152784. lajstromszámú szabadalom • Eljárás naftil-karbonsavszármazékok előállítására
3 gyűrűbeli szénatomján helyettesítve is lehet, mimellett helyettesítőként előnyösen egyenes vagy elágazó rövidszénláncú alkil-, rövidszénláncú alkoxi-, rövidszénláncú alkiltio- vagy hidroxil-csoport, halogénatoim vagy trihalo- 5 génmetil-csoport szerepelhet; továbbá aralkil-csoportot, amelynek aromás gyűrűje helyettesítetlen vagy a fenti módon . helyettesített lehet, valamint nitro- vagy ciano-csoportot is; B kétvegyértékű alifás, aromás vagy alifás- 10 -aromás csoportot képvisel, amelynek gyűrűjén 1—4 egyenlő vagy különböző helyettesítő, mégpedig halogénatom, helyettesítetlen vagy helyettesített rövidszénláncú alkil- vagy alkoxi csoport (amelyek helyettesítői amino, 15 helyettesített amino, rövidszénláncú alkoxi;vagy alkiltio, aralkil csoportok lehetnek, továbbá karboxialkoxi, alkilszulfonil, arilszulfonil, hidroxil-, nitro-, amino-, acilamino-, alkil- vagy dialkilaimino-, karboxil-, karb- 20 amoil-, N-helyettesített karbamoil-, helyettesítetlen vagy helyettesített árucsoport állhat; X hidroxil- vagy alkoxicsoport vagy egy —OM csoport, amelyben M egy alkálifém-kation, 25 vagy'pedig egy —NR'Rs általános képletű helyettesítetlen vagy he- 30 lyettesitett aminocsoport, amelyben R7 és R 8 , egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy alkilcsoportot jelenthetnek, vagy pedig a nitrogénatommal együtt heterociklusos gyűrűt is képezhetnek. 35 A fenti meghatározásban halogénatom, ill. halogénszerű csoport alatt klór-, bróm-, jód-, fluoratom, halogénmetil-, különösen triklórmetil- vagy trifluormetil-esoport vagy hasonlók ér- 40 tendők. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek diuretikus, nátriuretikus és klóruretikus hatást mutatnak, amelynek következtében a kiválasztott víz, nátrium és klór mennyisége 45 lényegileg egyenértékű mértékben emelkedik e vegyületek beadása esetén. Különösen jó hatást mutatnak azok a találmány szerinti vegyületek, amelyeknek a fenti általános képlet szerinti szerkezetében az — O—B—COX és — R3 50 csoportok a naftalin-gyűrű 1-, ill. ^helyzetéhez kapcsolódnak, különösen pedig azok, amelyekben az —O—CH2COOH és R» csoportok kapcsolódnak a naftalin-gyűrű 1-, ül. 4-helyzetéhez és amelyekben a náítalin-gyűrű egyébként helyet- 55 tesítetlen vagy egy hálogénatonimal van helyettesítve, vagy pedig egy rövidszénláncú 'alifás helyettesítőt tartalmaz a naftalin-gyűrű 2-helyzetében, valamint e vegyületek olyan származékai vagy prekurzorjai, amelyek beadásuk esetén 60 a szervezetben alakulnak át a megfelelő alfa-alkilidén-acil vegyületté. A találmány szerinti vegyületek különösen jó eredménnyel alkalmazhatók a gyógyászatban az elektrolit-retencióból, főként nátriumklorid-, ill. g5 4 nátrium- és klórion-reteneióból származó kóros állapotok, mint hipertenzió (magas vérnyomás), ödéma vagy más elektrolit-, ill. folyadék-kiválasztási rendellenességekkel járó betegségek gyógykezelése során. Különösen jó hatást mutatnák az olyan [(alfa-alkilidén-acil)-naftiloxi]-ecetsavák, amelyekben az alfa-alkilidén-oldallánc rövidszénláncú alifás csoportból áll és amelyek egyébként a fent említett helyettesítőket tartalmazzák. A találmány szerinti vegyületek farmakológiai vizsgálata azt mutatja, hogy ezek a vegyületek azt az ismert diuretikus szerek körében egyedülálló tulajdonságot mutatják, hogy 2—5-ször annyi elektrolit kiválasztására képesek, mint az ismert diuretikus szerek. így, míg bármely más diuretikus szer esetében hamar elérünk egy maximális kiválasztható elektrolitcsúcsértéket, (amely a szer adagjának további növelése esetén már nem növekszik, sőt, esetleg csökken), addig a találmány szerinti vegyületek esetében a kiválasztott elektrolit-mennyiség e határérték 2—5-szörösét is eléri. Ez a tény azzal magyarázható, hogy a találmány szerinti naftiloxi-eeetsav származékok esetében a szalurétikus hatásnak egyáltalán nincs ilyen csúcsértéke, hanem a hatás az adag növelésével együtt növekszik, egészen a maximális beadható adagig. y A találmány szerinti vegyületek egyetlen adagjával — különösen intravénás beadás esetén — igen nagy elektrolit-mennyiség kiválasztása érhető el, a szer hatása azonban az idő múlásával gyorsan csökken. így tehát a találmány szerinti vegyületekkel igen gyors és hatásos elektrolit-eltávolítás érhető el, túlságos elektrolitkiürülés veszélye nélkül. A találmány szerinti alfa-metilén-acil-naftiloxi-karbonsav-, főként -monokarbonsav-származékok telített alifás acil-naftolokból állíthatók elő. Az acil-naftolt valamely alfa-jhalogén-észterrel, pl. 'halogén-acetáttal reagáltatjuk, majd az így- kapott (acil-naftiloxi)-acetát-észtert — előnyösen alkáli segítségével — hidrolizáljuk a megfelelő (acil-naftüoxi)-ecetsawá, ill. más kívánt acil-naftiloxi-monokarbonsav-szárrnazékká. Az alfa-metilén-csoportot ezután visszük be a kapott acil-naftiloxi-imonokarbonsav származék oldalláncába, oly módon, hogy az acilcsoportot valamely szekundér aminnal, mint rövidszénláncú alkilcsoportokat tartalmazó alkilaminnal vagy ciklusos aminnal, mint piperidinnel, morfolinnal vagy hasonlóval, előnyösen formaldehid vagy paraformaldehid jelenlétében a megfelelő Mannich-bázis sójává alakítjuk, majd ezt gyenge bázis, mint nátriumhidrogénkarbonát segítéségével, melegítéssel vagy anélkül a kívánt telítetlen vegyületté alakítjuk át. • Az említett módon előállított Mannich-bázis sók szintén új vegyületek, amelyek előállítása szintén a találmány körébe tartozik. Azt találtuk, hogy számos ilyen Mannich-vegyület szintén értékes szalurétikus, ill. diuretikus tulajdonságokat mutat. Az olyan telített acilnaftiloxi-karbonsav szár-2
