152308. lajstromszámú szabadalom • Kopásálló fémfelületek kialakítására alkalmas, elektromos ívfénnyel való ráolvasztással felvihető paszta
3 152308 4 5% borból áll, a kerámiai masszát pedig 5 rész porszerű anyaggal és 40 rész vízzel kötőképesre alakítják át. A Cr-B-Ni-eutektikum összetételét tovább részletezve megállapítható, hogy 65— 75%-a Ni, 13—20%-a Cr, 3—5%-a B, továbbá legfeljebb 10% vasat, Si-t és C-t tartalmaz, míg a kerámiai massza 44 súly% BaO-t, 37,5 súlyO/0 Si0 2 -t, 6,5% B 2 O s -t, 5% ZnO-t, 3,5% CaO-t, 2,5% Zr02 -t és 1% Al 2 0 3 -t tartalmaz. A porszerű anyag kaolin-, zománc- vagy porcelánpor lehet. A pasztát valamely fém felületére kenik, és a védőréteg beégetése után korrózió-, atmoszferiliák-, kopás- és hőmérséklet-álló réteget nyernek. Ujabb közleményekből ismeretessé vált, hogy ilyen nagy nikkeltartalmú, vagyis legalább 65% nikkelt tartalmazó kopásálló ötvözet ellenállóképessége fém-ásványi anyag közt fellépő koptatás esetén minőségileg 3,8-szer jobb, mint a normál acéloké (St 37), azonban a keményfémfelületek kopásállóságának alig egytizedét éri el. Hátrányt jelent az is, hogy ez a paszta általában 75% nikkelt tartalmaz, mely utóbbi fém a takarékfémek közé tartozik. Felhasználásra került olyan paszta is, amely keményfémek felvitelére alkalmas, kötőanyagként pedig műgyantát tartalmaz, Ennek a pasztának az a hátránya, hogy ugyanazokkal a nehézségekkel kell számolni, mint a keményfémek esetében (a repedésmentes felület kialakítására magas előmelegítési hőmérsékletet kell biztosítani) és olyan kötőanyagok felhasználását is igényli, amelyek csak 150—200 C°-on keményednek ki. A keményfémötvözetek előállítási költségei pedig többszörösen meghaladják a szokásos keményfémköltségeket. Hasonló nehézségek lépnek fel akkor is, ha kötőanyagként vízüveget használnak fel. A felvitt paszta 100 C° körüli szárítása válik szükségessé. Vízüveg kötőanyag alkalmazását egyébként főként gyorsacélokhoz felhasználható pasztákban ajánlják. Ha kötőanyagot nem használnak fel és a felvitel porkeverék formájában történik, akkor vízszintes és sima felülettől eltérő felületek esetében nem sikerül az egyenletes porfelvitelt biztosítani. A porkeverék ezenkívül a szélekről lehull, ennek folytán különleges műveletek alkalmazása válik szükségessé. A beégetéshez alkalmazott elektromos ívfény pedig lefújja a hegesztendő felületekről a porkeveréket, így a szétkeveredést nehéz meggátolni. A fentiekkel szemben a találmány célja olyan nikkelmentes, igen csekély keményfémtartalmú, folyósítószert, valamint szervesoldószerben műgyanta és fémmentes kötőanyagot tartalmazó hegesztőpaszta kialakítása, amely szobahőmérsékleten való felkenés és szárítás után olyan szilárd és jól tapadó réteget biztosít, hogy elektromos ívfénnyel való felhegesztés vagy indukciós felhevítés folytán kopásállóság tekintetében a keményfémeket megközelítő fémfelületeket eredményez. A találmány szerint a kitűzött célt úgy valósítottuk meg, hogy főrészben ferrokrómból, vasból, fémkarbidokból és boridokból, vagy azok nélkül, karbidképző anyagokból, valamint cellulóznitrátot és szerves oldószert tartalmazó kötőanyagból álló nikkelmentes hegesztőpasztát 5 előre meghatározott vastagságban a fémfelületre, vagy begyújtás után önmagától leolvadó lemezelektródákra felviszünk, majd a pasztát szobahőmérsékleten kb. 5—10 óra hosszat szilárd és jól tapadó réteggé szárítjuk meg és 10 keményítjük ki, végül azt előnyösen elektromos ívfénnyel az alapanyagba beolvasztjuk. Ilyenkor oly viszonylag sima, vékony és nagy kopásállóságú bevonat képződik, amelynek kopásállósági tulajdonsága a keményfémekét meg-15 közelíti. A találmány szerinti nikkel- és fémkarbid-mentes hegesztőpaszta összetétele a következő: 20 20—50 súly%, célszerűen 44 súly% ferrokróm vagy krómfémpor, 10—40 súly%, célszerűen 22 súly% vaspor, 0,5—10 súly%, célszerűen 8 súly% tiszta szénanyag, pl. grafitpor, 25 2—10 súly%, célszerűen 7 süly% folyósítószer és 10—20 súly%, műgyanta- és fémmentes, szobahőmérsékleten kikeményedő kötő* anyag. A kötőanyag alkotrószei a következők: 10—20 súly%, célszerűen 15 súly% cellulóznitrát, 5 súly%-ig lágyítószer, célszerűen 2 35 súly% ftálsavas észter, a maradék szerves oldószerek. A találmány szerinti hegesztőpaszta másik célszerű összetételében ferrokróm- vagy krómfémporon, vasporon, valamint folyósító- és kö-40 tőanyagokon kívül a megadott arányokban 1— 10 súly% fémkarbidet, célszerűen 3,5% szemcsézett bórkarbidet vagy 1—10 súly%, célszerűen 3,5 súly% krómboridport használunk fel. A találmányt az alábbi kiviteli példával köze-45 lebbről szemléltetjük: Viszonylag sima, vékony és nagy kopásállóságú fémfelület kialakítására, a találmány szerinti nikkelmentes és kis keményfémtartalmú, valamint folyósítószereket és kötőanyagot tar-50 talmazó hegesztőpasztát előre meghatározott vastagságban pl. 2 mm vastagságban egy fémfelületre hordjuk fel. 5—10 óra hosszat tartó száradás és szobahőmérsékleten való kikeményedés után a száraz pasztaréteget elektromos 55 ívfnényel, amelyet célszerűen az alapanyagfém és a szénelektróda között képezünk, a hegesztőpasztát az alapanyagba beolvasztjuk. Ebben a példában a következő összetételű hegesztőpasztát használjuk fel: se 44 súly% ferrokróm, vagy krómfémpor, 8 súly% vaspor, 8 súly% tiszta szénanyag, pl. grafitpor, 7 súly% kereskedelmi folyósítószer, 65 19 süly% kötőanyag. 2
