152702. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új heterociklusos származékok előállítására
13 152702 14 és az etanolt elpárologtatjuk. A visszamaradó gumiszerű anyagot 20 rész n sósav és 20 rész éter elegyével rázzuk és az éteres fázist elkülönítjük. A vizes savanyú oldatot . 4 rész 8n vizes nátriumhidroxid oldattal meglúgosítjuk és a lúgos oldatot éterrel extraháljuk. Az éteres kivonatot vízzel mossuk, vízmentes magnéziumszulfáton megszárítjuk, majd szárazra pároljuk. A visszamaradó olajat 20 rész éterben feloldjuk és éteres sósavat adunk hozzá, amíg a szilárd anyag kiválása teljessé nem válik. Az elegyet megszűrjük és a visszamaradó szilárd anyagot etilacetátból kristályosítjuk. Ily módon 7-(3-t-butilamino-2-hidroxipropoxi)-2,3,4,5-tetrahidro-1,6-benzodioxOcin-hidrokloridot kapunk, olvadáspont 118—119 C°. A kiindulási anyagként használt 7-(3-klór-2--<hidroxiprdpoxi)-2,3,4,5-tietrahidro-l,'6-benzodioxocint a következőképpen állíthatjuk elő. 3 rész 7-hidroxi-2,3,4,5-tetrahidro-l,6-benzodioxocin, 10 rész epiklórhidrin és 0,1 rész piperidin elegyét 18 óra hosszat 100 C°-on melegítjük, majd az epiklórhidrin feleslegét csökkentett nyomáson eltávolítjuk. A visszamaradó olajat 40 rész kloroform és 13 rész tömény sósav elegyével rázzuk, majd a vizes fázist elöntjük. Az így kapott kloroformos oldatot vízzel mossuk, vízmentes magnéziumszulfáton megszárítjuk, majd szárazra pároljuk. Ily módon 7-(3-klór-2-hidroxipropoxí)-2,3,4,5-tetrahidro-l,6--benzodioxocint kapunk olaj alakjában. A 7-hidroxi-2,3,4,5-tetraihidro-l,6-benzodioxocint magát a következőképpen állíthatjuk elő. 74 rész pirogallol és 65,4 rész káliumhidroxid 350 rész száraz etanollal készített kavart oldatához közönséges hőmérsékleten 284 rész 1,4-dibrómbutánt adunk. A kezdeti exoterm reakció lelassulása után a keletkező elegyet kavarás és visszafolyatás közben, nitrogén-atmoszférában 16 óra hosszat melegítjük. Az elegyet ezután lehűtjük, megszűrjük és a szürletet szárazra pároljuk. A visszamaradó olajat 400 rész éterben feloldjuk és az éteres oldatot négyszer egyenként 250 rész vízzel mossuk. Az éteres oldatot vízmentes magnéziumszulfáton megszárítjuk, majd az étert elpárologtatjuk. A maradék olajat csökkentett nyomáson desztilláljuk és a 138—142 Cc /0,8 mim forráspontú frakciót összegyűjtjük. Ezt a frakciót 300 rész benzollal kavarjuk és az így kicsapott szilárd anyagot szűréssel eltávolítjuk és nem használjuk fel. A szürletet a benzol eltávolítására bepároljuk, az így kapott maradékot visszafolyatás közben 600 rész könnyű petróleummal (forráspont 60— 80 C°) melegítjük. A forró könnyű petróleumos extraktumot az oldhatatlan anyagról dekantáljuk és kihűlni hagyjuk. A kiváló szilárd anyagot szűréssel elválasztjuk és ily módon 7-hidroxi-2,3,4,5-tetrahidro-l,6-benzodioxocint kapunk, olvadáspont 64—65 C°. 17. példar 25 rész ecetsavban oldott 0,5 rész 5-(2-hidroxi-3-izopropilaminopropoxi)-l,4-benzodioxánhoz 15 perc lefolyása alatt 30 rész ecetsavban oldott 0,3 rész brómot adunk. A hozzáadás befejezése után az oldatot 5 percig 40 C°-ra melegítjük, majd 1 óra hosszat közönséges hőmérsékleten 5 tartjuk. Az ecetsavat csökkentett nyomáson eltávolítjuk és a visszamaradó gumiszerű anyagot 20 rész vízben feloldjuk. Ezt az oldatot 5 rész 8n nátriumhidroxid oldat hozzáadásával meglúgosítjuk, majd kétszer, egyenként 40 rész 10 éterrel extraháljuk. Az egyesített kivonatokat vízzel mossuk, vízmentes magnéziumszulfáton megszárítjuk, majd az étert elpárologtatjuk. A maradék szilárd anyagot könnyű petróleumból (forráspont 40—60 C°) kristályosítjuk és ily mó-15 don 6- vagy 8-bróm-5-(2-hidroxi-3-izopropilaminopropoxi)-l,4-benzodioxánt kapunk, olvadáspont 98—99 C°. 18. példa: 20 0,9 rész 4-(3-klór-2-hidroxipropoxi)-xantén, 10 rész etanol és 14 rész izopropilamin elegyét zárt csőben, 10 óra hosszat 100 C°-on melegítjük. A . cső tartalmát etanollal kimossuk és az etanolt, 25 valamint a fölös mennyiségű izopropilamint az elegyből csökkentett nyomáson történő desztillációval eltávolítjuk. A maradékot 50 rész 2n sósav oldatban felolodjuk és a savanyú oldatot kétszer 20 rész éterrel mossuk, az éteres oldatot 30 elöntjük. A savanyú oldatot 10 n nátriumhidroxid oldat hozzáadásával meglúgosítjuk és a lúgos oldatot négyszer 50—50 rész kloroformmal extraháljuk. Az egyesített kloroformos kivonatokat 50 rész vízzel mossuk, vízmentes 35 magnéziumszulfáton megszárítjuk és a kloroformot csökkentett nyomáson történő desztillációval eltávolítjuk. A maradékot ciklohexán és benzol elegyéből kristályosítjuk és ily módon 4-(2-hidroxi-3-izopropilaminopropoxi)-xantént 40 kapunk, olvadáspont 128—129 C°. A kiindulási anyagként használt 4-(3-klór-2--hidroxipropoxi)-xantént a következőképpen állíthatjuk elő. Az 5. példában a 4-(3-klór-2-hidroxipropoxi)-45 -xanton előállítására leírt eljárást megismételjük azzal az eltéréssel, hogy 2 rész 4-hidroxixanton helyett 0,99 rész 4-hidroxixantént használunk. Ily módon olaj alakjában 4-(3-klór-2--hidroxipropoxi)-xantént kapunk. 50 Magát a 4-hidroxixantént a következőképpen állíthatjuk elő. 2,26 rész 4-metoxixanton 60 rész meleg n-butanollal készített oldatához 1 óra lefolyása alatt 5 rész nátriumfémet adunk. Az elegyet 55 egy óra hosszat visszafolyatás közben melegítjük, lehűtjük és 500 rész jéghideg vízbe öntjük. Az elegyet négyszer, egyenként 50 rész éterrel extraháljuk. Az egyesített éteres kivonatokat kétszer 20 rész telített nátriumklorid oldattal 60 mossuk és vízmentes magnéziumszulfáton megszárítjuk. Az étert és a felesleges n-butanolt desztillációval eltávolítjuk és a maradékot etanolból kristályosítjuk. Ily módon 4-metoxixantént kapunk, olvadáspont 60—61 C°. E vegyület tj>i 1 részét 25 rész száraz xilolban szuszpendáljuk
