152729. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bakelitbázisú hőkelet műanyagmázas építőipari-védő- és -diszítőburkolatok előállítására

5. szita felel meg legjobban. A felületre való felhordás után a gyanta második lépésben végzett utókondenzáiciója (porszáraz állapotig) általában 60—'90 perc alatt végbemegy. A festékanyag felhordása a mázzal bevonandó felü- 5 letekre a szokásos felhordási technológiával, pl. mártás, öntés, szórás vagy ecseteléssel történhet. Általában két réteget alkalmazunk, az anyag porozitásától függően, mivel az első ré^ tegert; a nagy porózitással rendelkező anyagok io beszívják és így az 'első réteg részben vagy teljesen lemattul. Az első rétegre, vagyis az alapozó-fedő rétegre néhány tized milliméter vastagságú újabb réteget hordunk fel, ez a réteg eredeti magas fényét megtartja és az első 15 réteg lemattulási sebességétől függően néhány óra elteltével már felhordható- A 'második réteg néhány órán belül porszáraz állapotba Ikerül és a hőkezelést a már kellően száraz bevonaton lehet megkezdeni. A hőkezeléshez opti- 20 malis állapot szokásos körülmények között a második réteg felihordását követő 24—4i8 óra múlva áll be, ez az idő természetesen függ a raktározó tér hőmérsékletétől, relatív páratartalmától, az alkalmazott szerkezeti anyag po- 2.5 rozitásáítól és a felhordott bevonat vastagságától. -A festék (hőkezelését célszerűen két lépésben végezzük. Az első lépésben felvitt réteget 45—65 C° hőmérsékleti térben addig szárítjuk, amíg az teljes vastagságában átszárad és abból 30 a maradék oldószer eltávozik. Ez abból állapítható meg,, hogy 100 C°-ra való felmelegítéskor a bevonat már nem hólyagosodiík fel, de az első hőkezelési lépés után a felvitt festékréteg még termoplasztikus, az alacsony konden- 35 zációs fok miatt a máz még puha, csak szobahőmérsékletre hűtve keményedik meg. A hőkezelés második lépésében folyamatosan emeljük a száritótér hőmérsékletét 96—105 C° hőmérsékletig, és a mázat addig tartjuk ezen a 40: hőmérsékleten, míg a termoplasztikus állapota megszűnik és a kezelés hőmérsékletén is kemény marad, vagyis eléri a hőrekeményedő bakelit C állapotot. A hőkezelés.1

második lépése néhány órát vesz igényb^ a máz rétegvas- 45 tagságától függően. E hőkezelés után a műanyagmázas anyagokat folyamatosan szobahőmérsékletre engedjük lehűlni. Fekete vagy mélyszínű mázaknál a" hőkezelés második lépését az előbbinél magasabb hőmérsékleten, 50 pl. 160—180 C° hőmérsékleten is végezhetjük, ezáltal a máz különböző behatásokkal szembeni ellenállóképességélt növelhetjük. A hőkezelés ? közben elpárolgó oldószer eltávolításáról elszívással gondoskodunk. 55 A találmány., szerinti felismerés a fenol-formaldéhidgyanták alkalmazásánál fennálló előítéletek megszüntetését eredményezi. A szakirodalom szerint ugyanis az un. rezolgyanta alapú lakkok bevonatai, melyek hő hatására 60 tovább kondenzálva térhálós úri. rezit filmeket alkotnak, kevéssé rugalmasak, és az alapanyagra való-feltapadástik nem kielégítő. Ha ezekhez a továbbiakban még pigmenteket kevernek, akkor előbbi sajátságaik tovább romla- m 6 nak, a beégetés sora® pedig buborékos, kráteres, repedésre hajlamos bevonatot képeznek. A találmány szerinti mázanyag rendkívül kemény, fényes vagy matt víz- .és vegyszerálló, a bevonat utólagos repedést nem mutat. A felvitt máz jó tapadéképességgél rendelkezik különböző szerkezetig anyagok, pl. fa, farost, kerámia-hanyagok, beton, műkőlap felületén. Hasonló sajátságú mázakat eddig csak a módosított, lágyított fenolgyaitttákkal tudtak kialakítani, a találmány szerint azonban módosítás nélkül feno^-formialdehid gyantával képzett mázak építőipari burkolólapként való felhasználása válik lehetővé. A találmány szerint készített faakelitbázisú beégetős zománcok előnyei a hagyományos szilikátimázakkal szemben a következőkben foglalhatók Össze. Feleslegessé teszilk a máz előállításaihoz a kerámiai anyagok másodszori, öftO1

—1500 C°-on végbemenő kiégetését, mivel a műanyagmáz kialakításához lényegesen alacsonyabb hőmérséklet, kb. 100 C° elegendő. Az alacsonyabb hőmérséklet folytán a burkolólapok élőállításálhoz szükséges energiabefektetés mennyisége lényegesen csökkenthető. A buifeolólap alapanyagaként kerámiai anytg helyett annál olcsóbb szerkezeti anyag is, pl. cement, fém is felhasználható. Ennek folytán a gyártás nyersanyagibázisa kiszélesíthető. A műanyagmázas burkolólapok előállítása nem igényel különleges technológiát és költséges berendezéseket. A találmány szerint készült burkolólapok előnyei nemcsak a 'hagyományos szilikátmázakkal szemben, hanem a jelenleg használt műanyagtoázisú falburkoló anyagokkal szemben is megmutaifeoznak. Így pl. m ún. műanyágcaemipéknél előállítási " költségük alacsonyabb, egyszerűbb módszerekkel beépíthetők, hőállóságuk, keménységük és fényességük a műanyagesempéktiez viszonyítva javított,' ezenkívül a legolcsóbbnak tekinthető műanyagbázisra, vagyis a fienol^formaldehid gyantára vannak alapozva, A következőkiben leirt gyakorlati példákkal a találmány szerinti eljárás kiviteli módozatait ismertetjük. 1. példa A máz kötőanyagának előáilitását az alábbi' módon végezzük. 1 mól technikai minőségű fenolt megömlesztünk és ehhez 1,7 mólnak megfelelő technikai formaldehid-oldatot (37%-os) adagolunk, végül az elegybe 0,05 mól szüárd nátriumhidroxidot keverünk. Visszafolyató hűtővel és keverővel ellátott készülékben a íeabeióelegyet egyenletesen felmelegítjük olyan ütemben, hogy az~ exotenm reakciók beindulásaihoz szükséges hőmérsékletet 30—35 perc alatt érje el a reakcióelegy. A forralást 40—45 percig folytatjuk keverés közben. Az előkondenzáció befejezése 3