152336. lajstromszámú szabadalom • Eljárás konzerváló- és fertőtlenítőszer előállítására
3 152336 4 nizmusok által megtámadható anyagok is konzerválhatók. A termékek konzerválószerként való felhasználása önmagában ismert módon hajtható végre. Így pl. a szert alkoholos oldat, vizes emulzió, paszta vagy gél alakjában adjuk a konzerválandó anyaghoz, kívánt esetben bensőleg elkeverjük és gondoskodunk arról, hogy a konzerválandó anyag célszerűen legyen elzárva, illetve csomagolva. Különleges célokra a hatóanyagot a mosóvízhez (pl. burgonya, hagyma, eper esetén) vgy a csomagolópapírhoz adhatjuk hozzá. Az anyagokat jéghez is adhatjuk, melyet halak és egyéb tengeri rákok jegelésére használunk. A találmány szerinti konzerválószerefcet egyéb, szokásos konzerválási módokkal is kombinálhatjuk, így pl. az új anyagok segítségével a hősterilizálás idejét csökkenthetjük. A mélyhűtéssel való kombinálást pl. citromfélék szállítása, továbbá Kűtéses szállítás során alkalmazhatjuk. Az előbbi általános képlet szerinti vegyületek dezinficiáló szerként egész általánosságban használhatók, így pl. az élelmiszer- és takarmányiparban, akár általános higiénikus célból, akár oly esetekben, ahol a csíraszám kis értéken tartása készülékekben, helyiségekben stb. szükséges, akár megelőző hatóanyagként a baktériumok:, gombák, élesztők és egyéb alacsonyrendű mikroorganizmusok okozta károsodás elkerülésére. Ez alkalmazási lehetőségek példáiként az alábbiakat említjük: gyári és raktárhelyiségek, továbbá készülékek tejüzemekben, sajtüzemekben, sörgyárakban, gyümölcsraktárak, burgonyatároilók, hűtőházak, pincészetek, konzervgyárak, konzerválószer-gyárak, fejőgépek, kézfertőtlenítés, a dohány penészedésének megakadályozása, fogszuvasodás megelőzése annak folytán, hogy a szájban a keményítő- vagy cukortartalmú anyagokból a savképződés a laktobacillusok bénítása folytán elmarad vagy lelas^ sul.. További alkalmazási területek adódnak a kozmetika területén dezinfieiensként, pl. borotválkozó vízben vagy dezodoránsok adalékaként. A találmány szerinti konzerváló- és dezinficiáló szerek alkalmazandó koncentrációja nagymértékben függ a konzerválandó, illetve dezinficiálandó anyagtól és a mikróbás szennyezésektől. Általában 0,05% koncentráció elégséges. Ez azonban csupán irányszám, amelyet mindkét irányban túlléphetünk a növekedő mennyiség felé, különösen akkor, ha nehezen konzerválható anyagokról, pl. halkonzervekről van szó. A gerániumsav, mint említettük, ismert vegyület. A másik két, az általános képlet körébe" tartozó vegyület új és ezeket önmagában ismert módszerekkel állíthatjuk elő, pl. a megfelelő aldehid oxidálása útján, miként azt célszerűen az alábbi A Példában írtuk le. A következő 1—8. példa a találmán'y szerinti konzerváló- és dezinficiáló szer alkalmazási lehetőségeit szemlélteti. A) példa: 35 g ezüstnitrátot 120 ml vízben teljes oldódásig kavarunk. A kapott oldathoz nitrogénáramban 16,5 g 3,6,7-trimetil-oktadien-2,6)-ai-(l) 30 ml etán óllal készített oldatát, majd egy óra lefolyása alatt cseppenként 13 g nátriumhidroxid 250 ml vízzel'készített oldatát adjuk. Az elegyet 24 óra hosszlat nitrogénáramban kavarjuk, megszűrjük, vízzel mossuk és a vizes oldatot alacsony forráspontú petroléterrel extraháljuk. A vizes oldatot ezután hígított sósavval megsavanyítjuk, a szabad savat petroléterrel kivonatoljuk, vízzel mossuk, nátriumszulfáton megszárítjuk és besűrítjük. Nagyvákuumban való desztilláció útján 3,6,7-trimetil-oktadien-(2,6)-sav-(l)-et kapunk, forráspont 88 C°/0,02 Hgmm; nTMD = 1,4892. A 3,7-dimetil-nonadien~(2,6)-sav-(l)-et analóg módon állíthatjuk elő, forráspont 84—86 C°/0,02 Hgmm; n2r? D = 1,4832. 1. példa: A gerániumsav nátriumsójából 1 kg-ot 9 liter vízben feloldunk. Másrészt 5 Erlenmeyer-lombikba 200—200 ml pasztőrözött tejet teszünk. E lombikok közül 4-hez a kapott nátriumgeraniát oldatát adjuk, mégpedig 4 ml-t, 2 ml-t, 1 ml-t és 0,4 ml-t úgy, hogy az egyes lombikokban a gerániumsav-koncentráció kb. 0,2%, 0,1%, 0,05%, illetve 0,02%. Az ötödik lombikhoz nem adunk geraniums avat. Valamennyi lombikba ezután 5 ml joghurtot teszünk és 27 C°-on inkubáljuk. 24 óra elteltével mind az 5 lombikban friss- és jóíllatú joghurt képződik. 5 nap elteltével a gerániumsavas próbák még mindig friss joghurt-szagúak, míg a kontroll lombik erősen megváltozott, rossz és savanyú illatú és megromlott. 2. példa: 5 Erlenmeyer-lombikba 200 ml fehér szőlőlevet öntünk. A sorozat egy lombikja kontroll célokat szolgál. A második, illetve a harmadik lombikba konzerválószerként a gerániumsav káliumsóját adjuk 0,01%, illetve 0,001% koncentrációban, a negyedik, illetve ötödik lombikhoz 3,7-dimetil-nonadiei n-(2,6)-sav-(l)-et ' adunk ugyancsak káliumsó alakjában, ugyanolyan koncentrációban. A hatóanyag oldatát az 1. példa szerinti módon oldással állítjuk elő. A lombikokat közönséges hőmérsékleten, nyitva, állni hagyjuk. 5 nap elteltével a kontroll lombik felületének fele penészes, míg a négy többi próbánál penészesedés nem állapítható meg. További 3 nap elteltével a kontroll lombik felületét zárt penészréteg borítja, míg a 0,01% koncentrációjú konzerválószert tartalmazó két próba teljesen penészmentes és a 0,001% konzerválószert tartalmazó lombikok csak egész gyenge penészedést mutatnak. 10 15 .20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
