152306. lajstromszámú szabadalom • Gépjármű légfékszelep család
152306 kusan működtetett pótkocsi-fékszeleppel összeépítve (pl. Berliener Bremsenwerke J 18 és AV 204 típusa). Ezen fékrendszer működését a 2. ábra szerinti diagram szemlélteti, melynél a fékezés 5 alkalmával a fékkamrákban és a töltővezetékben végbemenő nyomásváltozások vannak ábrázolva az idő függvényében. A töltővezeték nyomásváltozását ennél is az —A— vonal, a vontató fékkamráéit a —B—, a pótkocsi fékkam- 10 ráéit pedig a —C— vonal mutatja. Ez a fékrendszer a helyes fékezési sorrendet az —a— és —c— esetben biztosítja csak, de a —b— esetben már nem, és a —d— esetben is késik kezdetben a pótkocsi fékje, a hosszú töl- 15 tővezeték ellenállása miatt. A —C— vonalon levő törés siettető hatása folytán a késés azután megszűnik. III. Kétvezetékes fékrendszer (pl. PAL, Bosch, Westinghouse, Knorr stb.). 20 Ezek működésére az 1. ábra szerinti diagram jellemző, azzal az eltéréssel, hogy fékezés kezdetén a pótkocsi fékjének késése a vontatóéhoz képest kisebb mértékű az ott ábrázoltnál. Ez a fékrendszer az I. pont alatt ismertetett- 25 nél bár tökéletesebb ugyan, de az elméletileg helyes fékezési sorrendet ez sem biztosítja maradéktalanul. Szakmabeliek előtt köztudomású, hogy a felsorolt típusú, ill. ismeretes ezen rendszerű fékek egyike sem tudja megvalósítani a 30 helyes fékezési sorrendet az —a, b, c, d— esetek közül egyikben sem, mert fékezés kezdetén a vontató fékje a pótkocsiéhoz képest siet, amely különbség még ha nem is nagy, akkor.is káros. A járműszerelvényeken jelenleg használatos 35 fékrendszerek vizsgálata alapján tehát tényként állapítható meg az a hátrány, hogy a helyes fékezési sorrendet egyik sem biztosítja az üzemi esetek mindegyikében. Nem tudják teljesíteni azt a követelményt, hogy a járműszerelvény 40 utolsó tengelyének fékje fogjon mindenkor először, az utána sorban visszafelé, ill. hátulról előre a többi. A helyes fékezési sorrend kialakulása esetén ugyanis a járműszerelvény megfeszül, de ha ez nincs megvalósítva, akkor a 45 pótkocsi a vontatóra szalad, a szerelvény betörhet és balesetet okozhat. A fenti nehézségeket küszöböli ki a találmány, amely az építőszekrény elve alapján légfékszelep család megoldást létesít, amelynek 50 egyes tagjait az egykörös alaptípusból lehet kialakítani megfelelő alkatrészek hozzáadásával, ezért előállítása a jelenlegieknél egyszerűbb. A különböző főfékszelep változatoknál szükséges max. láberő nagysága azonos és megegyezik az g5 egykörös fékszelepnél fellépő láberővel. A pótkocsi-fékszeleppel ellátott változatok pedig a járműszerelvény fékezésénél, a láberő azonos nagysága mellett, a helyes fékezési sorrendet minden esetben megvalósítják. 6Ö A találmányt annak példaképpeni kiviteli alakjait szemléltető alábbi leírása ismerteti bővebben. A rajzokon az 1. ábra a sűrített levegővel működtetett pótkocsifékszeleppel ellátott gépjármű fékrendsze- 65 rének működési folyamatát szemléltető ismert diagram, a 2. ábrán a mechanikus működtetésű pótkocsifékszeleppel ellátott gépjármű fékrendszerének ismert diagramja látható, a 3. ábra a találmány szerinti — építőszekrény elvén megoldott — légfékszelep család egységeinek összeépítését körvonalaiban szemléltető vázlat, a 4. ábra a találmány szerinti légfékszelep családot a 3. ábra szerinti összeállításában, vagyis pedál és kézifék működtetésű pótkocsi-fékszelepes, kétkörös főfékszelepű kiviteli változatában mutatja, középvonala menti függőleges metszetben, vázlatosan ábrázolva és végül az 5. ábra a 4. ábra szerinti felépítésű légfékszelep működésének diagramját szemlélteti. A fékszelep család 3. ábra szerinti vázlatosan szemléltetett elemekből összeépített kiviteli változatából kiindulóban van alább ismertetve, amelyen az egyes elemek különböző fékezési műveletek végzésére való szerkezeti egységek. A1 és A 2 az egykörös fékezőszelepet alkotó és szétválasztható elemek, a —B— elem egy második fékkört működtető, ill. vezérlő betétszerűen alkalmazható egység és a —C— elem a vontatott jármű, úgyn. pótkocsi légféket vezérlő szerkezet, —P— pedig a fékszelepeket működtető pedál. A felsorolt elemekből családdá összeépített fékszelep kombinációt szerkezeti kivitelében és elrendezésében a 4. ábra mutatja, melynek részei és működése a következő: Az —1— lábpedál lenyomása alkalmával a —2— himba a —28— csap körül emelkedőén elfordul, felemeli a —3— zárócsövet, az pedig maga után engedi a —4— kettős szelepet, melynek alsó szelepkúpja felfekszik és elzárja az —5— nyíl irányából a vontató légtartályából jövő töltőlevegő útját. A töltővezeték a —6— irányba vezet. A —3— zárócső tovább emelkedve elválik a —4— kettősszelep felső kúpjától s a töltővezeték levegőjét kzedi a szabadba engedni. A pótkocsihoz vezető —6— töltővezetékben levő nyomás csökkenésének hatására a —7— térben levő levegő a —8— résen keresztül kezd kiáramlani, mire a —9— tér túlnyomása a —10— dugattyút felfelé tolja a —11— ellenrugó erejével szemben, majd ezután a —4— kettős szelep felső kúpja ismét felfekszik a —3— zárócsövön és a —6— töltővezeték légtelenítésének folyamatát megszünteti. A töltővezetékben tehát az —1— pedál elmozdulásának megfelelő nyomásesés alakul ki. Ez a megoldás, amelynél a pótkocsi-fékszelep töltőállásában a sűrített levegő a —11— ellenrugót nem tartja összenyomott állapotban, biztosítja, hogy a —6— töltővezeték légtelenítésének kezdete az —1— lábpedál ugyanazon helyzetére esik a fékrendszer teljes és részleges feltöltésénél egyaránt. A —11— ellenrugó mechanikus (pl. alátéttel) előfeszítésével elérhető, hogy a —10— dugattyú a beállított pl. 1 atü. nyomásesés után kezd 2
