152656. lajstromszámú szabadalom • Cserépkályha

152656 zéséket széntüzelésű kályháknál alkalmazzák elterjedten. A találmány mindezen hibáktól mentes és célja olyan cserépkályha létesítése, amely a cserépkályha ismert azon előnyén kívül, mint az alacsony hőmérsékletű hőleadó felület, 12000 cal/óra teljesítményig biztosítsa a salakmentes fűtést. Ezen felüli célja biztosítani a folytonos üzemelést úgy, hogy az égéstermékben CO gáz minél kisebb térfogatszázalékban maradjon, eltérő szemcsenagyságú, mint pl. a dió I és dió II osztályozású koksz tüzelésére egyaránt alkalmas legyen, ugyanakkor a kályha elszeny­nyeződése nélkül más tüzelőanyag, mint pl. fa eltüzelésére is használható legyen. További cél­ja a találmánynak olyan kályhakialakítás, mely alkalmas melegvíz termelésére, vagy a csatla­kozó helyiségnek melegvízzel való fűtésére. A találmány cserépkályha, elsősorban koksz­tüzelésű üzemre, mely vízkazánnal is el van látva, melynek ismérve az, hogy előregyártott samott elemekből összeállított koksztere, éhhez csatlakozó, mozgó rostéllyal lezárt olyan ön­töttvasból készített tűzkosara van, mely cél­szerűen fecskefarkszerű keresztmetszetre kikép­zett hosszirányú belső (tűztér felőli), valamint külső hűtőbordázattal van ellátva, a belső bor­dázatok olyan kialakításúak, hogy a tűztérhez előmelegített másodlagos levegő vezetésére al­kalmas nyitott csatornát képeznek, a tűzkosár felső részén ugyanakkor a másodlagos levegőt vezető furatok vannak, füstgázelvezető torká­nak nyílása betéttesttel változtatható, a tűztér­hez vízkazán csatlakozik és a fűtőjárat egy része tolattyú alkalmazásával kikapcsolható, és a kisegítő füstgázelvezető nyíláshoz külön cső­vezeték csatlakozik. Egy előnyös kialakítás szerint a kazán felü­lete, illetve felületének jelentős része egyben a tűztér határoló falát képezi. További előnyös kivitelt képez az olyan kia­lakítás, mely szerint a kazán körzetében, an­nak kiemelhetése céljából, a csempe burkolata kiszerelhetően van kiképezve. A füstgázelvezető torok nyílásának nagysága előnyösen olyan betéttesttel szabályozható, amely a töltőakna válaszfalának toldalékát ké­pezi és célszerűen horonnyal illeszthető ahhoz, a tűztéren át behelyezhető, minden külön sze­relés nélkül. A vízkazánhoz fűtőtest vagy melegvíztároló boyler csatlakoztatható. A rajzok a találmány szerinti cserépkályha kiviteli példáját szemléltetik, ahol az 1. ábra a kályhát az ajtók függőleges szim­metria vonalában vett hosszmetszetben mu­tatja, a 2. ábra az előbbire merőleges, az ajtók sík­jával párhuzamos síkban vett B-B vonal menti metszet, a 3. ábra a tűzkosár vízszintes síkú metszete, míg a 4. ábra a tűzkosárból vett metszet, mely a füstgáz elvezető torok nézetét is mutatja a betéttesttel. A kályha 1 csempeburkolattal van ellátva, belső részét 2 samottestek alkotják, melyek élőregyárthatók és a kályha építésekor a hely­színen szerelhetők. A kályha 3 koksztere a 4 5 tűzkosárban végződik,, mely öntöttvasból van, és alsó határolását mozgatható rostély képezi. A kosár külső oldala 5 hűtőbordákkal van ellátva, míg a belső tűztérfoen benyúlóan fecs­kefark keresztmetszetű, hosszirányú 6 belső 10 bordák vannak kialakítva. A bordák magas­sága, osztása, illetve a bordák közötti hézag olyan, mint az eltüzelni kívánt kokszszem leg­kisebb szemcsenagyságának mérete. A bordák ilyen kiképzése egy nem teljesen zárt 18 csa-15 tornát alkot, amelyen az apró koksz, hamu még lehullik a rostélyra, nem okoz eltömődést és ezáltal a másodlagos levegő vezetésére alkal­mas marad. A bordákat akkor alakítjuk ki he­lyesen, ha azok nem közvetlenül a rostély sík-20 jából indulnak ki, hanem felette kezdődnek, ezáltal a bordák képezte csatornákon lehulló koksz és hamu a rostély síkjáig eshet. A másodlagos levegőnek a tűztérhez való vezetését szolgálják a tűzkosár felső szélén el-25 helyezett 19 furatok is, melyek a külső bor­dák mellett áramló levegőt felmelegítve juttat­ják a tűztérhez. A 7 füstgázelvezető torok a teljes kokszteret két részre osztja, a torok alatti rész a 8 tűztér 30 és a torok feletti rész a 9 töltőakna. A tűztér és töltőaknak aránya a 10 válaszfal megvál­toztatásával szabályozható. A válaszfal a 10/a válaszfaltoldat behelyezése révén növelhető. E toldat szintén samottból készített idomlap, 35 mely a válaszfal végződésének megfelelő kiala­kítása révén kapcsolható a válaszfalhoz. Ha a kályhában 25—50 mm osztályozású koksz dió I-el kívánunk fűteni, úgy 28—30 cm, 10-^25 mm osztályozású koksz dió Il-vel fűtünk, úgy 40 22—24 cm-re kell elhelyezni a füstelvezető tor­kolatot a rostály síkja fölött. Ennek szabályo­zására szolgál a betéttest, mely a szükséges magasság megválasztására alkalmas. A válaszfal mögött a 11. kis-kazán van elhe-45 lyezve úgy, hogy a samott testekhez illeszked­ve, felületének egy része a tűztér felületét ké­pezi. A kályha csempeburkolata úgy van kiké­pezve a kazán környezetében, hogy a 17 felü­letrész kiszerelhető, illetve annak kiszerelése 50 után a teljes kis-kazán kiemelhető. Ez azért szükséges, hogy az esetleges meghibásodáskor ne kelljen a kályhát szétszedni és újólag fel­építeni, hanem csupán a csempe egy részét kelljen kiemelni és a kazán hozzáférhetővé, 55 illetve kiszerelhetővé válik. Legcélszerűbb az említett kazánt úgy elhe­lyezni, hogy annak felülete az izzó koksszal érintkezésbe legyen. A kis-kazán a füstgáz ha­ladási irányával egyezően a töltőajtó felső ma-60 gassági vonalának megfelelő magasságig ter­jedhet. Miután a tűztér legmagasabb hőfoka a rostély feltett a másodlagos levegőnyílások és a füstgáz elvezető nyílások között van, a kis-kazán említett elrendezése a fentiekből ki-63 folyóan olyan, hogy a legmagasabb hőfokú 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom