152553. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szulfamidok előállítására

152553 4 20 úgy állíthatók elő, hogy egy IV általános kép­letű vegyületet — ebben Rx—R4 és n jelentése azonos a fent megadottal — hexametiléntetr­aminnal reagáltatunk, az ekkor keletkező hexa­metiléntetraimin-komplexet vizes sósav segít- ' ségével elbontjuk, és az így kapott V általános . képletű vegyületet — ebben a képletben RÍ—R4 és n jelentése azonos a fent megadottal — egy 3 halogénpropinnal — a halogén klór, bróm vagy jód lehet — egy vízmentes szerves bázis 10 jelenlétében reagáltatjuk. A III általános képletű vegyületek például úgy állíthatók elő, hogy egy V általános kép­letű vegyületet egy VI általános képletű vegyü­lettel — ebben R6' és R 7 ' jelentése azonos a ^ fent megadottal — alkalikus kondenzálószer és adott esetben egy hígítószer jelenlétében egy­mással reagáltatunk. Alkalikus kondenzálószer­ként az aminkomponens feleslege is felhasznál­ható, hígítószerként pedig például víz. A találmány szerinti eljárás alapján előállí­tott vegyületek csillapítóan hatnak a központi idegrendszerre, és azonkívül görcsgátló és görcs­oldó hatásuk van. Az N-propargil-N-benzil­-szulfamid különösen erősen csillapítja a köz- 25 ponti idegrendszert és antikonvulzív hatású, azonkívül specifikus hatása van a gerincref­lexekre, amennyiben erősíti ezeket a reflexeket kis adagolásban és elnyomja nagyobb adagok­ban. Az N-propargil-N-(3,4-diklórbenzil)-szulf- 30 amid csillapítja a gierincreflexéket a gyógyásza­tilag alkalmazható minden adagolásban. Azon­kívül az N-propargil-N-benzilszulfamidnak gyul­ladásgátló hatása van. A hatásterületüknek megfelelően a találmány 35 szerint előállított vegyületek idegcsillapítókként és nappali nyugtatókként, továbbá görcsös- és félelmi állapotok elkerülésére és leküzdésére alkalmazandók. Az N-propargil-N-benzil-szulf­amid gyulladásgátlószerként is alkalmazásra 40 talál. Az új vegyületek gyógyszerként magukban vagy a megfelelő orális vagy parenterális alkal­mazásra szolgáló gyógyszer készítményekben használhatók. Az alkalmas gyógyszerformák 45 előállítására ezeket szerves vagy szervetlen, farmakológiaüag közömbös segédanyagokkal dolgozzuk össze. Segédanyagokként használha­tók például: Tablettákban és drazsékban: tejcukor, kémé- 50 nyítő, talkum, sztearinsav stb. Szirupokban: szaharóz-, invertcufeor-, glukóz­oldatok stb. Injekciós készítményekben: víz, alkohol, gli­cerin, növényi olajok és hasonlók. 55 Szuppozitóriumokban: természetes és kemé­nyített olajok és viaszok stb. Ezenkívül a készítmények megfelelő tartó­sító-, stabilizáló-, nedvesítő-, oldásközvetítő­szereket, édesítő anyagokat és színezékeket, aro- go mákat stb. tartalmazhatnak. A közepes napi orális adag 50 és 300 mg kö­zött változik. Az alábbi példákban — amelyek az eljárás foganatosítását szemléltetik, de a találmány ter- 65 jedelmét semmiképpen sem korlátozzák — a hőmérsékletek Celsius fokokban vannak meg­adva. Az olvadáspontok korrigálatlanok. 1. példa: N-Propar@il-N-(2,4-diklór-^-fenetil)-saulfamid a) N-Propargil-2,4-diklór-^-fenetilamin 50 g (0,26 mól) 2,4-diklór-^-fenetilamint 250 ml abszolút toluolban oldunk, és keverés köz­ben szobahőmérsékleten 15,7 g (0,13 mól) 3--brómpropint csepegtetünk hozzá, majd 15 óra hosszat keverjük. A kivált sótól leszűrjük, és a szüredéket rotációs bepárlóban besűrítjük. A maradványt vákuumban ledesztillálva 120— 128°-on és 0,25 Hg/mm nyomáson az N-propar­gü-2,4-diklór-^-fenetnamin megy át. n20 o = = 1,5580. b) N-Propar:gil-N-(2,4-diklór-i?-fenetil)-szulfamid 13,2 g (0,057 mól) N-propargil-2,4-diklór-/?­-fenetilamint és 5 g (0,052 mól) szulfamidot 100 ml abszolút píridinben oldunk, és keverés köz­ben addig hevítjük visszafolyató hűtő alatt, amíg gázfejlődés észlelhető. Az oldószert ez­után vákuumban rotációs bepárlóban eltávolít­juk, és a viszkózus maradványt dietiléter-pen­tán elegyből átkristályosítjuk. A kapott N-pro­pargil-N-(2,4-diklór-^-fenetil)-szulfaimid olvadás­pontja 88—90°. 2. példa: N-Propargil-N-benzil-szulfamid Az la) példában közölt eljárás szerint benzil­aminból előállított 12,9 g (0,09 mól) N-benzil­-propargilamin és 7,2 g (0,08 mól) szulfamid oldatát 100 ml piridinben keverés közben addig hevítjük visszafolyató hűtő alatt, amíg gázfej­lődés észlelhető. Ezután az oldószert vákuum­ban rotációs bepárlóban eltávolítjuk. A viszkó­zus maradványt vizes metanolból átkristályo­sítjuk. Az így kapott N-propargil-N-benzil-szulf­amid olvadáspontja 116—118°. 3. példa: N-Propargiil-N-(3,4-d! iklór-benzil)-szulfamid Az la) példában közölt eljárás szerint 3,4-di­klór-benzilaminból előállított 10,7 g (0,05 mól) N-propargil-3,4-diklór-benzilarnin és 4,8 g (0,05 mól) szulfamid oldatát 75 ml piridinben addig hevítjük visszafolyató hűtő alatt, amíg gáz­fejlődés észlelhető. Az oldószert ezután vákuum­ban rotációs bepárlóban eltávolítjuk, és a visz­kózus maradványt vizes metanolból átkristá­lyosítjuk. Az így kapott N-propargil-N-(3,4-di­klórbenzü)-szulfamid olvadáspontja 116—118°. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom