152656. lajstromszámú szabadalom • Cserépkályha

5 152656 tűztérrel és füstgázzal jelentékeny fűtőfelület jut érintkezésbe. A kazánból a víz a terrnelt meleg tekintélyes részét elvezeti és mert a kiskazán a tűztér melegtermelésének leginten~ zívebb helyével van érintkezésben, a tűztér hőfoka jelentékeny mértékben csökken, sok hő vonódik el, ezért a salakosodás határa kitolódik. A gyakorlat azt bizonyította, és ebben van a találmány egyik rendkívüli nagy előnye, hogy még 12 000 cal/óra teljesítmény mellett sem történik a kályhában salakosodás, vagy legalábbis nem keletkezik salak oly mértékben, hogy az a folyamatos üzemelés menetét bármiképp is zavarná. Ez a teljesítmény csak úgy érhető el, ha az adott kis fűtőfelülethez képest a kazán felületi megterhelését minden eddig ismert mértéken felüli értékig eszközöljük. A koksztér felső 12 öntöttvas zárólapján 13 kisegítő füstgáztorok van, amely a 14 tolattyúval vagy csappantyúval zárható és nyitható, ezáltal a fűtőjárat, vagy annak egy része kiiktatható. A zárólap alul-felül erősen bordázott. A kisegítő füstgáztorok nagysága akkor van helyesen megválasztva, ha az eredeti füstgáz elvezető torokkal! közel azonos keresztmetszetű. Így teljes nyitás esetén az égéstermékek elvezetésére közle azonos keresztmetszet áll rendelkezésre, mint a kétaknás vegyes fűtésű cserépkályháknál. Ha azonban a kisegítő füstgáznyílást a tolattyúval bekapcsoljuk működő helyzetbe, úgy a koksz begyújtásának idejét megrövidíthetjük, illetve a kialvófélben lévő tűz könnyen feléleszthető, mivel a kémény előtti, kerámiai anyagból vagy vasból lévő 15 csővezeték a már termelődő, vagy a kialvás előtt még termelődő kevés meleget közvetlenül kapva vezeti a kéménybe. A tolattyú vagy csappantyú a kályhából kivezetett 16 rúd által kívülről szabályozható. A találmány szerinti kályha töltőkályha és folytonos üzemű. Az un. töltőaknába annyi koksz tölthető, hogy a cserépkályha naponkénti kétszeres rárakással, illetve kétszeri hamúlerázással folyamatos üzemeltetésben tartható.' A kályha előnye, hogy az égéstermék a rövidre zárt kályhánál nemcsak a töltőajtó feletti kisegítő füstgáz elvezető nyíláson át távozik, hanem az eredeti füstgáztoirkolaton keresztül is és ezáltal átmeneti időjárás esetén is un. temperáló fűtés biztosítható anélkül, hogy CO gázmérgezés veszélye íennállana. A kisegítő füstgázelvezető szerkezeti megoldása teszi ~ lehetővé, hogy koksz mellett egyéb olyan tüzelőanyag- is elégedhető a kályhában, ami az egyébként ismeretes termakoksz kályhákban nem kívánatos. Az a körülmény, hogy a kis-kazán jelentékeny felületrésze állandó érintkezésben van az izzó koksszal, még kis melegtermelés mellett is biztosítja a melegvízfűtést. Gyakorlatilag lényeges, hogy mindaddig, amíg a cserépkályha 5 csempéi fűtésre elegendő meleget adnak le, a radiátorok is melegek legyenek annyira, hogy hőleadó felületként számba jöhessenek. Ennek helyes vagy kívánt mértéke a kis-kazán fűtőfelülete és a cserépkályha samottfelülete, vala-10 mint a csempefelület és radiátorfelület arányosításával beállítható. A találmány szerint elkészíthető a kályha oly módon is, hogy a kis-kazánhoz radiátor mellett vagy helyett melegviszolgaltato boylert 15 kapcsolunk. Szabadalmi igénypontok: 1. Cserépkályha, elsősorban koksztüzelésű 20 üzemre, mely vízkazánnal is el van látva; és célszerűen előregyártott samottelemekből álló koksztere, ehhez csatlakozó, mozgó rostéllyal lezárt — pl. öntöttvasból készített — tűzkosara van, azzal jellemezve, hogy a tűzkosár előnyö-25 sen fecskefarkszerű keresztmetszetre kiképzett hosszirányú belső tűztér felőli, valamint külső hűtőbordázatokkal van ellátva, a belső bordázatok olyan kialakításúak, hogy a tűztérhez előmelegített másodlagos levegő vezetésére al-30 kalmas csatornát képeznek, továbbá annak felső része ugyancsak a másodlagos levegőt vezető furatokkal van ellátva, a tűztér füstgáz elvezető toroknak nyílása betéttesttel változtatható. Az ismert vízkazán a tűztérhez csatlakozik 35 és a fűtőjárat egy része tolattyú vagy csappantyú alkalmazásával kikapcsolható és a kisegítő füstgáz elvezető nyíláshoz külön csővezeték csatlakozik. 2. Az 1. igénypont szerinti cserépkályha ki-40 viteli alakja, melyre jellemző, hogy a vízkazán felülete vagy felületének egy része egyben a tűztér határoló falát képezi. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti cserépkályha kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy 45 a kazán körzetében, annak kiemelhetése céljából a kályha csempeburkolatának egy része kiszerelhetően van kiképezve. 4. Az előző igénypontok bármelyike szerinti cserépkályha kiviteli alakja, melyre jellemző, 50 hogy a füstgáz elvezető torok nyílásának nagysága előnyösen olyan betéttesttel szabályozható, mely a töltőakna válaszfalának toldatát képezi és ahhoz célszerűen hornyos kialakítással a tűztéren át behelyezhető. 55 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti cserépkályha kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a kazánhoz radiátor és (vagy melegvíztároló csatlakozik. 1 rajz, 4 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 6606087. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23. 3