152468. lajstromszámú szabadalom • Impulzuskód modulált jelátviteli berendezés

Í5á468 5 Ji­ll integráló áramkörön b görbe szerinti fűrész­fogszerű lefutású feszültség keletkezik, amely az átvinni kívánt beszédfeszültség körül leng, tehát annak közelítése. A 2b, ábra a közelítő b görbe, vagy össze­hasonlító feszültség előállításához szükséges impulzusokat ábrázolja folytonos vonallal, amíg azokat a 7 impulzusgenerátorból származó im­pulzusokat, amelyeket a 8 kódmodulátor pozitív különbözeti feszültség hiányában nem enged át, szaggatott vonallal tünteti fel. A tárgyalt adókészülék viselkedését kis jel­feszültségen, így alacsony jelszinten a 2. ábra idődiagramjainak megfelelő 3. ábra szemlélteti, ahol is az a' görbe az átvinni kívánt beszéd­jelet jelenti, melynek amplitúdója lényegesen eltér a 2a. ábra a görbéjének beszédfeszültségé­től; az a' görbe beszédfeszültség amplitúdója jóval kisebb, pl. egy tízes faktorral kisebb, mint a 2a. ábra beszédfeszültsége. Az a' beszédfeszült­ség tizedvoltos skálával van ábrázolva, ez azt jelenti, hogy itt a beszédfeszültség a 2a. ábra a görbe szerinti beszédfeszültségéhez képest tíz­szeres léptékben van ábrázolva és hasonlóan a b' görbe az impulzussorozat integrálásával ka­pott összehasonlító feszültség. A 3b. ábra ismét az átvitt impulzussorozatot mutatja. Az amplitúdó kvantálása miatt az a' görbe beszédfeszültségének a b' görbe szerinti össze­hasonlító feszültséggel való megközelítési pon­tossága kis amplitúdók mellett csökken; sőt a beszédfeszültség részletei, vagy maga a beszéd­feszültség meghatározott küszöbérték alatt át sem vihető. A 3a. ábra c' görbéje példaképpen az integrált impulzussorozat KisireKvencias Kom­ponensét jelenti, ami — mint az ábrából jól lát­ható — nagyon durva közelítése az a' görbe beszédfeszültségnek, Ezen kívül kis amplitúdójú beszédfeszültség esetén a kvantálási zaj is kü­lönösen zavarólag hat. A kvantálási zaj függet­len a beszédfeszültségtől és abszolút értéke ál­landó, azaz a beszédfeszültség és a kvantálási zaj aránya a beszédfeszültség amplitúdó csök­kenésével ugyancsak csökken. Mindkét különösen kis beszédamplitudók ese­tén zavaró hatás, vagyis egyrészt a beszéd­visszaadás pontatlansága, másrészt a kis beszéd­amplitúdókkal csökkenő beszédfeszültség — kvantálási zaj arány a találmány megvalósítá­sával célszerűen csökkenthető, mert a készülék az átvinni kívánt beszédjelekkel táplált szint­feszültség előállító áramkört is tartalmaz, amely 19 detektorból és 20 aluláteresztő szűrőből áll, amely utóbbinak pl. 50 Hz a határfrekvenciája. A kimenő feszültséget a 4 különbségképzőelfr­men keresztül, mint vezérlő feszültséget a 8 kód­modulátorba vezetjük, míg a 8 kódmodulátor által a 9 impulzusregenerátoron keresztül küldött kódolt impulzusokat a 6 helyi vevőben levő 21 impulzusmodulátorba vezetjük, amelyben a bevezetett kódolt impulzusok energiatartalmát az átvinni kívánt kódolt impulzusokkal táplált simító 22 aluláteresztő szűrőből vett simított egyenáramú komponens modulálja. A bemuta­tott készülékben a 21 impulzusmodulátor, mint impulzus amplitudómodulátor van kiképezve; 19 detektornak és 20 aluláteresztő szűrőnek ki­menő szintfeszültségét a 4 különbségképző elem­be vezetjük. Ha a leírt készülékben a hang­frekvenciás jelek helyett szintfeszültség alakjá­ban egyenáram jut a kódmodulátorba — mi­közben egyelőre a 21 impulzusmodulátort fi­gyelmen kívül hagyjuk — a berendezés igyek­szik a különbözeti feszültséget eltüntetni ugyanúgy, mint a hangfrekvenciás jelek esetén. Ez a hatáslánc tehát arra törekedik, hogy a 6 helyi vevő — a hozzávezetett kódolt impulzu­sok átlagos egyenáramú komponense által meg­határozott — kimenő egyenfeszültséget a hozzá­vezetett egyenfeszültséggel egyenlővé tegye, vagyis a 8 kódmodulátor által átengedett kódólt impulzusok száma és ezzel az impulzusok sűrű­sége egyenfeszültség esetén úgy állítódik be ön­működően, hogy a különbözeti feszültség gya­korlatilag nullává csökkenjen. A simító 22 aluláteresztő szűrő kimenetén a kódimpulzusok simítása útján olyan egyen­feszültség lép fel, amely egyrészt a szintfeszült­ség hiányában az impulzusok sűrűsége által megihatározott állandó komponensből, másrészt a szintfeszültséggel változó egyenfeszültségű komponensből áll és amely a -21 impulzus­modulátorban a 11 inegráló áramkörbe küldött kódolt impulzusok amplitúdóját modulálja, míg a kör — mint eddig is — igyekszik a változó sűrűségű és amplitúdójú kódolt impulzusok simítása útján nyert összehasonlító feszültséget a bevezetett egyenfeszültséggel egyenlővé tenni. Annak biztosítása érdekében, hogy a simító 22 aiuiatereszxo szuro Kimenő reszuiisege a jeiszmu változásait követni tudja, a simító 22 alulát­eresztő szűrő határfrekvenciája legalább akkora kell hogy legyen, mint a 19 detektor kimenetére kötött 20 aluláteresztő szűrő határfrekvenciája; a simító 22 aluláteresztő szűrő határfrekvenciája pl. 100 Hz a szintfesziültség előállító áramkör 20 aluláteresztő szűrőjének pedig 50 Hz. Ilyen mó­don a bemutatott készülék a kódmodulátorba vezetett egyenfeszültség változását a 11 integ­ráló áramkörbe vezetett kódimpulzusok sűrű­ségének és amplitúdójának egyidejű változásá­val kompenzálja; az optimális jelátviteli minő­ség elérése szempontjából kedvező a szintfeszült­ség változását nagyrészt a 11 integráló áram­körbe vezetett kódimpulzusok amplitúdójának változásával kiegyenlíteni, azaz arról gondos­kodni, hogy ezen kódimpulzusoknak az ampli­túdója gyakorlatilag arányos legyen a 19 detek­tor után kötött 20 aluláteresztő szűrő kimenő­feszültségével. Ez egyszerű módon úgy valósít­ható meg, hogy a 21 impulzusmodulátorba a 23 vezetéken keresztül meghatározott nagyságú, állandó referenciafeszültséget is vezetünk; azt a bemutatott kiviteli alaknak a simító 22 alul­áteresztő szűrő kimenetéhez csatlakozó 24 össze­adó készülékben végezzük. A referenciafeszült­ség nagyságát úgy állítjuk be, hogy beszédjelek hiánya esetén a kódimpulzusok amplitúdója az impulzusmodulátorban nagymértékben, pl. 5%­ra csökkenjen. A szintfeszültség változása ese-10 15 20 25 30 3D 40 45 30 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom