152448. lajstromszámú szabadalom • Bázikus tűzálló tégla

152448 5 6 Megállapítottuk, hogy az; 1. példában meg­adott módon előállított téglák nedvességgel szemben igen állékonyak, mechanikai, illetőleg fizikai szilárdságuk pedig az atmoszférán nem csökken, úgy hogy ebből a szempontból a dolo­mittartalmú tégláktól lényegesén különböznek. A találmány szerinti téglákat a magnezit tég­lák előállításához való szokásos szerkezetek, illetőleg sajtók felhasználásával állítjuk elő. Nincs szükség az alkotórészek, illetőleg a keve­rék keverés vagy kisajtoláselőtti előmelegítésére, mint olyan téglák esetén, amelyeknek kis hő­mérsékleten hatásos szurokkötésük van. Kén­savnak vizes kötőszérként való alkalmazása folytán égetés nélkül szilárd téglákhoz jutunk. Ha a téglákat oxigénráfúvásos eljárásban alkal­mazzuk, a kemény szurok elkokszosodott masft­szát alkot, amely a magnézia részecskéket kö­rülveszi. Ez az" elkokszosodott massza a mag­nézia részecskéket nagy hőmérsékleten köti és az oxigénráfúváskor jelenlevő salak romboló hatásával szemben megvédi. A kénsav által ki­alakult kis hőmérsékletű kötés és az elkokszo­sod'ó szurokból nagy hőmérsékleten adódó kö­tés együttes hatása kiváló minőségű téglákat eredményez, ugyanakkor ezek előállítási eljárása igen egyszerű. Lényegében ugyanezek az eredmények érhe­tők el, ha kémiai viszonylatban a szulfátbázisra vonatkoztatva ekvivalens mennyiségekben mag-, néziumszulfátot alkalmazunk. Ugyanilyen eredményeket érhetünk el to­vábbá akkor is, ha különféle szerves ragasztó-, illetőleg kötőszereket, például szulfitszennylú­got, keményítőt, dextrint vagy ragasztó hatású szerves gumianyagokat, például tragantot al­kalmazunk. Az 1. példa szerinti téglában a mész és a kovasav viszonya jóval nagyobb, mint 2,5 és ez eredményes alkalmazásának szempontjából je­lentős tényező amint ezt később még bővebben kifejtjük. 2. példa: Kiindulási anyagként III típusú égetett mag­néziát alkalmazunk és az 1. példában leírt mód­szer szerint járunk el, amelytől azonban a to­vábbiakban részlétezett módon eltérünk, A szi­tált magnéziát olyan keverék előállítására al­kalmazzuk, amely 7% porított kemény szurkot és — a kész téglában — kötőszerként 2% szul­fitszennylúgot tartalmaz, amikor is a szulfit­szennylúgot Önmagában ismert módon elegendő mennyiségű vízzel keverjük ahhoz, hogy a ke­verék kisajtolására alkalmas legyen. Az ilyen módon előállított keveréket 350 kg/cm2 nyomásnál nagyobb nyomáson tég­lákká sajtoljuk ki, amelyek körülbelül 120 C° hőmérsékleten való szárítás után használatra kész állapotban vannak. Tulajdonságaik az 1. példa szerinti téglák tulajdonságaihoz hason­lók. 3. példa: Ez esetben kiindulási anyagként II típusú égetett magnéziát alkalmazunk. A mész és a kovasav viszonya 6,1. Ezt az égetett magné­ziát IV típusú magnéziával keverjük össze, amely önmagában nem alkalmas a találmány szerinti téglákhoz és amelyben a mész és kova­sav viszonya kisebb, mint 1. A IV típusú mag­nézia összetétele a következő: Si02 5,0 A12 0 3 0,4 Fe2 0 3 0,6 CaO 1,1 MgO (különbség) 93,9 Az adott esetben 75 súlyrész II típusú mag­néziát és 25 súlyrész IV típusú magnéziát ke­verünk össze egymással, hogy olyan magnézia­keverékhez jussunk, amelyben a mész és a kovasav viszonya körülbelül 2,4. E keveréknek az oxigénráfúvásos konverterben fellépő hő­mérsékletekre való hevítéskor a IV típusú mag­néziában jelenlevő forszterit és montioellit reakcióba lép a II típusú magnéziában jelen­levő dikalciumferrittel, miközben ' dikálcium­szilikát, magnéziumferrit és magnézia képző­dik. Ezek a magnézia részecskéket egymással kötésbe hozzák, illetőleg összekötik, úgyhogy igen kielégítő minőségű tűzálló téglához jutunk. Téglák előállításához a IV típusú magnéziát őröljük és szitáljuk, hogy D) 65 lyukbőségnél (0,208 mm) kisebb szemnagyságú finom szem­cséjű részecskékhez jussunk. A II típusú mag­néziát úgy őröljük és szitáljuk, hogy A), B) és C) részecskéket kapjunk, amint ezt az 1. pél­dában megadtuk, E részecskék célszerű keveré­kének összeállítása a következő; A) részecske 30% B) részecske 30% C) részecske 15% D) részecske 25% Ezt a keveréket a fentemlített kemény szu­rokkal keverjük össze, úgyhogy az új keve­rékben 6% kemény szurok és 94% égetett magnézia van. Ezután hígított kénsavat adunk a keverékhez, amelyet téglákká sajtolunk ki. A téglákat szénsavval kezeljük és körülbelül 120 C° hőmérsékleten szárítjuk, amint ezeket az 1. példában leírtuk. Á téglák alkalmasak oxigénráfúvásos konverter bélésében való al­kalmazásra. Egész általánosságban hangsúlyoznunk kell, hogy a fő alkotórészként alkalmazott és a ke­mény szuroktól, valamint a vízzel hatásossá tett kötőszertől eltekintve gyakorlatilag a teljes téglát alkotó magnéziában több mint 80% MgO-nak kell jelen lennie, az MgO-tartalom­nak azonban nem kell többnek lennie, mint 90%. A fentiekben említett I, II és III típusú mag­nézia fajtákat természetes osztrák magnezit 10 15 20 25 S0 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom