152331. lajstromszámú szabadalom • Iker alagútkemence

••> 152331 4 tüzelőberendezése, ugyanis különálló, bár egy közös tüzelőállásban vannak elrendezve. A kemencék hossza mentén a hőmérsékleteloszlás azáltal változtatható, hogy az oldalfalakon nyitható és zárható nyílások vannak a fűtő füstgázok elvezetésére, s ezek segítségével — attól függően, hogy a fűtési helytől számítva milyen távolságban kezdődnek a csukott nyílások — hosszabb vagy rövidebb kemenceszakasz lesz alkalmasabb hőfokú. Természetesen e nyílások nemcsak teljesen nyitott, illetve zárt állapotba hozhatók, hanem a kétféle állapot közti zártsági helyzetek is biztosíthatók, s így a hőmórsékletoszlás igen tág határok között szabályozható. Az említett zárható és nyitható füstgázelvezető nyílások a kemenoeterek oldalfalain egymás felett két sorban vannak elrendezve, így attól függően, hogy az alsó vagy a felső sorban levő nyílásokat nyitjuk vagy zárjuk, a kemencetér keresztmetszeti síkjában értelmezve függőleges irányban lehet különböző hőfokú mezőket biztosítani. Természetesen e tekintetben is szóba jöhetnek részleges zárások a két sorban levő nyílásoknál, így ilyen irányban is széles határok között lehet a hőfokot szabályozni. A füstgázelvezető nyílások a kemence oldalfalaiban kialakított csatornákba torkollnak, amely csatornák közvetlenül a kéményhez vezethetnek vagy — kellő huzat, illetve ventillátor esetén — előmelegítési célra használható fel a még magas hőfokú füstgáz. Így például egy megépített kísérleti példánynál a kemence alatt történik a füstgázok visszavezetése a tüzelőállás közelébe, ahol a kémény torkolata van. Ilyen elrendezés mellett igen gazdaságos hőkihasználás eszközölhető. A találmány szerinti iker alagútkemence terét felülről olyan tűzálló anyagú idomtéglák zárják le, melyeknek egy része vasszerkezeti elemekkel rögzített, s ezekhez a többi tagok kötőanyag nélkül úgy csatlakoznak, hogy egyszerűen kiemelhetők anélkül, hogy a kemence üzemelését meg kellene szakítani. A nem rögzített tagoknak a kiemelése után a kemence tere felülről nyitottá válik s könnyűszerrel be lehet nyúlni az üzemet zavaró körülmény megszüntetése végett. A találmány szerinti iker alagútkemencét részletesebben az alábbi leírás ismerteti a csatolt rajzmellékleteken bemutatott példakénti kivitel kapcsán. E rajzok közül az 1. ábra a találmány szerinti kemence vízszintes sík menti metszetének vázlatát tünteti fel, a 2. ábra az 1. ábrán bejelölt AA vonal menti kitörést szemlélteti nagyobb méretarányban, a 3. ábra egy példakénti kivitel keresztmetszetének vázlata, míg a 4. ábra a 3. ábrán bejelölt BB metszetet mutatja szintén nagyobb méretarányban. Az 1. ábra szerinti elrendezésből kitűnik, hogy az egymás mellett levő 1 és 2 kemenoetereket egymástól az 5 válaszfal különíti el. A két kemenceteret az egyetlen, összefüggő szállítószerkezet, célszerűen 12 konveyor szolgálja ki, amelynek példa szerint a 3 nyilak mutatják a haladási irányát. A kemence alatt, annak középrészén van kialakítva a 6 fűtőállás. Az itt elhelyezett égőkből a fűtést szolgáló füstgázok az egyes kemenceterekbe azok oldalfalaiban kiképzett csatornákon át jutnak egymással ellentétes irányban. Az 1 kemencetérbe a 4 nyilak szerint, a 2 kemencetérbe a 9 nyilak szerint áramlik a füstgáz, A füstgázaktól átjárt kemenceterek oldalfalaiban egymás feletti két sorban zárható és nyitható elszívónyílások vannak kialakítva. A 2 kemencetér oldalfalában a 7 elszívónyílások e ezekkel szemben a válaszfalban kialakított 8 nyílások vannak. Az 1 kemencetérhez pedig a 10 és a 11 elszívónyilások tartoznak. A 2. ábra tanúsága szerint az egyes kemenceterekbe a 13 és 14 csatornán történik a füstgázok bevezetése. Ugyanebből az ábrából megállapítható az is, hogy célszerűen eltolva vannak elrendezve az egymásfeletti elszívónyílások, amelyeknek az elzárására a kívülről mozgatható 15 elzárólapok szolgálnak. A 2. ábra olyan helyzetet tüntet fel, amikor a felső és alsó sorban levő nyílások közül az elsők — a füstgáz áramlási irányában értelmezve — vannak félig nyitva. A 3. ábrán bemutatott keresztmetszeti vázlatból kitűnik, hogy az elszívónyilások a kemencetereket határoló falakban kiképzett csatornákba toirkollanak. Így a 7 nyílás s a vele egy sorban levő többi nyílás is a 16 csatornába, a 7' nyílás és a vele egy sorban levő minden nyílás a 16' csatornába, a 8 nyílás és mindegyik ebben a sorban levő nyílás a 17 csatornába, a 8' és minden további esetben a sorban levő nyílás a 17' csatornába torkollik. Természetesen lehet olyan elrendezés is a találmány körébe tartozóan, ami mellett a kemencetér egy-egy oldalán csak egyetlen füstgázelvezető csatorna van kialakítva. A3, ábrából kitűnik az elszívónyílásokat elzáró lapokat mozgató szerkezeti elrendezés is. Így a 15 lapok közül a 7 nyíláshoz tartozót a 20, a 7' nyíláshoz tartozót a 21, s a 8 nyíláshoz tartozót a 22, míg a 8' nyíláshoz tartozót a 23 lánc, kötél vagy hasonló szerv segítségével lehet mozgatni. A kemencetér felső részét tűzálló anyagból készült idomok zárják le. A 3. és 4. ábra szesrinti példánál a 24 és 25 elemek a 19, illetve 18 idomvasakra a 27 elemek révén fel vannak függesztve. A 18 és 19 idomvasak rögzítésére a 32, illetve 31 csavarok szolgálnak. A 4. ábrán szemlélhető, hogy a 24 idomtest alakos üregébe — a példa szerint I profilú — idomvas van helyezve, s ehhez a 26 idomvashoz kapcsolódik a 27 függesztő elem;, aminek a felső vége a 19 idomvashoz van kötve. Az így rögzített boltozati elemek közé vannak illesztve, kötőanyag nélkül a 28 idomdarabok, amelyek egyszerűen kiemelhetők, s ezáltal könnyen be lehet nyúlni felülről a kemence terébe. A boltozati elemek annyira összeérnek, hogy a 29 munkadarabot tartó s felső végével a szállítószerkezethez kap-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2