsoló további példakénti kiviteli alakja. Az 1. ábra szerinti példakénti kiviteli alak esetén a hajtó'tagnak 2 keresztfeje van, amelyet 4 hajtórúdból, 6 forgattyúk árból és 8 hajtó-60 tengelyből álló rudazat állandó A hosszúságú egyenes vonalú alternatív mozgásra kényszerít. A 2 keresztfej olajjal töltött 12 hengerben csúszó 10 dugattyú rúdjával van összekapcsolva. Ez az egység alkotja a hidraulikus kapcsoló , C5 olaj szivattyús részét. Olajműködésű hidraulikus 2