152218. lajstromszámú szabadalom • Automatagép kondenzátor huzalkivezető gyártására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 152218 Bejelentés napja: 1963. V. 16. Közzététel napja: 1965. II. 22. Megjelent: 1966. I. 01. (Hl—164) Szabadalmi osztály: 21 g 1—16 Nemzetközi osztály: H 01 g Decimái osztályozás: Feltaláló: Kasoly Sándor technikus, Budapest Tulajdohos: Híradástechnikai Gépgyár, Budapest Automatagép kondenzátor huzalkivezető gyártására A találmány autoimatagép kondenzátor huzalkivezető gyártására, amely huzaiadagoló, leszabó,, valamint huzallapító szervekkel van ellátva. Kondenzátor huzalkivezetők gyártására kü- 5 lönböző szerszámgépek már ismeretesek. Ezek a huzal egyengetése, valamint előretolás, és darabolás munkaműveletek szempontjából lényegében nem különböznek egymástól. A huzal lapítására ellenben különböző megoldások io ismeretesek. Ilyen megoldások például az ütőrendszerrel vagy hengereléssel való lapítás. Régebben a lapítást ütőrendszerrel végezték. 15 Az egyik ilyer. ismert megoldás szerint a szerszámot úgy alakították ki, hogy az ütőmunkát összenyomott rugóerő felszabadításával végezték, megoldás szerint excenter présgépet alakítottak át és ebbe fogták be az erre a célra 20 készített kombinált szerszámot. Az említett megoldásoknak az a hátrányuk, hogy az ütőerőt — és így a huzal lapítási vastagságát — nem lehetett érzékenyen szabályozni: pontosabban 0,1 mm-nél vékonyabb lapítást nem 25 lehetett elérni, mert az ütőfelületek között elterülő lapított felület súrlódási tényezőjének nagysága folytán a két felület között az anyag már olyan minimális vastagságú, hogy az terjeszkedni nem képes. Az ütőmunkával való 30 lapítás egy másik hibája az, hogy a művelet nagy zajt okoz. A lapítási művelet elvégzésére ismeretesek hengerléses rendszerű, lapított huzalkivezetőt gyártó gépek. Ismeretes olyan szerkezet, ahol a hengereket a darabolókést a daraboló tárcsákba építették be és a lapító felületeket kemény fémmel — például vidia-lapkákból — készítették. Ennek a megoldásnak hátránya az, hogy minden hosszúságmérethez ((lapítási hossz) külön lapító tárcsákat kellett készíteni és a gép beállítását úgy kellett elvégezni, hogy ezeket a tárcsákat kicserélték. Ebből következik, hogy a gépnek a beállított lapítási hosszúságtól eltérő hosszúságra való átállítása csak akkor volt kifizetődő, ha egyszeri méretbeállítással hosszabb időn keresztül gyártottak, mivel az átállítási idő, a keményfémlapokat tartó tárcsák kicserélése és beállítása miatt, több óra hosszat tartott. Ezen gépnek másik hibája az, hogy anyagtovábbító szervként gumibetéteket alkalmaztak és ezek a gumibetétek a használat során hamar elkoptak, miáltal a huzal előrehúzása rendszertelenné vált és a gép selejtet gyártott. Az utóbb említett lapítószerkezet bár zajtalanul működött, de azzal a további hátránnyal rendelkezett, hogy igen bonyolult szerkezete miatt az előállítás költsége nagy volt. .... Ismeretes egy másik, egyszerűbb szerkezetű 152218