152308. lajstromszámú szabadalom • Kopásálló fémfelületek kialakítására alkalmas, elektromos ívfénnyel való ráolvasztással felvihető paszta

5 152308 6 10 15 20 A kötőanyag összetétele: 15 súly% cellulóznitrát, 2 súly% lágyítószer, célszerűen ftálsavas észter és a többi 83 súly% oldószerek. A találmány szerinti hegesztőpaszta egy másik kiviteli alakjánál összetételét úgy választjuk meg, hogy tiszta szénanyag helyett kis mennyiségben fémkarbidet vagy fómboridot éspedig 3,5 súly% szemcsézett bórkarbidet vagy 3,5 súly% krómboridport használunk fel. A találmány előnyei abban rejlenek, hogy a felvitt hegesztőpaszta rétegvastagságának (pl. 5 mm), az áramerősségnek (pl. 450 A), a szénelektródaátmérőnek (pl. 10 mm), valamint a beolvasztási módszernek összehangolásával a felolvasztott pl. 2—2,5 mm vastagságú réteg és a fémalapanyag között forraszszerű kötés létesül, így a kívánt ötvözettel már az első réteg felvitele után az optimális kopásállósági tulajdonságok alakíthatók ki. Az új felrakó módszerrel a paszta és a fémalapanyag összeolvasztásához csak tizedannyi idő szükséges, mint egyébként elektródákkal végzett felrakó hegesztésnél szokásos. A találmány szerint javasolt fém- és műgyantamentes kötőanyaggal szoba- 25 hőmérsékleten külön hőközlés nélkül gyors száradás érhető el, mimellett a kikeményedett pasztaréteg viszonylag kemény és annyira kötődik a munkadarabhoz, hogy a hegesztőpasztával kezelt munkadarab szállítása is lehetséges 30 lesz. '"' A találmány szerinti hegesztőpasztával fémásványi anyag között fellépő siklási kopás esetén is a jelentkező lökésszerű igénybevételekkel szemben is nagy kopásállóság alakítható ki, 35 amely a csaknem hétszer költségesebb wolframkarbid vagy krómborid alapú keményfém kopási ellenállásának felel meg. A találmány szerinti hegesztőpasztával ellátott munkadarabok a keményfém felrakó hegesztésekkel ellentétben ütésszerű igénybevétellel szemben ellenállóak; ilyen ellenállóképességre van szükség anyagbontófogaknál, késeknél stb. A hegesztőpasztával kezelt munkadarabok kopásállósága mintegy 4—10-szer nagyobb, mint egyéb elekt- 45 ródákkal végzett felrakó hegesztéseknél. Ez a megállapítás a keményfelrakórétegekre is vonatkozik, amelyeket a szokásos felrakó alap-40 anyagokkal készítettek, kivéve a keményfémhegesztést. A többszörös élettartamot üzemszerű kísérletekben keverőbetéteknél, csigabetéteknél, anyagbontófogaknál és surrantóknál próbáltuk ki. A találmány szerinti hegesztőpaszta összetétellel az ötvözet alacsony olvadáspontja (1250 C°) miatt forraszszerű jó kötés alakítható ki, így a felrakást legtöbbször csak egyszeres rétegben kell végezni. Végül meg kell jegyezni azt, hogy a keményfémfelrakó hegesztéshez használt ötvözetek ára és előállítási költsége 6—7-szer drágább, mint a találmány szerinti hegesztőpaszta előállítási költsége. Szabadalmi igénypontok: 1. Nikkelmentes, legfeljebb csekély keményfémtartalmú, folyósítószert, valamint szerves oldószerekben oldott műgyanta- és fémmentes kötőanyagot tartalmazó hegesztőpaszta, amelylyel fémes munkadarabok felületén elektromos ívfénnyel vagy induciós melegítéssel viszonylag sima, vékony és rendkívül kopásálló felületi bevonat alakítható ki, amelyeknek kopásállósága a keményfémekét megközelíti, és amelyre jellemző, hogy a következő komponensekből áll: 20—50 súly%, célszerűen 44 súly% ferrokróm- vagy krómfémpor, 10—40 súly%, célszerűen 22 súly% vaspor, 0,5—10 súly%, célszerűen 8 súly% tiszta szénanyag, pl. grafitpor, 2—10 súly%, célszerűen 7 súly% szokásos folyósítószer, végül 10—20 súly%, műgyanta- és fémmentes, szobahőmérsékleten kikeményedő, 10—20 súly%, célszerűen 15 súly% cellulóznitrátból, 5 súly%-ig lágyítószerekből, célszerűen 2 súly% ftálsavas észterből, maradékában pedig szerves oldószerekből összetett kötőanyag. 2. Az 1. igénypont szerinti hegesztőpaszta kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a fenti komponenseken kívül legfeljebb 10% krómboridport, vagy legfeljebb 10% szemcsézett fémkarbidet tartalmaz. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 658085. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23. 3