152784. lajstromszámú szabadalom • Eljárás naftil-karbonsavszármazékok előállítására
5 mazékok esetében, amelyekben az acil-funkció karbonilcsoport jávai szomszédos szénatomhoz egy hidrogénatom és két metilcsoport kapcsolódik, a telítetlen acilcsoport előnyösen oly módon is kialakítható, hogy a telített acilcsoportot brómozzuk, majd a telítetlen kettőskötés kialakítása céljából hidrogénbromidot hasítunk le, valamely dehidrohalogénezőszerrel, mint ezüstacetáttal vagy ezüstiluoriddal benzolos közegben, vagy lítiumkloriddal • dimetilformamidban stb. történő kezelés útján. Ha az ilyen kiindulóanyagokban az egyik metilcsoport helyett etilvagy más hosszabb láncú alkilcsoport áll a vegyületben, a. telítetlen kötés főként az említett hosszabb láncú alkilcsoport és a karbonil-funkcióhoz képest alfa-helyzetű szénatom között jön létre. Ha mindkét tmetilcsoport helyett hosszabb láncú alkilcsoport áll az említett telített acilnaftiloxi-monekarbonsav származékokban, akkor a telítetlen kötés főként az említett alfaszénatom és a több szénatomot tartalmazó alkilcsoport között jön létre. Ha olyan, vegyületeket kívánunk előállítani, amelyeks' az alábbi általános képletnek megfelelő szerkezetű telítetlen acilcsoportot tartalmaznak O H Ar—CH=C—C— R« — e képletben Ar helyettesítetlen vagy helyettesített aril-, mint fenil-esoportot, R6 pedig hidrogént vagy az R6 fentebbi meghatározásának megfelelő valamilyen csoportot képvisel — akkor célszerűen oly módon járhatunk el, hogy pl. benzaldehidet alkalikus közegben valamely telített acilnaftiloxi-monokarbonsav származékkal kondenzálunk; e reakció egyik résztvevőjeként tehát oly vegyület szerepel, amelyben az alábbi általános képletű telített acilcsoport. van jelen O CH2 —C— (ahol R6 a fenti jelentésű); az alkalikus reakcióelegyet azután Savval kezeljük a telítetlen termék leválasztása céljából. Számos telített aeil-naftol, amely a fenti eljárás kiindulóanyagaként használható, az irodalomban már le volt írva; további új ilyen , telített acil-naftolokat pedig az irodalomban a hasonló acilcsoportokat naftol-gyűrűhöz kötötten tartalmazó ismert vegyületek előiállításéra ,, leírt módszerek valamelyikével állíthatunk elő. Az ilyen telített acilnaftolok előállítása során kiindulhatunk pl. magából a naftóiból, vagy pedig valamely alkoxinaftalin-vegyületből is. Ha kiindulóanyagként naf tolt vagy a naftalin-6 gyűrűhöz kapcsolódó R1 és/vagy R 2 helyettesítőt tartalmazó naftolt alkalmazunk, akkor ezt oly módon alakíthatjuk át a kívánt telített acilnaf tolla, hogy a naf tol hidroxilcsoportját 5 karbonsavészterré alakítjuk, majd alumíniumklorid vagy más hasonló katalizátor jelenlétében lefolytatott Fries-féle átrendezéssel alakítjuk ki az acilnaf tolt és. megsavanyítással választjük le a kívánt telített acilnaftöl-vegyü-10 letet. Az alkoxinaftalin-vegyületek oly módon alakíthatók át a kívánt telített acilnaftollá, hogy a helyettesítetlen vagy a fent említett R1 és/vagy R2 helyettesítőt tartalmazó alkoxinafti-15 lén-vegyületet a kívánt telített alifás savval reagáltatjuk bórtrifluorid jelenlétébéri, majd az alkoxi-csoportot olyan fajta szerek, mint piridin-hidroklorid, alumíniumklorid és alkilmagnéziumhalogenidek segítségével, előnyösen vala-20 mely közömbös gáz jelenlétében történő hevítés útján lehasítjuk. Az alkoxinaftalin-vegyületeket Friedel—Crafts reakcióval is átalakíthatjuk telített acilnaftollá oly módon, hogy a helyettesített (az említett 25 R1 és/vagy R 2 helyettesítőkkel) vagy helyettesítetlen alkoxinaftalin-jvegyületet a kívánt alifás savkloriddal reagáltatjuk valamely oldószer, mint nitrobenzol, széndiszulfid, hexán vagy hasonló jelenlétében, majd a kapott reakciótermék 30 alkoxi-csoportját a fentebb említett módon lehasítjuk. Alkalmazhatunk az eljárás során különféle más kiindulóanyagokat is. így pl. a ciano-naftol vegyületekéit valamely alkilszulfáttal jbázisos 33 közegben, pl. nátrium- vagy káliumhidroxid jelenlétében alkilezhetjük a megfelelő alkoxiszármazékokká, majd a ciano-csoportot valamely Grignard-reagens segítségével a megfelelő imino-közbenső termékké alakítva, hidrolízis-40 sei juthatunk el a kívánt telített acil-csoporthoz. Az alkoxi-csoportot azután a fenti módon lehasítva, a kívánt naftái-származékhoz jutunk. Kiindulhatunk olyan alkoxi-naftalm vegyületekből is, amelyek a naftalin-gyűrűhöz kap-45 csolódó jódatamo-t tartalmaznak. Ezeket oly módon alakíthatjuk át a kívánt telített acilszár-mazékká, hogy a jodid-iont közömbös oldószer jelenlétében magnéziummal, előnyösen hevítés közben reagáltatjuk és a kapott Közbenső' ter-50 méket „in situ" valamely alkilhitrillel hozzuk reakcióba, végül pedig a keletkezett ímfnovegyületet savas hidrolízisnek vetjük alá. Az ajkoxi-csoport hidroxil-csoporttá való átalakítása a fentebb leírt lehasítási reakció útján tör-55. ténshet. -Kiindulhatunk atetarnido-naftalm vegyületekből is; ezek Friedel—>Crafts-rea<kció és az acetilcsoport hidrolízises lehasítása útján könnyen átalakíthatók telített acilnaftilaminokká. Ez utóbg(j. biakat azután pl. nitritekkel' vagy salétromos savval diazotálhatjuk és a kapott terméket, előnyösen közömbös gáz jelenlétében, kénsavval kezelve nyerhetjük a kívánt telített aeilnaftolt. Kiindulóanyagként kívánt esetben naftiloxi-65 ecetsav is alkalmazható; a telített acil-oldallane 3
