152448. lajstromszámú szabadalom • Bázikus tűzálló tégla
152448 eljáráshoz való edények bélését égetett dolomitnak tűzálló nyersanyagként való alkalmazását kizárva megjavítsuk. Evégből több mint 70% MgO és célszerűen több mint 80% MgO tartalmú égetett magnéziát alkalmazunk. Álta>lában nincs szükség olyan drágább égetett magnéziafajták alkalmazására, amelyek MgO-tartalma több mint 90%. A jelenlegi műszaki gyakorlat szerint, ha a tűzálló anyagban dolomit van, a keveréket ömlesztett kátránnyal vagy szurokkal kötik meg, minthogy vizes kötőszerek a dolomit hidratálását és ezzel a tűzálló anyag bomlását okoznák. Szurok alkalmazásakor viszont a szurkot a tűzálló anyaggal össze kell keverni és a téglákat valamivel körülbelül 93 C° fölötti hőmérsékleten kell kisajtolni. Ez a tégla előállításánál különleges munkamódszerek alkalmazását teszi szükségessé, szemben az olyan téglagyártási eljárásokkal, amelyeknél a tűzálló anyagot vízzel készítik elő és szobahőmérsékleten, illetőleg környezeti hőmérsékleten sajtolják ki. ömlesztett kátrány esetén van ugyan mód a tégláknak szobahőmérsékleten, illetőleg környezeti hőmérsékleten való kisajtolására, a kapott téglák azonban nem olyan szilárdak, mint a szurokkal kötött téglák. Ebből kitűnik, hogy jelenleg szuroknak vagy kátránynak bázikus tűzálló téglák előállításához való fölhasználása nehézségekkel jár. Ha dolomit alkalmazásától eltekintenek, elmaradhat a szurok- vagy kátrányalapú kötőszer alkalmazása is. A találmány szerinti téglákban alkalmazott égetett magnéziában 12%, vagy akár ennél nagyobb mennyiségű mész lehet. Mész jelenléte esetén az égetett anyagot vízzel szemben reakcióra képtelen állapotban hozhatjuk azzal, hogy a meszet dikalciumferritté (2CaO-Fe2 0 3 ), Brownmillerittte <4CaO-Al203-Fe203) vagy valamilyen kalciumszilikáttá alakítjuk át. A találmány értelmében alkalmazható égetett magnézia jellegzetes összetételei a következők: I. II. III. Si02 0,5 1,0 3,5 Al2 q 3 0,3 0,3 0,6 Fe208 5,5 5,8 6,0 CaO 4,0 64 12,1 MgO (különbség) 89,7 86,8 77,8 Igen kívánatos, hogy a tűzálló anyagban a találmány értelmében 70—98,5% égetett magnézia kerüljön alkalmazásra. Az égetett magnéziában a mész és kovasav viszonya legyen több, mint 1:3, inkább legalább 1:5 és célszerűen több mint 2 :5. A mész és kovasav ilyen viszonyával szemben támasztott igény alapja az, hogy fölös mennyiségű monticellitnek (CaO • MgO • Si02 ) a tűzálló anyagban való jelenlétét el kell kerülni, a szennyeződésnek tekintendő kovasavnak pedig 3CaO-MgOv2Si02 vagy 2CaO-Si0 2 vagy 3CaO•Si02 alakban kell jelen lennie. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 A találmány szerinti téglákban továbbá 1— 25%, célszerűen 4—20%, de leginkább 5—15% olyan kemény szurok van, amelynek lágyulási pontja körülbelül 150 C° vagy ennél magasabb. Olyan kötőszert alkalmazunk továbbá, amely víz jelenlétében válik hatásossá és amelynek mennyisége 0,5—8%, célszerűen 1—7%, de leginkább 1,1—5%. Erre a célra alkalmas kötőszernek többek között a kénsav, magnéziumszulfát, szulfitszennylúg, keményítő, dextrin, szerves ragasztószerek, illetőleg önmagukban ismert gumifajták. A találmányt az alábbi foganatosítási példákkal kapcsolatban részletesebben ismertetjük. 1. példa: A fentiekben felsorolt I típusú égetett magnéziát aprítunk, megőrlünk és kiszitálunk. Célunk, hogy A) durva szemcséjű részecskéket kapjunk, amelyek 4 lyukú (4,699 mm) szitán még átmennek, 8 lyukú (2,362 mm) szitán viszont visszamaradnának, B) olyan durva szemcséjű részecskéket kapjunk, amelyek 8 lyukú (2,362 mm) szitán még átmennek, de 20 lyukú (0,833 mm) szitán visszamaradnak, végül C) olyan finom szemcséket nyerjünk, amelyek 65 lyukú (0,208 mm) szitán átmennek. Ezeket a részecskékét az alábbi súlyviszonyban összekeverjük egymással: A) részecskék 30% B) részecskék 30% C) részecskék 40% Körülbelül 150 C° lágyulási pontú kemény szurkot 100 lyukú (0,147 mm) szita lyukbőségének megfelelő nagyságú részecskékké őriünk. Hasonló eredményeket érünk el durvább és finomabb szemcséjű kemény szurokkal. Ezt a kemény szurok őrleményt 6% kemény szurokból és 94% égetett magnéziából álló keverék létesítése végett a szitált magnézia keverékhez adjuk. A keveréket 18—25 Bó° sűrűségű hígított kénsavval olyan mennyiségben keverjük össze, hogy a téglák kisajtolására alkalmas állapotba jusson. A keletkezett nedves keverékben körülbelül 1% kérsav és — a száraz keverékre vonatkoztatva — körülbelül 3% nedvesség van. A keveréket azután körülbelül 1050 kg/cma nyomáson és szobahőmérsékleten téglákká sajtoljuk ki. A téglákat a szokásos módon szárítjuk. Az adott esetben a szárítást, körülbelül 120 C° hőmérsékleten végezzük. Ekkor a téglák használatra kész állapotban vannak és acél előállítására való oxigénráfúvásos edényekben felhasználva, igen kielégítő eredményeket adnak. A legjobb eredmények elérése és szilárdságuk növelése végett a téglákat szárítás előtt 6 órán át körülbelül 1,05 kg/cm2 túlnyomáson gázalakú szénsav (széndioxid) hatásának tesszük ki. Ez az intézkedés önmagában ismeretes. A szénsavval való kezelés után a téglák a következő tulajdonságokkal bírnak: Térfogatsúly Törési együttható 2,68 g/cm3 77 kg/cm2
