152728. lajstromszámú szabadalom • Eljárás (3-amino-pirazinamido) guanidin vegyületek előállítására

21 152728 22 amino-6-jódpirazinoátot kapunk, amelynek ol­vadáspontja 200-^2012 C°. Analízis (C6H7JIN4O2) Számított: G: 24,50% H: 2,40%, ÜST: 19,06% Talált: C: 24,91% H: 2,73%. N: 18,73% 20. példa (3,5-diamino-6-jódpi;razinla! mido)iguanidin előál­lítása Ha a 15. példa B lépésében felhasznált metil-3,5-diamino-6-kló(rpinaziinoát helyett ekvimole­kuláris mennyiségben mietil-3,5-jaiamino-6-jód­pirazinoátot használunk fel és lényegében a 15. példa B lépésében felhasznált műveleteket al­kalmazzuk, akkor (3,5-diammo-6-jódpirazin­^amido)guanidint kapunk. 21. példa [Egyéb metíl-3-a!mino-5-heryzetben szubszti­tuáltnamkio-454dórpirazinaátakat lényegében a 15. példa A lépése szerint állítjuk elő, és ezeket közelebbről az I táblázatban jellemezzük. Min­den esetben á 15. példa A lépésében használt dimetilamin helyett valamely R^^H általá­nos képlettel meghatározott amint használunk fel és ezt a c) reakcióegyenlet szerint metil-3--amino-5,6-diiklórpi:nazinpáttal reagáltatjuk. A kiindulási anyagként használt aminban szereplő R3R6 szubsztituensék minden esetiben a végter­mékben is előfordulhatnak, ezeket az I táblázat 2. és 3. oszlopában tüntetjük fel. A reagensek mólaranya megegyezik a 16. példa szerintivel, vagyis 1 .mól észterre 5 mól amint használunk fel. A reakció azonban kivitelezhető két mól aminnal is. A reagensekre és reakcióidőkre, a termékekre, kristályosításra felhasznált oldó­szerekre, hozamra, olvadáspontra és elemi ana­lízisre vonatkozó adatok szintén a táblázatban találhatók. Minden egyéb ireakciókörülmények-5 re vonatkozó adatok a 15. példa A lépésében közölt előírásiban találhatók meg, hacsak ettől eltérő körülmények külön nincsenek leírva. Az egyszerűség okaiból az I táblázatban hasz-10 nált példaszámozás a leírás szerint következő sorrendben van összeállítva, jóllehet a táblázat csupán azokat a közbenső vegyületeket tartal­mazza, amelyéket azután a II. táblázatban jel­lemzett új -(3,5-diamino-6^1órpirazinamjdo) 15 guanidinek előállítására használunk fel. A fenti módon előállított metil^3,5-dianiino-6--klórpirazmoátokat aminoguanidinnei reagáltat­hatunk, amikor is a megfelelő (3,5-diamino-6-20 klórpirazinamido)guanidineket kapjuk az 1. példa C lépése szerinti műveletek felhasználá­sával. Minden esetben az 1. példa C lépésében használt metil-3-amino-fi-klárpirozinoát helyett metil-3,5-diaminopirazinoátot kapunk, amelyet 25 aminoguanidinnei reagáltathatunk, a fentiek szerint, vagyis a d) reakeióvázlaiton leírt módon. A kiindulási anyagokban levő R5 , R 6 gyökök, minden esetiben a pirazinamidoguanidin végter-30 mékiben is megmaradnak, és ezeket a II táblá­zat 2 és 3 oszlopában jellemezzük. Míg a metil-3,5-diaminopirazinoátot és az aminoguanidinhid­rogénklorid reagenseket általában ugyanabban a /ihólaránylban alkalmazzuk, mint az 1. példa 33 C lépésében, ez a mólarány nem döntő és tág határok között változtatható. Minden egyéb reakciókörülményt lényegében az 1, példa C lé­pésének előírásai szerint állítunk be. U

Next

/
Oldalképek
Tartalom