152338. lajstromszámú szabadalom • Átalakítható közúti személygépkocsi

152338 5 6 látható. Az 5. ábrához viszonyítva a különbség mindössze annyi, hogy a hátsó 25 tér 21 fedele is a tároló 36 térbe kerül, ahol az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a 26 utastér 22 teteje is tárol. A 32, 33 pótülés föl van állítva, amint ezt a 4. ábrával kapcsolatban ismertettük. A 3—6. ábrák alapján a találmány szerinti négyüléses limousinenak végső fokon hatüléses végig nyitott kocsivá való átalakítását a következőkben foglalhatjuk össze: A 3. ábrán látható találmány szerinti limousine hátsó 25 terének 21 fedelét a 28 nyíl irányában megemelve kiemeljük. Kiemeljük a hátsó 20 ablakot 30 keretével együtt. A hátsó 20 ablak 30 keretét csatlakoztatjuk a 23a, 23b hátsó falhoz, majd a 2/a ábrán látható módon a hátsó 25 tér oldalfalaiban tárolt, vagy a 2/b ábrán látható módon a hátsó 25 tér 21 fedelére visszahajtott 24a, 24b ablakokat a 25 hátsó tér 21 fedele és az oldalfalak között szabadon maradt mezőkbe iktatjuk, végül a 21 fedelet az áthidaló 31 öv és a hátsó 20 ablak 30 kerete közé illesztjük. Ezzel az eredetileg négyüléses szokásos limousine helyett (3. ábra) a 4. ábrán látható hatüléses csukott kombihoz jutunk. Akár a 3. ábra szerinti szokásos limousine, akár a 4. ábra szerinti kombi egyszerűen átalakítható az 5. ábrán látható négyüléses nyitott kocsivá. A nyitott kocsivá való átalakítás azt jelenti, hogy mindazakat a kocsirészeket, amelyék a zárt utasteret mintegy derékmagasságtól fölfelé határolják, leemeljük és a személygépkocsiban erre kijelölt helyeken tároljuk. Előbbi esetben a 21 fedelet kiemeljük, a hátsó 20 ablak 30 keretét és az áthidaló 31 övet leemeljük, a hátsó 23a, 23b falat lehajtjuk, a 20 hátsó ablak 30 keretét és az áthidaló 31 övet a 23a, 23b hátsó fal belső térrészébe helyezzük, a 35 lapot fölemelve a 26 utastér 22 fedelét a 36 tárolótérbe helyezzük, majd a 35 lapot az 5. ábrán látható üzemi helyzetébe visszaillesztve a 23a, 23b hátsó falat fölhajtjuk, az oldalablakokat önmagában ismert módon leeresztjük és a 25 hátsó teret 21 fedelével újból lezárjuk. A 6. ábrán az 5. ábrán látható cabrioletből átalakított végig nyitott kocsi látható. A két alak csak abban különbözik egymástól, hogy a 25 hátsó tér 21 fedele is a 36 tárolótérbe került, a 32, 33 pótülést pedig a hátsó 40, 41 ülés mögött kialakított mélyedésből kiemelve a hátsó 25 térben fölállítottuk. A 4., 5. vagy 6. ábrán látható átalakított kocsiknak a 3. ábra szerinti kocsivá való visszaalakítása értelemszerűen • fordított sorrendben megy végbe. Nyilvánvaló azonban, hogy bármelyik kivitel bármelyik kivitellé közvetlenül is átalakítható, vagyis az átalakítás sorrendje nem szükségképpen azonos az ábrák sorrendjével. A 7—13. ábrákon a fentiekben ismertetett találmány szerinti limousine további átalakítási lehetőségei vannak vázlatosan föltüntetve. A 25 hátsó térben fölállított 32, 33 pótülés az utastérben előtte elhelyezett 40, 41 üléssel együtt a 7. ábrán látható módon 32, 33, 40, 41 fekvőhellyé átalakíthatóan is elrendezhető. Evégből a limousinet előbb kombivá alakítjuk át, majd a 32, 33, 40, 41 üléseket a 7. ábrán föltüntetett módon egymáshoz sorakoztatjuk. Eljárhatunk úgy is, hogy a hátsó 25 térben fölállítható 32, 33 pótülés előtt a 26 utastérben elhelyezett ülést hátrafordíthatóan rendezzük el, a kettő közé pedig a személygépkocsiban tároló 42 asztalt iktatunk, amely egyébként lehet a kocsiszekrény valamelyik része is, például a 35 fenéklap. Ilyen átalakítás a 8. és 9. ábrán látható, ahol a 40, 41 hátsó ülés és a 32, 33 pótülés egymással szembe vannak fordítva, a kettő közé pedig 42 asztal van iktatva. Ez az átalakítási lehetőség további módon nyújt az egyébként szokásos külalakkal bíró limousinenak viszonylag. kényelmes lakókocsivá való átalakítására. A 10., illetőleg 11. ábra csukott, illetőleg nyitott kivitelben olyan átalakítást tüntet föl, amelynél a hátsó tér szállító térként használható. Ezektől a 12., illetőleg 13. ábra szerinti átalakítás abban különbözik, hogy a 40, 41 hátsó ülés is a kocsi fenekébe van süllyesztve, tehát a 26 utastérnek több mint fele ugyancsak szállító térként hasznosítható. Fentiekben a találmány szerinti személygépkocsit orrmoterbs 'megoldásban ismertettük. Nyilvánvaló azonban, hogy olyan farmotoros személygépkocsiknál, amelyeknél a motor a 25 hátsó tér alatt van elrendezve, a fentiekben ismertetett változatok ugyancsak megvalósíthatók. A találmány szempontjából tehát nincs különbség orrmotoros és farmotoros közúti személyszállító gépkocsik között. Meg kell említenünk azt is, hogy a találmány szerinti átalakítható személygépkocsik természetesen kombinálhatók vászontetővel, illetőleg a kocsiszekrényhez csatlakoztatható sátorral is, ami egyrészt további lehetőséget nyújt a gyors átalakíthatóságra, másrészt fokozza a lakókocsiként való kihasználás lehetőségét. Ilyen sátoros kombinációt tüntettünk föl a 14/a, illetőleg 14/b ábrán. Látható, hogy az ábrázolt példákénti kiviteli alak esetén a gépkocsinak a kocsi 26 utasterén fölfelé túlnyúló és oldhatóan rögzített 43 váza (14/a ábra) van. Ezt a 43 vázat 45 sátorlap borítja. Amint a 14/b ábrán látható, a 45 sátorlapnak a kocsi hátsó oldala felé eső és alsó szélén a 23a, 23b hátsó lap felső peremén rögzíthető része van, amint ezt felgöngyölt állapotában a 14/b ábrán 45a hivatkozási számmal jelöltük. Ha a 45 sátorlap 45a részét leeresztjük, a 23a, 23b hátsó lapot fölhajtjuk és a 45a sátorrész alsó részét a 23a, 23b lap felső peremén rögzítjük;, zárt 44 sátorteret kapunk, amely hosszmetszetben a 15. ábrán látható. Nyilvánvaló, hogy a kocsi hátsó 25 terének 21 fedelét, 26 utasterének 22 tetejét és adott esetben a 20 hátsó ablakot 30 keretével együtt, valamint a 31 övet eltávolítva, a 44 sátorlap alsó széleit pedig a fölhúzott állapotban hagyott ablakok és a szél-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3