152468. lajstromszámú szabadalom • Impulzuskód modulált jelátviteli berendezés

7 tén a 21 impulzusmodulátorból vett kódimpul­zusok amplitúdója a szintfeszültséggel gyakor­latilag arányosan változik, amivel az impulzus­sűrűség változása is együttjár, ami a 25 egyenr­áramú feszültségforrásban előállított és a 4 5 különbségképzőbe vezetett beállítófeszültséggel úgy van beállítva, hogy beszédjel hiánya esetén az impulzussűrűség kb. 0,3 szerese a maximális impulzusismétlődési frekvenciának. A 2c. és 3c. ábrák ismét egymástól tízszere- 10 sen eltérő léptékben mutatják a 2a. és 3a. ábrá­kon a görbével és a' görbével jelölt beszéd­jeleket. A 2c. ábra az a görbe a jelfeszültséget voltokban, a 3c. ábra az a' görbe a jelfeszült­séget tizedvoltokban szemlélteti. Ha ebben a 15 készülékben a 2a. ábra a görbéjének beszéd­jelszintje folyamatosan az a' görbe tízszer ki­sebb szintjére csökken, akkor — a korábban előadottaknak megfelelőleg — a 19 detektorból és 20 aluláteresztő szűrőből álló szintfeszültség 20 előállító áramkör kimenő egyenfeszültségének csökkenése következtében a kimenő kódimpul­zusok sűrűsége és azzal a simító 22 aluláteresztő szűrő kimenőegyenfeszültsége is csökken. Az egyenfeszültség változásának következménye az, 25 hogy a 21 impulzusmodulátorból vett kódimpul­zusok amplitúdója gyakorlatilag a szintfeszült­séggel arányosán csökken. A 3c. ábra a' görbéje beszédjelének átvitele esetén a 11 integráló áramkörbe vezetett kódimpulzusok amplitúdója 30 gyakorlatilag tízszer kisebb, mint a 2c. ábra a görbéjével ábrázolt beszédjel átvitelekor. A 3c. és 2c. ábrákon fel vannak tüntetve a kódimpulzusok integrálása útján nyert e', ill. e görbék szerinti összehasonlító feszültségek is, 35 amelyek amplitúdója az a' görbe szerinti beszéd­jel esetén tízszer kisebbek, mint az a görbe szerinti beszédjel számára. Ezekből a görbékből azonnal látható, hogy a találmány szerinti be­rendezés alkalmazása esetén az a' görbe szerinti 40 beszédjel kis amplitúdói mellett is lényegesen jobb közelítés érhető el az e' görbe szerinti összehasonlító feszültséggel, mint az ismert ké­szülékben (lásd 3a. ábra b' görbéje). Az a és a' görbék beszédjeleinek a hozzájuk tartozó eése' 45 görbék szerinti összehasonlító feszültségekkel való közelítési pontossága nagy mértékben füg­getlenné van téve a beszédjel amplitúdójától azáltal, hogy az integráló áramkörbe vezetett kódimpulzusok amplitúdóját a beszédjelek szint- 50 jéhez illesztjük; ez a 2c. és 3c. ábrákból látható. A 2d. és 3d. ábrák az átviendő kódimpulzu­sokat ábrázolják, amelyek a találmány szerinti készülékben két információt tartalmaznak az átvinni kívánt beszédjelről. A közepes impulzus- 55 sűrűség a beszédjel szintjét, a kódolt impulzu­sok jelenléte, vagy hiánya pedig a beszédjel lefutását ábrázolja, ami által lehetőség van az átvitt jelek nagy pontosságú visszaadására. Az lb. ábrán bemutatott együttműködő vevő- 60 készülékben az átvitt impulzussorozat mindkét információs adata az átvitt beszédjel vissza­nyerése érdekében ugyanúgy kerül feldolgozás­ra, mint a helyi vevőben. A 13 impulzusregene­rátorból vett regenerált impulzusok egyrészt a g5 8 26 impulzusmodulátorba, másrészt a simító 27 aluláteresztő szűrőbe jutnak, amely utóbbi ki­menőfeszültsége a 29 vezetéken kapott konstans referenciafeszültségnek a 28 összeadó készülék­ben való hozzáadása után a 26 impulzusmodu­látor moduláló feszültségét képezi. Az impulzus­modulátor kimenő impulzusai a 15 integráló áramkörben való integrálás és a 16 aluláteresztő szűrőn való simítás után hangvisszaadás céljá­ból a kisfrekvenciás 17 erősítőn keresztül a 18 hangvisszaadó készülékbe vannak vezetve. A 2c. és 3c. ábrákból látható, hogy az a és a' görbék szerinti átvitt jelek visszaadása azok szintjétől függetlenül, nagy pontossággal történik. A találmány nemcsak a visszaadás pontos­ságát javítja meg nagymértékben, hanem a kis jelamplitudők esetén zavaró kvantálási zajt is lényegesen csökkenti; alacsony jelszint esetén ugyanis a kódimpulzusok amplitúdói és azzal a kvantálási zaj is arányosan csökken. A 3c. ábra a' görbéje 'beszédjelének átvitelekor a 26 impul­zusmodulátorból vett kódimpulzusok amplitú­dója tízszer kisebb, mint a 3a. ábrán bemutatott a' görbe szerinti beszédjel esetén; ez azt jelenti tehát, hogy az a' beszédjel átvitelekor a kvan­tálási zaj egy tízes faktorral csökken, ami száz­szoros teljesítményfaktort jelent. Az impulzuskódolt átvitel minden előnyének megtartása mellett ezen átviteli módnak hát­rányai, vagyis az impulzuskódolt átvitelhez szükséges amplitudókvantálás miatt a kis jel­amplitúdók esetén fellépő zavaró kvantálási hiba és a visszaadás pontatlansága nagymérték­ben csökken. A találmány megvalósításával az átvitel mi­nőségének feltűnő, több mint 25 dB-es javu­lását érjük el, miáltal igen kicsiny 40 kHz maxi­mális impulzusismétlődési frekvencia mellett ki lehet elégíteni a CCITT normális távbeszélő­kapcsolatokra vonatkozó ajánlásait, amelyeket az ismert deltamodulációs berendezések alkal­mazásakor csak 120 kHz^nél nagyobb impulzus­ismétlődési frekvenciával lehet biztosítani. Amellett meglepően egyszerű ennek a javulás­nak a megvalósítása, úgyhogy ez a technikai és tudományos szempontból nagymértékben ja­vított készülék a gyakorlati alkalmazás számára különösen célszerű. Az eddig leírt, a kódmodulációnál jellemző minőségbefolyásoláson kívül az ismertetett be­rendezés kiemelkedő javítást tesz egyszerű mó­don lehetővé a beszédfrekvenciától függetlenül, a teljes frekvenciasávon az optimális átviteli lehetőségek biztosítása érdekében azáltal, hogy az átvinni kívánt beszédjeléket a 30 differen­ciáló áramkörön keresztül juttatjuk a szint­feszültség előállító áramkörbe, ami azzal magya­rázható, hogy deltamoduláció esetén a kibocsá­tott kódimpulzusok az átvinni kívánt jelek vál­tozására jellemzők. A bemutatott készülékkel ezen a módon több mint 30 dB rendkívüli mi­nőségjavulást mértünk. Megjegyzendő még, hogy 19 detektort és 20 aluláteresztő szűrőt tartalmazó jelszint előállító 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom