152347. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített guanidinszármazékok előállítására
152347 a reakciótermék csaknem azonnal elkülöníthető. Rendszerint azonban kb. 1/2 és 6 óra közötti idő szükséges a reakció teljes végbemenetelére. Ennél hosszabb reakcióidők alkalmazása sincs azonban hátrányos befolyással az 5 elért termelési hányadra. A terméket a reakcióelegyből szabad bázis alakjában is kinyerhetjük, a sav semlegesítése esetén; erre a célra valamilyen bázisos vegyületet, mint alkálifémhidroxidot, alkálikarboná- lo tot vagy alkálihidrogénkarbonátot használhatunk. A találmány szerinti eljárás egyik előnyös kiviteli alakja esetében a termék kinyerése oly módon történik, hogy feleslegben levő mennyiségű ammóniumhidr oxidot adunk a re- 15 afccióelegyhez, a kevéssé oldódó szabad bázis leválasztása céljából, azután pedig az így leválasztott bázist szűréssel elkülönítjük. A termék további tisztítása oly módon történhet, hogy a bázist ásványi savat, pl. sósavat tar- 20 talmazó forró alkoholban oldjuk, az oldatot derítőszénnel, diatomafölddel, pl. „Celite" adszorbenssel kezeljük, majd kb. 10 C° hőmérsékletre hűtjük le, amikoris a termék a savval képezett addíciós só alakjában kikristályosodik. 25 Ezt a sót. rendszerint hidrát alakjában nyerhetjük ki. A termék kinyerésének egy -másik módszere esetében aktívszenet adunk a forró raakcióelegyhez és lehűtjük a reakcióelegyet, a sav- 30 val képezett addíciós só közvetlen kikristályosítása céljálbóL A . találmány szerinti eljárással előállítható pirazinamido-guanidinek példáiként az alábbiak említhetők: ; 35 (3,5-diamino-6-klór-pirazinarnido)-guanidín, (3-amino-5-izopropilamino-6-klór-pirazon-amido)-guanidin, (3,5-diamino-6-bróni-pirazinamido)-guanidin, (S-amino-S-dimetilamino-ö-klór-pirazin- 40 amido)-guanidin, (3-amino-pirazinamido)-guanidin, (3-amino-klórpirazinamido)-guanidin, '(S-aminoje-bróm-pimzinamidoJ-guanidin, (3-amino~6-jód-pirazinamido)-guarúdin, 45 l-t3-amino-6-klór-piraziinamido)-3-;metil-guanidin, (3-amino^5Hallilamino-64clór-pirazinamido)-guanidin, l-(3-amino-6-klór-pirazinamido)-3,3-dimetil- 50 -guanidin, l-(3-amino-6-kló:r-pirazinamido)-3-fenil-guanidin, 1 j (!3-amino-6-klór-pirazinamido) -3-benzil-guanidin, 55 1 -lC3-amino-j6-klór npirazinamido) -3-f enetil --guanidin. A találmány szerinti eljárás azonban nincs a fent felsorolt helyettesítőket tartalmazó pira- 60 zinamido-guanidinek előállítására korlátozva, hanem általánosan alkalmazható a helyettesítők bármilyen kombinációját tartalmazó 3--<aminc~piirazinaniido-guanidinek előállítására, csupán azt feltételezve, hogy a kívánt pirazin- gö karbonsav-hidrazid fciindulóanyag előállítására valamilyen megfelelő módszer rendelkezésre áll; a találmány szerinti eljárás alkalmazhatóságát csupán az a feltétel korlátozza, hogy a pirazin-gyűrűn jelenlevő helyettesítőknek közömböseknek kell lenniök a reakció folyamán a másik reagálóanyagként jelenlevő cianamiddal szemben. A kiindulóanyagként felhasználásra kerülő pirazinkarbonsav-tódrazidok előállítása különféle kémiai eljárásokkal történhet, amelyek közül a különböző vegyületek előállítására más és más módszer lehet előnyös. Egy általánosan jól alkalmazható eljárás reákciómenetét a csatolt rajz szerinti '(A) reakcióegyenlet szemlélteti; az itt szereplő általános képletekben R, R1 és R 2 jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel. E reakció lefolytatása a szokásos módon történhet, pl. úgy, hogy a reagáló anyagokat absz. etanolos oldatban néhány óra hosszat visszafolyató hűtő alatt forraljuk, amint ezt alább, az: l.B) példában ismertetjük. A reakció csaknem az elméletivel megegyező termelési hányadot ad. A fenti eljárás során kiindulóanyagként felhasználható különféle pirazinkarbonsav-észterek előállítását az irodalom ismerteti. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik; megjegyzendő azonban, hogy a találmány köre egyáltalán nincsen az alábbi példákra korlátozva. 1. példa: (3-amino-6-klór-pirazinamido)-guanidin-hidroklorid A) 3-amino-6~klór-pirazinkarbonsav~metilészter előállítása Egy mechanikai keverővel, hőmérővel és gázbevezetőcsővel felszerelt 5 literes, háromnyakú lombikba bevisszük 3180 ml víz és 750 ml jégecet kb. 38 C° hőmérsékletre felmelegített elegyét, majd 90 g (0,588 mól) 3-amino-pirazin-2-karbonsav-metilésztert adunk hozzá. A keverőt megindítjuk és a reakcióelegyet 41 C° hőmérsékletre melegítjük, aminek hatására az észter csaknem teljesen feloldódik. Az oldatot azután jégfürdő segítségével éppen 40 C9 alatti hőmérsékletre hűtjük le. Élénk keverés közben kb. 140 g klórt vezetünk 25 perc alatt az oldaton keresztül. Az első 5 perc után csapadék kezd képződni, amely a reakció vége felé voluminózussá válik. A hőmérséklet a reakció folyamán 20—25 C°-ra csökken. A kapott csaknem fehér csapadékot, amely 3^klóramino-6--klór-pirazin-2-karbonsav-metilészterből áll, szűréssel elkülönítjük és kismennyiségű jeges vízzel mossuk. A kapott termék kis mintáját meleg ecetsavból átkristályosítva, 142 C°-on bomlás közben olvadó terméket kapunk. Elemzési adatok: a C ßH 5 Cl 2 N 3 02 képlet alapján számított értékek: C 32,46%, H 2,27%,
