152716. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék szövettenyésztéshez sejtek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1964. XI. 25. (FO—451) Közzététel napja: 1965. X. 22. Megjelent: 1966. VI. 15. 152716 Szabadalmi osztály: 30 h 14 Nemzetközi osztály: C 12 k Decimal osztályozás: Dr. Fornosi Ferenc tudományos osztályvezető, Budapest Eljárás és készülék szövettenyésztéshez sejtek előállítására A találmány eljárás és készülék szövettenyész­tés céljaira szolgáló sejtek előállítására, ame­lyekkel a szervfragmentumok enzymatikus szét­emésztését teljesen önműködően végezzük. A szövettenyészetek általánosan elterjedt al- 5 kalmazását az indokolja, hogy az üvegedény felületére hártyaszerűen telepített sejtek, illetve az ezekből összeállt szövetek a tudomány mai állása szerint a szaporodó sejtek tulajdonságai­nak, szaporodási ütemük befolyásolásának vizs- 10 gálatára a legalkalmasabbak. így pl. a gyermek­bénulás vírusai egyes szövettenyészetekben sza­poríthatok, a rákkutatásban, és az általános bio­lógia, így pl. az örökléstan alapvető kérdései­nek kutatásában is a szövettenyészet jól hasa- 15 nálható. A laboratóriumokban szövettenyészetet alkalmaznak a vírusok túlnyomó többségének kimutatására és szövettenyészeteken termelik a vírusbetegségek elleni oltóanyagokat, mint pl. a gyermekbénulás, kanyaró, légúti megbetege- 20 eleseket okozó vírusok elleni oltóanyagokat. A szövettenyészet a víruskutatás terén kb. azt a feladatot tölti be, mint a táptalaj a bakterio­lógiában. A korszerű szövettenyésztésnél úgynevezett 25 „egyrétegű" sejtkultúrát állítunk elő, melynek lényege, hogy a tenyészteni kívánt szerv darab­káiból (fragmentumaiból) a sejteket az őket összetapasztó állomány enzymatikus szétemész­tésével felszabadítjuk és az így kapott sejt- 39 szuszpenziót üvegedények falára ülepítve és megfelelő tápoldatban tartva a sejtek szaporod­nak és pár nap múltán összefüggő hártyát képeznek. A különböző anyagok (vírus, toxin, gyógyszer, stb.) sejtekre gyakorolt hatásának vizsgálata így hozzáférhetővé válik. A szövettenyésztés első műveleteként a szerv­fragmentumokat enzymatikusan szétemésztjük. E művelet során jól diszpergált sejteket kell elő­állítani úgy, hogy a kapott szuszpenzió mentes legyen szervdarabkáktól és a külvilágból szár­mazó semmiféle szennyezés hozzá ne juthasson. A sejtek előállítására eddig alkalmazott el­járások és berendezések nem tudták teljesen megakadályozni a szervfragmentumok sejtek közé keveredését és a külvilágból származó szennyezőanyagok sejtekhez jutását. Egyik is­mert és talán legrégibb eljárásnál a szövet­tenyésztéshez szükséges sejtek előállítását túl­nyomóan kézi munkával végzik. Először meg­mossák a szétemészteni kívánt szervdarabkákat, azután üvegedénybe helyezve ráöntik az enzy­met és bizonyos idő múltán az edényből a sejt­szuszpenziót kiöntik. Mindezt kézzel végzik. A kézimunka nem hozta meg a kívánt ered­ményt, mert a szükséges nagy munkaidő-fel­használás miatt a sejtek előállítása rendkívül hosszadalmas és drága. A dolgozó, illetve kezelő­személy kezéről elkerülhetetlenül olyan szeny­nyezések kerülnek a sejtekhez, amelyek azok 152716

Next

/
Oldalképek
Tartalom