152682. lajstromszámú szabadalom • Eljárás imidazol-származékok előállítására

3 152682 4 fenti meghatározás szerintivel — valamely, a csatolt rajz szerinti (V) általános képletnek megfelelő vegyülettel — amelyben R', Z és Y jelentése megegyezik a fenti meghatározás sze­rintivel — kondenzálunk és, amennyiben Y va­lamely hidrogénatomtól különböző csoportot képvisel, az' oldallánc alkohol-csoportját önma­gukban ismert módszerek segítségével felszaba­dítjuk. Előállíthatók továbbá a (IV) általános kép­letnek megfelelő vegyületek egy további, az idézett korábbi szabadalmaikkal szemben új és azoknál előnyösebb eljárással is, még pedig oly módon, hogy a (II) általános képletnek meg­felelő vegyületeket valamely, a csatolt rajz szerinti (VI) általános képletnek megfelelő al­kilén-l,2-oxiddal — e képletben R' jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — kondenzáljuk; e reakciót valamely, a (II) kép­letű vegyület oldására alkalmas szerves savas közegben, előnyösen hangyasavban vagy ecet­savban folytathatjuk le. Ezt a kondenzációs reakciót előnyösen szoba­hőfokon, tehát 20—30 C° hőmérsékleten lehet lefolytatni, adott esetben dolgozhatunk azonban ennél alacsonyabb vagy magasabb, pl. 10 C° és 50 C° közötti hőmérsékleten is, A reakeióközegként alkalmazásra kerülő szer­ves savat akár tömény állapotban, akár vízzel vagy bármely más alkalmas oldószerrel hígí­tott alakban alkalmazhatjuk. Szerves savak elegyeit, pl. hangyasav és ecetsav elegyét is használhatjuk reakcióközegként. A savat, ill. savelegyet oly mennyiségben kell alkalmazni, amennyi elegendő a kiindulóanyagként felhasz­nálásra kerülő (II) általános képletű vegyület szobahőmérsékleten történő teljes oldására. Az alkilénoxidot előnyösen feleslegben alkal­mazzuk; így pl. a (II) általános képletű vegyü­let egy móljára előnyösen 3—6 mól alkilénoxid alkalmazható. A kondenzációs reakció termékét a szokásos elválasztási módszerekkel nyerhetjük ki a reak­cióelegyből, pl. oly módon, hogy az alkilénoxid feleslegét és az oldószerként alkalmazott savat ismert módon eltávolítjuk, a maradékot pedig kristályosítással vagy más ismert módszerrel tisztítjuk. Ha a reakcióelegyben reagálatlan (II) képletű kiindulóanyag is van jelen, ez ismert módszerekkel könnyen visszanyerhető. A (IV) általános képletnek megfelelő vegyü­letek, amelyeket az 1-Jielyzetű nitrogénatomon jelenlevő 24iidroxi-2jalkil-etil oldallánc jelle­mez, igen előnyös kemoterápiás tulajdonságo­kat, így elsősorban amöba-ölő és trichomonas­ölő hatást mutatnak. Tridhomonas-ellenes hatá­suk felülmúlja a 2jhidroxi-etil és 3 J hidroxi-pro­pil oldallánoot tartalmazó megfelelő vegyületek hatását. A (IV) általános képletnek megfelelő vegyü­letek önmagukban ismert módszerekkel átala­kíthatók savakkal képezett addíciós sóikká is. Az ilyen sókat pl. oly módon nyerhetjük, hogy a (IV) általános képletnek megfelelő vegyületei; valamely erre alkalmas oldószerben, pl. vala­mely alkoholban, éterben, ketonban, vagy pe­dig vízben a kívánt savval reagáltatjuk; a kép­ződött só — adott esetben a reakcióelegy be­töményítése után — kiválik a reakeióelegyből, 5 és szűréssel vagy defcantálással elkülöníthető1 . Az említett addíciós sók előállítása szintén a jelen találmány körébe tartozik. Az ily módon előállítható sók példáiként ásványi savakkal, mint sósavval, kénsavval, salétromsavval vagy 10 foszforsawal, továbbá szerves savakkal, mint ecetsavval, propionsavval, borostyánkősavval, fumársavval, maleinsawal, szalicilsawal, meti­lénsavval, metilén-bisz-béta4iidroxinaftoesavval, gentizinsavval stb. képezett sókat említhetünk. 15 A (IV) általános képletű vegyületek sorában külön megemlítendők azok, amelyékben az R gyök helyén rövidszénláncú alkilgyök, különö­sen metil- vagy etilgyök áll. Trichomonas-elle­nes hatásuk kiemelkedően jó volta folytán az 20 l-(2-hidroxi-propil)-2-metil-5-nitro-imidazol és az l-(2-hidroxinn-j butil)-2-metil-5-nitro-imidazol érdemelnek külön említést. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivi­teli módjait közelebbről az alábbi példák szem-25 léltetik; megjegyzendő azonban, hogy a talál­mány köre egyáltalán nincsen ezekre a példákra korlátozva. 1. példa: 30 127 g 2Hmetil-5-nitrO'-imidazolt 1000 ml 85%-os hangyasavban oldunk. Az oldatot 13 C° hőmérsékletre hűtjük le és IV2 óra alatt hozzá­adunk 290 g propilénoxidot. A hozzáadás folya-35 mán a reakcióelegy hőmérsékletét állandóan 14 C° körül tartjuk. A reakcióelegyet azután szobahőfokon éjjelen át állni hagyjuk. Kb. 860 ml hangyasavat csökkentett (20 mm Hg-oszlop) nyomás alatt ledesztillálunk; a maradékból 40 kristályos termék válik ki. 100 ml víz: hozzá­adása után a kristályokat leszívatjuk, 200 ml vízzel mossuk, majd állandó súlyig szárítjuk a terméket. Ily módon 75,5 g reagálatlan 2-metil­-5-nitro-imidazolt nyerhetünk vissza, amely 45 254—256 C°-on olvad. A fenti művelet során kapott szüredéket és mosófolyadékot egyesítjük, és lassan hozzá­adunk 220 ml 10 n nátriumhidroxid-aldatot, olyan ütemben, hogy eközben az elegy pH-ér-50 teke ne emelkedjék 9 fölé. A hozzáadás befe­jezése után kristályos termék válik ki. Az ele­gyet éjjelen át hűtőszekrényben állni hagyjuk, majd a terméket leszívatással elkülönítjük, 50 ml jégbehűtött vízzel mossuk, majd csökkentett 55 (20 mm Hg-oszlop) nyomás alatt megszárítjuk. 41,2 g terméket kapunk, amely 72—74 C°-on olvad. Ezt a terméket 410 ml toluolból átkris­tályosítjuk; leszívatás, mosás ós szárítás után 36 g l-(24iidroxi-propil)-2-metü-5-mtro-i(mid-60 azolt kapunk, amely 76 C°-on olvad. 2. példa: 6,7 g 2-metil-5-nitro-imidazol 50 nil 85%-os 65 hangyasavval készített oldatához 5 C° és 10 C° 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom