152395. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új helyettesített difeniléterek előállítására

152395 -5 6 pott, halogénatommal és egy nitrocsoporttal he­lyettesített 2-alkoxi-difenilétereket a második előállítási módszer során említett módon dezal­kilezzük, majd a kapott terméket a megfelelő, szabad hidroxilcsoportot tartalmazó aminove­gyületté redukáljuk. A két aminocsoportot tar­talmazó (IV) általános képletű kiindulóanyagök analóg módon állíthatók elő, pl, a 4-nitro­-guajakol nátriuimsójának 4-halogén-l-nitro­-benzolokkal, 3,4-dihalogén-l-nitro-benzolokfeal vagy 2,5-dihalogén-l-nitro4>enzQlokkal való rea­gáltatása, ül. a 4-klór- vagy 4-bróm-guajakol nátriumsójának 4-halogén-l,3-dinitro-benzolok­kal való reagáltatása és a kapott 2-metoxi-4,4'­-dinitro-difeniléter, 2-metoxi-2'-halogén-4,4'-di­nitro-difenil-éter, 2-metoxi-4'-halogén-2',4-di­nitro-difenüéter, ül. 2-metoxi-4-halogén-2,4'-di­ritro-difenüéter dezalkilezése és a termék hid­rogénezése, ül. redukciója útján. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivi­teli módjait közelebbről az alábbi példák szem­léltetik. E példákban a hőmérsékleti adatok Celsius-fokokban értendők. 1. példa: a) 2-amino-4,2',4'-triklór^difemléter, b) 2-amino-4-klór-4'-bróm-difeniléter, c) 2-amino-4^bróm-4'-klór-difenüéter, gs d) 2-amino-4,4'-dibróm-difeniléter vagy e) 2-amino-4,2',4'-tribróm-difeniléter, egyébként pedig az 1. példában leírthoz hasonló módon járunk el, akkor az alábbi megfelelő helyettesített difeniléterekhez jutunk: a) 2-hidroxi-4,2',4'-triklór-difenüéter, op. 60— 61°; b) 2-hidroxi-4-klór4'-bróm-difeniléter, op. 79— 80°; c) 2-hidroxi-4-bróm-4'-klór-difeniléter, fp.13 mm 214—215°; d) 2-hidroxi-4,4'-dibróm-difenüéter, op. 53— 54°; e) 2-hidroxi-4,2',4'-tribróm-difeniléter, fp-0.08 mm 170-173°. 2. példa: a) 317 g 2-metoxi-4-klór~fenol (44dór-guaja­kol) és 384 g 2,5-diklór-l-nitro-benzol elegyéndk olvadékába 115—120° hőmérsékleten, élénk ke­verés közben, kb. 4 óra alatt becsepegtetünk 223 g 50,3%-os kálilúgot. Leszálló hűtőn keresz­tül vizet és csekély mennyiségű szerves anya­got desztillálunk le a reakcióelegyből. Ezután a hőmérsékletet 12 óra hosszat 145—150°-on tart­juk. Lehűlés után a reakcióelegyet beleöntjük 3000 ml víz és 140 ml 30%-os nátronlúg ele­gyébe, a reakcióterméket éterrel felvesszük, az éteres oldatot semlegesre mossuk, majd bepá­roljuk; a bepárlást vákuum alatt fejezzük be. Az olajszerű maradék alakjában visszamaradó 2-metoxi-2'-nitro-4,4'-diklór-difenilétert nyers állapotban dolgozzuk fel tovább. b) 400 g vasporhoz 1000 ml vizet és 20 ml 80%-os ecetsavat adunk és élénk keverés köz­ben 15 percig forraljuk. Ezután fűtött csepeg­tetőtölcséren keresztül kb. 2 óra alatt hozzácse­pegtetjük a fenti módon kapott nyers 2-metoxi­-2'-nitro-4,4'-diiklór-difenilétert és a reakcióele­gyet a reakció teljessététele céljából visszafo­lyató hűtő alatt 12 óra hosszat forraljuk. A ka­pott reakcióterméket ezután nátriumkarbonáttal fenolftaleinre meglúgosítjuk és 1000 ml klór­benzol hozzáadása után újból felforraljuk. A még forró elegyet a vas-iszap eltávolítása cél­jából aktívszénen át szűrjük, a szüredéket só­savval kongóvörösre ímegsavanyítjuk és a klór­benzolt vízgőzzel ledesztilláljuk. A maradékot nátronlúggal semlegesítjük és a kapott 2-metoxi­-2'-amino~4,4'-diklór-difenilétert megszilárdulás után leszűrjük, vízzel eldörzsöljük, ismét le­szűrjük, semlegesre mossuk és megszárítjuk. Az így kapott, 73—76°-on olvadó nyers terméket további tisztítás nélkül használjuk fel a követ­kező reakciólépésben. c) 426 g finomra őrölt 2-metoxi-2'-amino-4,4'­-diklór-difenilétert hozzáadunk 1500 ml 48%-os brómhidrogénsav és 500 ml ecetsav elegyéhez, majd az elegyet 48 óra hosszat forraljuk. A reakcióelegyet lehűlés után nátronlúggal addig tompítjuk, míg az a kongópapírt már csak ibolyaszínűre színezi, majd nátriumacetáttal kongó-semlegesre állítjuk. Ezután leszűrjük a reakcióelegyet, a szűrőn maradt terméket sem-10 15 20 200 g 100%-os nitrozilkénsavat 1560 g tömény kénsavban oldunk és az elegyhez kb. 2 óra alatt, élénk keverés közben, 40—45° hőmérsék­leten 381 g 2-amino-4,4'-diklór-difenilétert 30 adunk. Az elegyet szobahőmérsékleten még 3 óra hosszat keverjük. Azután hűtés közben (je­ges vízzel) 450 ml vizet öntünk a reakcióelegy­hez, miközben a hőmérséklet 70°-ig emelkedik. 800 ml o-diklórbenzol hozzáadása után az ele- 85 gyet 200° hőmérsékletűolajfürdőben addig for­raljuk (végső belső hőmérséklet 165°), míg diazovegyület már nem mutatható ki az elegy­ben. Ezután a felső réteget még forrón elkülö­nítjük, 1000 ml vizet és 125 ml 30%-os nátron- 40 lúgot adunk hozzá és az o-diklórbenzolt vízgőz­zel ledesztilláljuk. E vízgőz desztilláció vizes maradéka tartalmazza a 2-hidroxi-4,4'-diklór­-difenüétert nátriumsó alakjában oldott álla­potban; csapadétoként ugyanakkor jelen van a 45 melléktermékként keletkezett 3,6-diklór-di­benzofurán is. Ez utóbbit lehűlés után kiszűrjük és mossuk. Az egyesített szüredéket beleöntjük 150 ml tömény sósavba és a képződött csapadé­kot megszilárdulás után leszűrjük, semlegesre 50 mossuk és megszárítjuk. A 'kapott nyers 2-hid­roxi-4,4'-diklór-difenüétert tisztítás céljából vá­kuumban desztilláljuk és a desztülátumot pet­roléterből átkristályosítjuk. Az így kapott ter­mék, amely 12—13 mm Hg-oszlop nyomás alatt 55 201—206°-on forr, 78—79°-on olvadó fehér kris­tályokat képez. Ha a fent említett 381 g 2-amino-4,4'-diklór­difenüéter helyett az alább felsorolt kiinduló­anyagök egyenértékű mennyiségeit alkalmaz- eo zuk: 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom