152702. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új heterociklusos származékok előállítására

9 152702 10 -hidroxipropoxi)-xantont az alábbi módon állíthatjuk elő. 2 rész 4-hidroxixanton, 12 rész epiklórhidrin és 0,02 rész piperidin elegyét 24 óra hosszat 90—100 C°-on melegítjük. Az epiklórhidrin feleslegét csökkentett nyomáson való bepárlással eltávolítjuk és az így kapott maradékot 100 rész kloroformban feloldjuk. A kloroformos oldatot a következő reagensekkel mossuk a megadott sorrendben: (a) 150 rész 2n vizes nátriumhidroxid három egyenlő részletben, (b) 20 rész tömény sósav és (d) 100 rész víz két egyenlő részletben. A kloroformos oldatot ezután vízmentes nátriumszulfáton megszárítjuk. A vízmentesített oldatot szárazra pároljuk és a maradékot etilacetátből kristályosítjuk. Ily módon 4-(3-klór-2-hidroxipropoxi)-xantont kapunk, olvadáspont 158—159 C°. 6. példa: 1 rész 4-(2-hidroxi-3-izopropilaminopropoxi)-xantont 20 rész etanolban feloldunk és az oldatot kavarjuk, miközben lassan, apró darabokban, 2,5 rész nátriumot adunk hozzá 30 percen keresztül. A képződő elegyet visszafolyatás közben 1 óra hosszat melegítjük, majd lehűtjük és 200 rész jéghideg vízbe öntjük. Az így kapott elegyet három egyenlő részletben 150 rész éterrel extraháljuk. Az egyesített éteres kivonatokat két egyenlő részletben 100 rész vízzel mossuk, vízmentes nátriumszulfáton megszárítjuk és szárazra pároljuk. Az így kapott szilárd maradékot ciklohexánból kristályosítjuk. Ily módon 2-(2-hidroxi-3-izopropilaminopropoxi)-xantént kapunk, olvadáspont 128—129 C°. 7. példa: 3 ré^sz 6-(3-klór-2-hidroxipropoxi)-3,4-dihidro-2H-l,5-benzodioxepin és 12 rész t-butilamin elegyét zárt edényben 10 óra hosszat 100 C°-on melegítjük. Az edényt lehűtjük és a t-butilamin feleslegét elpárologtatjuk. A maradék gumiszerű anyagot 40 rész n sósav és 40 rész éter elegyével rázzuk és az éteres réteget elöntjük. A vizes savanyú oldatot ezután 8 rész 8n vizes nátriumhidroxiddal meglúgosítjuk és a lúgos oldatot éterrel extraháljuk. Az éteres kivonatot vízzel mossuk, vízmentes magnéziumszulfáton megszárítjuk, majd szárazra pároljuk. Az így kapott szilárd maradékot könnyű petróleumból (forráspont 40—60 C°) kristályosítjuk és ily módon 6-(3-t-butilamino-2-hidroxipropoxi)-3,'4-di'hidro-2H-l,5-benzodioxepint kapunk, olvadáspont 86—87 C°. A kiindulási anyagként használt 6-(3-klór-2--hidroxipropoxi)-3,4-dihidro^2H-l,5-benzodioxe>pint az alábbi módon állíthatjuk elő. 6 rész 6-hidroxi-3,4-dihidro-2'H-l,5-benzodioxepin 20 rész epiklórhidrinnel készített oldatát és 0,1 rész piperidin elegyét 24 óra hosszat 100 C°-on melegítjük és az epiklórhidrin feleslegét csökkentett nyomáson eltávolítjuk. A maradék olajat 75 rész kloroform és 25 rész tömény sósav elegy ével rázzuk, majd a vizes fázist elöntjük. Az így kapott kloroformos oldatot vízzel mossuk, vízmentes magnéziumszulfáton meg-5 szárítjuk, majd szárazra pároljuk. Ily módon olaj alakjában 6-(3-klór-2rhidroxipropoxi)-3,4--dihidro-2H-l,5-benzodioxepint kapunk. A 64iidroxi-3,4-dihidro-2H-l ,5-benzodioxepint az alábbi módon állíthatjuk elő. 10 62 rész pirogallol és 300 rész abszolút etanolban oldott 55 rész káliumhidroxid kavart oldatához, közönséges hőmérsékleten 200 rész 1,3--dibrómpropánt adunk. A kezdeti exoterm reakció lelassulása után a keletkező elegyet vissza-15 folyatás és kavarás közben, nitrogén-atmoszférában 16 óra hosszat melegítjük. Az elegyet ezután lehűtjük és megszűrjük és a szürletet szárazra pároljuk. A visszamaradó olajat 200 rész éter és 100 rész víz elegyével rázzuk és a 2Q vizes fázist elöntjük. Az így kapott éteres oldatot vízmentes magnéziumszulfáton megszárítjuk, majd bepároljuk. A maradék olajat csökkentett nyomáson desztilláljuk és a 128—140 C°/l mm forráspontú frakciót összegyűjtjük. 25 Ezt a frakciót 300 rész benzollal rázzuk és az így kicsapott szilárd anyagot szűréssel eltávolítjuk és nem használjuk fel. A szürletet bepároljuk és az így kapott szilárd maradékot könnyű petróleumból (forráspont 60—80 C°) kristályo-30 sí tjük. Ily módon 6-hidroxi-3,4-dihidro-2H-l,5--benzodioxepint kapunk, olvadáspont 109—110 C°. 8. példa: 35 A 7. példában leírt eljárást megismételjük azzal az eltéréssel, hogy 12 rész t-butilamin helyett 12 rész izopropilamint használunk. Ily módon 6-(2-hidroxi-3-izopropilaminopropoxi)-3,4-40 -dihidro-2H-l,5-benzodioxepint kapunk, olvadáspont 67—68 C°. 9. példa: 45 3 rész 4-(3-klór-2-hidroxipropoxi)-xanton és 20 rész t-butilamin elegyét zárt csőben 10 óra hosszat 100 C°-on melegítjük. A reakcióelegyet az 5. példában ismertetett eljárás szerint kezeljük és ily módon 4-(2-hidroxi-3-t-butilamino-50 propoxi)-xantont kapunk, amelynek olvadáspontja petroléter (forráspont 60—80 C°) és etilacetát elegyéből való kristályosítás után 120— 121 C°. 55 10. példa: , 3 rész 4-(3-klór-2-hidroxipropoxi)-xanton, 1,78 rész 2-amino-2-metil-l-propanol és 20 rész etanol elegyét 10 óra hosszat 100 C°-on melegít-60 jük. Az etanolt csökkentett nyomáson való elpárologtatással eltávolítjuk és az így kapott maradékot 5 percig 50 rész 2n sósav oldattal kavarjuk, mely idő alatt az oldatból viszkózus olaj válik ki. Az olajat az anyalúgtól dekantá-65 lássál elválasztjuk és kétszer éterrel mossuk. 5