152448. lajstromszámú szabadalom • Bázikus tűzálló tégla

152448 eljáráshoz való edények bélését égetett dolo­mitnak tűzálló nyersanyagként való alkalma­zását kizárva megjavítsuk. Evégből több mint 70% MgO és célszerűen több mint 80% MgO tartalmú égetett magnéziát alkalmazunk. Álta>­lában nincs szükség olyan drágább égetett mag­néziafajták alkalmazására, amelyek MgO-tar­talma több mint 90%. A jelenlegi műszaki gyakorlat szerint, ha a tűzálló anyagban dolomit van, a keveréket öm­lesztett kátránnyal vagy szurokkal kötik meg, minthogy vizes kötőszerek a dolomit hidratá­lását és ezzel a tűzálló anyag bomlását okoz­nák. Szurok alkalmazásakor viszont a szurkot a tűzálló anyaggal össze kell keverni és a tég­lákat valamivel körülbelül 93 C° fölötti hő­mérsékleten kell kisajtolni. Ez a tégla előállí­tásánál különleges munkamódszerek alkalma­zását teszi szükségessé, szemben az olyan tégla­gyártási eljárásokkal, amelyeknél a tűzálló anyagot vízzel készítik elő és szobahőmérsék­leten, illetőleg környezeti hőmérsékleten sajtol­ják ki. ömlesztett kátrány esetén van ugyan mód a tégláknak szobahőmérsékleten, illetőleg környezeti hőmérsékleten való kisajtolására, a kapott téglák azonban nem olyan szilárdak, mint a szurokkal kötött téglák. Ebből kitűnik, hogy jelenleg szuroknak vagy kátránynak bá­zikus tűzálló téglák előállításához való fölhasz­nálása nehézségekkel jár. Ha dolomit alkalmazásától eltekintenek, el­maradhat a szurok- vagy kátrányalapú kötő­szer alkalmazása is. A találmány szerinti téglákban alkalmazott égetett magnéziában 12%, vagy akár ennél nagyobb mennyiségű mész lehet. Mész jelen­léte esetén az égetett anyagot vízzel szemben reakcióra képtelen állapotban hozhatjuk azzal, hogy a meszet dikalciumferritté (2CaO-Fe2 0 3 ), Brownmillerittte <4CaO-Al203-Fe203) vagy va­lamilyen kalciumszilikáttá alakítjuk át. A találmány értelmében alkalmazható égetett magnézia jellegzetes összetételei a következők: I. II. III. Si02 0,5 1,0 3,5 Al2 q 3 0,3 0,3 0,6 Fe208 5,5 5,8 6,0 CaO 4,0 64 12,1 MgO (különbség) 89,7 86,8 77,8 Igen kívánatos, hogy a tűzálló anyagban a találmány értelmében 70—98,5% égetett mag­nézia kerüljön alkalmazásra. Az égetett magnéziában a mész és kovasav viszonya legyen több, mint 1:3, inkább leg­alább 1:5 és célszerűen több mint 2 :5. A mész és kovasav ilyen viszonyával szemben támasztott igény alapja az, hogy fölös mennyi­ségű monticellitnek (CaO • MgO • Si02 ) a tűz­álló anyagban való jelenlétét el kell kerülni, a szennyeződésnek tekintendő kovasavnak pedig 3CaO-MgOv2Si02 vagy 2CaO-Si0 2 vagy 3CaO­•Si02 alakban kell jelen lennie. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 A találmány szerinti téglákban továbbá 1— 25%, célszerűen 4—20%, de leginkább 5—15% olyan kemény szurok van, amelynek lágyulási pontja körülbelül 150 C° vagy ennél magasabb. Olyan kötőszert alkalmazunk továbbá, amely víz jelenlétében válik hatásossá és amelynek mennyisége 0,5—8%, célszerűen 1—7%, de leg­inkább 1,1—5%. Erre a célra alkalmas kötő­szernek többek között a kénsav, magnézium­szulfát, szulfitszennylúg, keményítő, dextrin, szerves ragasztószerek, illetőleg önmagukban ismert gumifajták. A találmányt az alábbi foganatosítási pél­dákkal kapcsolatban részletesebben ismertetjük. 1. példa: A fentiekben felsorolt I típusú égetett mag­néziát aprítunk, megőrlünk és kiszitálunk. Cé­lunk, hogy A) durva szemcséjű részecskéket kapjunk, amelyek 4 lyukú (4,699 mm) szitán még átmennek, 8 lyukú (2,362 mm) szitán vi­szont visszamaradnának, B) olyan durva szem­cséjű részecskéket kapjunk, amelyek 8 lyukú (2,362 mm) szitán még átmennek, de 20 lyukú (0,833 mm) szitán visszamaradnak, végül C) olyan finom szemcséket nyerjünk, amelyek 65 lyukú (0,208 mm) szitán átmennek. Ezeket a részecskékét az alábbi súlyviszonyban össze­keverjük egymással: A) részecskék 30% B) részecskék 30% C) részecskék 40% Körülbelül 150 C° lágyulási pontú kemény szurkot 100 lyukú (0,147 mm) szita lyukbőségé­nek megfelelő nagyságú részecskékké őriünk. Hasonló eredményeket érünk el durvább és finomabb szemcséjű kemény szurokkal. Ezt a kemény szurok őrleményt 6% kemény szurok­ból és 94% égetett magnéziából álló keverék létesítése végett a szitált magnézia keverékhez adjuk. A keveréket 18—25 Bó° sűrűségű hígí­tott kénsavval olyan mennyiségben keverjük össze, hogy a téglák kisajtolására alkalmas állapotba jusson. A keletkezett nedves keve­rékben körülbelül 1% kérsav és — a száraz keverékre vonatkoztatva — körülbelül 3% ned­vesség van. A keveréket azután körülbelül 1050 kg/cma nyomáson és szobahőmérsékleten téglákká sajtoljuk ki. A téglákat a szokásos módon szárítjuk. Az adott esetben a szárítást, körülbelül 120 C° hőmérsékleten végezzük. Ek­kor a téglák használatra kész állapotban van­nak és acél előállítására való oxigénráfúvásos edényekben felhasználva, igen kielégítő ered­ményeket adnak. A legjobb eredmények elérése és szilárdságuk növelése végett a téglákat szá­rítás előtt 6 órán át körülbelül 1,05 kg/cm2 túl­nyomáson gázalakú szénsav (széndioxid) hatá­sának tesszük ki. Ez az intézkedés önmagában ismeretes. A szénsavval való kezelés után a téglák a következő tulajdonságokkal bírnak: Térfogatsúly Törési együttható 2,68 g/cm3 77 kg/cm2

Next

/
Oldalképek
Tartalom