152331. lajstromszámú szabadalom • Iker alagútkemence

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNY« HIVATAL SZABADALMI LiÍRÁS Bejelentés napja: 1964. IV. 23. Közzététel napja: 1964. X. 23. Megjelent: 1966. II. 01. (GA—738) 152331 Szabadalmi osztály: 80 c 1—6 Nemzetközi osztály: C 04 c Decimái osztályozás: Gyarmati Ferenc mérnök, Budapest, Dömök Béla technikus, Budapest, Molnár Antal mérnök, Budapest, Papp Béla technikus, Budapest, Szépvölgyi János keramikus, Hódmezővásárhely, Vörös István technikus, Budapest Iker alagútkemence A találmány olyan iker alagútkemence, amelynél mind a hőhasznosítás, mind a kemen­cén belüli hőmérsékleteloszlás, mind a kezelés tekintetében messzemenő intézkedések válnak lehetővé szerkezeti felépítése következtében, Ismeretesek az alagútkemencék azon kivite­lei, melyeknél gáz, vagy olajtüzelés mellett a kemence teljes hosszában •— vagy legalább a hossz túlnyomó részén — érvényesül a fűtő­hatás. Az ilyen szerkezetű kemencéknél az azok­ban véghezvitt technológia igen szűk területre korlátozódik egyrészt azért, mert a kemence hossza mentén csak kis határok között változ­tatható a hőfok, másrészt azért, mert a hő­kezelés, illetve az égetés időtartama a kemencén belüli munkadarab-sebesség befolyásolása révén szabályozható csak. Ezeknél a kemencéknél a hőhasznosítás is igen rossz, mert az alagút­szerű kemencetér teljes határolófelülete mentén érvényesül a veszteségnek számító hőáramlás a környezet felé, amit csak igen költséges és ál­landó karbantartási költséget igénylő hőszigete­léssel lehet csökkenteni, ez azonban a beruhá­zási költségeket növeli. Az ismert alagútkemencéknél komoly üzeme­lési problémát okoz, ha a munkadarabok folya­matos továbbítására szolgáló szerkezetről üzem közben leesik egy példány vagy egyéb okból kell a kemence terébe benyúlni. Tudvalevő, hogy az alagútkemencék között nem ritka a 10 15 20 25 30 80—100 m hosszú, s ha egy ilyen hosszú ke­mence középrészén hullik le egy munkadarab, akkor le kell az egész kemence üzemeltetését állítani, s hosszú rudakkal vagy ehhez hasonló nehézkes és primitív eszközökkel a nem, kívá>­natos tárgyakat kipiszkálni a kemence teréből. A felsorolt hiányosságok miatt, de különösen . azért, mert nem lehet a kemence terében sem a hossz mentén sem a keresztmetszeti síkban a hőmérsékletelosztást kielégítően, illetve könnyű­szerrel változtatni, szabályozni, a különböző bár, de egymással rokon technológiák megváló­sítása esetén is külön-külön alagútkemencét alkalmaznak. E körülmiény maga után vonja a külön kemencékhez külön szállítóberendezések építését. Ez a különálló blokkszerű, építés indcn kolatlanul megnöveli az ismert alagútkemencék beruházási költségét, továbbá a helyszükségle­tet. A találmány révén ezek a hiányosságok mind elkerülhetők. így a jobb hőhasznosítás azáltal biztosítható, hogy lényegében két kemencetér úgy van egymás mellé építve, hogy a köztük levő válaszfal egyaránt határolja mindkét ke­menoeteret, vagyis közös. E két kemencét egyet­len szállítóberendezés — célszerűen konveyor — szolgálja ki, mert mindkét kemencetérben más-más hőmérsékleti viszonyok alakíthatók ki egymástól függetlenül. A két alagútkemence 1523?'

Next

/
Oldalképek
Tartalom