152362. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szteroid vegyületek előállítására
152362 3 4 vagy tiklohexán gyűrű van. Az alkilciklopen- 1. példa: tándionok ui. sokkal könnyebben reagálnak, mint az alkilciklöhexándionok, így míg utóbbi esetben erőteljesebb reakciókörülményeket kell 'alkalmazni, addig előbbi esetben a reakció 5 szobahőmérsékleten való állás közben is végbemegy. Különösen előnyös, ha ciklopentán- -diont használunk fel, mivel sokkal nagyobb hozamokat biztosít a megfelelő reakciókörülmények között, mint a többi vegyület, sokszor 10 elméletire számított 80% feletti hozamok is elérhetők. Ha valamely alkilciklopentándiont használunk fel, akkor a reakciót 70 C° alatt folytatjuk le ! (vagyis nem sokkal a metanol forrpontja felett), 'abból a célból, hogy mellék- 15 termékek keletkezését elkerüljük. Sok esetben lehetségessé válik, hogy a reakciót oldószer vagy katalizátor nélkül folytassuk le. Előnyösnek mutatkozott, ha a reakciónál a cikloalkándiont kis feleslegben alkalmazzuk; ez a csekély 20 felesleg könnyen eltávolítható a termék elkülönítése közben, ha a terméket nátriumhidrogénkarbonáttal mossuk. A kondenzációs termékek a 2J (l'-tetraliniletil)-2-alkilcikloalkándionok vagy a szteroid nomenklatura szerint 13Halkil-8,14-szekogona-l,3,9(l,0),9-tetraén-14,17-diono:k és a megfelelő D-homovegyületek. Ezek a vegyületek rendszerint alacsony olvadáspontú szilárd anyagok vagy gumiszerű anyagok. A ciklusos dehidratálást a (II) általános képletű 13-alkilgona-l,3, 5(10)8,14-pentaén-17-onná úgy folytatjuk le, hogy a kiindulási vegyületeket reakciöhőmérsékleten savas katalizátor és célszerűen valamely oldószer jelenlétében reagáltatjuk. Erre a célra megfelelő savas katalizátorként sósavat, p^toluolszulfonsavat és polifoszforsavat, míg oldószerként a metanolt, etanolt és benzolt alkalmazhatjuk. E folyamat közben a savra érzékeny csoportok, mint pl. a tetrahidxo-piraniiloxi-csoport hidrolizálnak, különösen ha a reakciót vizes közegben végezzük és a kapott terméket a megfelelő hidroxiszárrnazék formájában nyerhetjük ki. Ha a kiindulási anyag a .6 helyzetben egy aktív csoportot mint pl. valamely hidroxi- vagy alkoxicsoportot tartalmaz, akkor a ciklizálást már szobahőmérsékleten kivitelezhetjük. A fokozatosan elvégzett ciklusos dehidratálási eljárás termiekéi olyan teljes szintézissel előállított szteroidek előállításánál használhatók közbenső vegyületekként, melyeket az 1,306.623 és 1,306.624 francia, valamint a 150.601 lajstromszámú magyar. szabadalmi leírásban ismertettünk. A találmány kiviteli módjait az alábbi példákkal szemléltetjük. A példákban a hőmérsékleti adatokat C°Hban, az infravörös abszorpciós adatokat '(ÍR) cm^-nél mért maximumokban, az ibolyántúli abszorpciós adatokat (UV) m^-ban mért maximum helyzetekben tüntettük fel, míg a zárójelben megadott számok a molekuláris extinkciós koefficiens adatainak felelnek meg e hullámhosszakon. 7 g 6-'metoxi-l-vinil-l-tetralolt nitrogén légkörben 18 óra hosszat forraljuk visszafolyó, hűtő alatt 35 ml metanolban, mely 6 g 2-metil-ciklopentán-l,3-diont és 0,03 g káliumhidroxidot tartalmaz. A. forralás után a reakcióelegyet lehűtjük, vízzel hígítjuk és éterrel extraháltuk. Az éteres kivonatokat nátriumbikarbonát vizes oldatával és sóoldattal mossuk végül megszárítjuk. A bepárlás útján nyert maradékot metanolból átkristályosítjuk, mikoris 3,1 g 3-metoxi-8,14-szeko-ösztra-l,3,5, (10),9 l (!ll)-tetraén-14,17-j diont kapunk, amelynek op-je 77—78 C°, UV: 267 <il8 000), IR: 3000, 1755, 3725, 1600, 1670, 1495 (talált: C = 76,6%, H = 7,4%. C19 H 22 03 számított: C = 76,5%, H = 7,4%). 2. példa: 80 g 2^etil-ciklopentán-l,3-diont feloldunk 0,3 g káliumhidroxidot tartalmazó 275 ml metanolban, majd éhhez 112 g 6^metoxi-l-vinii-l-tetralolt adunk. A keveréket 6 óra hosszat visszafolyó hűtő alatt forraljuk, kis térfogatra bepároljuk, majd 400 ml étert és 400 ml benzolt adunk hozzá. Hígított vizes nátriumhidroxiddal való mosás után még vízzel és sóoldattal mossuk, majd bepároljuk. Bepárlás után gumiszerű anyagot kapunk, melyet metanolból átkristályosítunk, amikoris 120 g 13-etil-3-metoxi-8,14-szekogona-l ,3,9(10) ,9i(!l 1) -tetraén-14,17--diont kapunk. Egy részét metanolból újból átkristályosítjuk, az anyag op.-je 65—67 C°. UV: 266 '(17,000). Talált: C = 76,75%, H = 7,6%. C20H24O3 számított: C = 76,9%, H = 7,7%. 3. példa: 5 ml 0,12%-os káliumhidroxidos metanolban levő 0,8 g 2-etil-ciklopentán-l,3-dionihoz 1,1 g 6-metoxi-l-vinil-l-tetralolt adunk. A keveréket 20°-on 16 óra hosszat állni hagyjuk, majd az oldószert 30°-on csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, a maradékot 25 ml benzolban felvesszük a benzolos oldatot vizes nátriurnhidrokarbonátos oldattal, majd sóoldattal mossuk, végül megszárítjuk. A bepárolt maradékot metanolból átkristályosiítjuk. 0,91 g 13-etil-3-metoxi-8,!l4-szefcagona-l,3,5l(! 10),9l( l l'l)-tetraén-14,17-diont kapunk, amelynek op.-je 64—66°. 4. példa: 10 ml 1 g nátriumoxidot és 3,1 g benzilkloridot tartalmazó vízben és 1 ml metanolban feloldunk 4 g 6-hidroxi-l-tetralont, majd a kekeveréket 2 óra hosszat visszafolyó hűtő alatt forraljuk. A lehűtött reakcióelegyhez vizet adunk és a termék elkülönítését éter-benzol keverékkel végezzük. Az oldószer bepárlása és a kapott termék alumíniumoxidon való szűrése után a kapott maradékot feloldjuk benzolban, majd bepároljuk és ciklohexánból átkristályo-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
