152386. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés granulátum előállítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1964. VI. 05. Közzététel napja: 1965. V. 22. Megjelent: 1966. III. 01. (EE—1102) 152386 Szabadalmi osztály: 12 g Nemzetközi osztály: B 01 j Decimái osztályozás: Feltalálók: Scheiling Antal gépészmérnök, Takács Géza egyetemi docens, Tömösi László gépészmérnök, Erdős Sándor gyógyszerész, Budapest Tulajdonos: Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár, Budapest Eljárás és berendezés granulátum előállítására 1 A jelenlegi tablettázó eljárásoknál szükség van a préselésre kerülő anyagok előzetes szemcsésítésére, granulálására. Ezen művelet befolyással van a tablettázás kivitelezhetőségére (a matricanyílás egyenletes kitöltésével), s a kész 3 tabletta minőségére (küllem, fizikai jellemzők, azonos hatóanyagtartalom) és így gyógyszertablettánál a terápiás hatásra is. A száraz granulálási módszerek (brikettezés és azt követő aprítás, hengeres préselés) foko- 10 zott munka- és energiaigényük miatt, valamint a termék nem megfelelő minősége (rossz dezintegráció és gördülékenység, magas portartalom) következtében előnytelenek, és elméletileg megalapozhatóan nem is fejleszthetők megfelelően. 15 Szemcsék mechanikus vibráció útján eszközölt ütköztetésével (151.283 sz. magyar szabadalom) csupán nagyobb fajsúlyú anyagok (pl. ércporok) granulálhatok. A gyógyszeriparban jelenleg használt eljárá- 20 sok a granulátum elkészítését valamilyen szitán, vagy perforált lemezen történő átpréseléssel, és az így kapott hengeres, vagy négyszög keresztmetszetű anyag apró pálcikákra vágásával végzik. Ehhez a módszerhez megfelelő 25 képlékennyé kell tenni az anyagot. A granulálás műveletét ezért nemcsak a különböző hatóanyagok és töltőanyagok összekeverésének, hanem a száraz pornak kötőanyagtartalmú nedvesítő folyadékkal történő beké- JQ verésének, „begyúrásának" is meg kell előznie. A „nedves" granulálási eljárások aránylag sok művelete, munkafázisa minden szempontból hátárnyos (pl. anyagveszteség, munka-, munkaidő-, helyigény). A granulátum előállításához 20—30%-nyi folyadék hozzáadására van szükség, ennek eloszlása a szmcsékben nem egyenletes, és eltávolítása a szárítás folyamán sok energiát igényel. Az így készült granulumok közvetlenül, továbbfeldolgozás nélkül nem is alkalmasak a forgalomba hozatalra. A nedves granulálási módszerek között jelenleg legelterjedtebb az oszcilláló granulátor alkalmazása. Ez a módszer is szakaszos, az anyagok előzetes homogenizálásán kívül igényli a gyúrás műveletét is, amihez külön készülékre és anyagmozgatásra van szükség. Ezen túlmenően a granuláló készülék alapvető konstrukciós hibákkal rendelkezik, a szitaszövet ne bírja a mechanikai igénybevételt, gyakori anyag beragadása, a szemcsék hosszabb-röv' debb oszlopokból vagy hengerekből állnak, ez gördülékenysége nem megfelelő, a granulál portartalma magas (a 0,1 mm-nél kisebb csenagyságú frakció eléri a 20—30-ot is). Ez egyébként az eddigi eljárások legfőbb gyatékossága. Ismerünk olyan eljárásokat is, amelyek bák valamelyikén javítanak, de általán elfogadható megoldást egyik sem ad. Ily 152386