152213. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új imidazol-származékok előállítására

152213 3 amino-, trifluormetil-, acetoxi-, karboxi- vagy karbetoxi-csoport, továbbá égy rövidszénláncú alkáltio-gyök, előnyösen metiltio-gyöfc vagy egy rövidszénláncú alkanoilgyök, előnyösen egy acetilgyök; továbbá 1—3 rövidszénláncú alkil-, előnyösen metil-gyök vagy rövidszénláncú alkoxi-, előnyösen metoxi- vagy etoxi-gyök. Az ífll) általános képletnek megfelelő olyan új vegyületek, amelyekben ÍR hidroxilcsoportot képvisel, tehát a csatolt rajz szerinti (fia) általános képletnek megfelelő vegyületek a találmány értelmében oly módon állíthatók elő, hogy valamely a csatolt rajz szerinti (II) általános képletnek megfelelő amint formaldehid jelenlétében valamely, a csatolt rajz szerinti (III) általános képletnek megfelelő alfa-izonitrozoketonnal reagáltatunk; e képletekben Rí, R2 és R3 jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel, míg Rí, rövidszénláncú alkil- vagy rövidszénláncú karbalkoxi gyököt jelenthet. Ezt a reakciót valamely erre alkalmas reakcióközegben, előnyösen valamely poláros oldószerben, pl. rövidszénláncú aűcanolokban, aeetonitrilben stb. folytathatjuk le. A formaldehidet előnyösen vizes oldat vagy paraformaldehid alakjában adjuk a reakcióelegyhez. A reagáló anyagokat vagy egyszerre elegyítjük egymással, vagy pedig a találmány szerinti eljárás egyik módosított alakja esetében először a primer amint és formaldehidet elegyíti jük egymással a választott reakcióközegben és adott esetben visszafolyató hűtő alatt forraljuk az elegyet, ami által a megfelelő Schiff-féle bázist képezzük, majd ezt követően, a reakcióelegy lehűlése után adjuk hozzá az alfa-izonitrozoketont, amelyet előzőleg ugyanabban az oldószeriben oldunk, amelyet a többi reagáló anyag oldására is alkalmaztunk. (Ezután a reakcióelegyet ^8 óra hosszat vagy még ennél is hosszabb ideig keverjük és/vagy forraljuk viszszafolyó hűtő alatt. A találmány szerinti eljárás egy másik kiviteli alakja esetében az olyan i(I) általános képletű vegyületeket, amelyekben R merkaptocsoportot jelent, vagyis amelyek a csatolt rajz szerinti l(Ib) általános képletnek ^amelyben Rí, R2 és R3 jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel) felelnek meg, oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely, a (II) általános képletnek megfelelő amint formaldehid jelenlétében valamely, a íflll) általános képletnek megfelelő alfa-izonitrozoketonnal reagáltatunk és a reakcióelegyet valamely olyan vegyülettel kezeljük, amely hidroszulfidion leadására képes. Ilyen vegyületekként kénhidrogén, alkáli- és földalkálifémszulfidok, előnyösen nátriumszulfid, káliumszulfid, kalciumszulfid és ammóniumszulfid j ölhetnek tekintetbe. A fenti eljárásmódok valamelyike szerint kapott olyan '((I) általános képletű vegyületeket, amelyekben Rj rövidszénláncú karbalkoxi-csoportot képvisel, kívánt esetben a karbalkoxicsoport elszappanosítása és az így kapott 2--hidroxi- vagy 2-merkapto-4-karboxi-imidazolok pirolizise útján a csatolt rajz szerinti (Ic) általános képletnek megfelelő vegyületekké — ahol R, R2 és R3 jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel — alakíthatjuk át. Az i(I) általános képletnek meg-felelő észterek hidrolízise céljából ezeket az észtereket célszerűen valamely alkálifémhidroxi i vizes oldatában szuszpendáljuk vagy oldjuk. Az így kapott 4-karboxi-imidazol-származékok pirolizise a vegyület olvadáspontig történő egyszeri hevítése útján, vagy pedig valamely magas forrpontú tercier amin, pl. kinolin oldószerként való alkalmazásával, fém-katalizátorok, mint pl. rézpor jelenlétében folytatható le. > A találmány szerinti eljárás evgy további kiviteli módja esetében az olyan 1(1) általános képletű vegyületeket, amelyekbm R hidroxilcsoportot, Rt pedig hidrogénatomot képvisel, amelyek tehát a csatolt rajz szerinti Iflld) általános képletnek felelnek meg (amelyben R2 és R3 jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel) oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely, a csatolt rajz szerinti l(IV) általános képletnek megfelelő izxáanátot valamely, a csatolt rajz szerinti i(jV) általános képletű alfa-iaminoalkanollal >(e képletekben R2 és R3 jelentése megegyezik a fen;ebbi meghatározás szerintivel) reagáltatunk, majd ezt követően a reakcióterméket oxidiciónak vetjük alá. A !(IV) általános képletű vegyületek alfa-aminoalkanolokkal való reagált itása valamely, a reakció szempontjából közömbös vízmentes szerves oldószerben, pl. benzolf>an, toluolban, dietiléterben vagy tetra'hidrofuc-ánban, szobahőfokon vagy mérsékelten felér lelt hőmérsékleten folytatható le: A reakciót« írméket ezután Oppenauer-oxidációnak vetjük alá. E reakcióhoz katalizátorként alumíniumalköholátok, pl. alumínium-izopropilát, oxidálósz írként és/vagy oldószerként inert szerves oldós serek, pl. benzol, toluol vagy xilol, magasabb forrpontú ketonokkal előnyösen ciklohexanc nnal képezett elegyei kerülhetnek elkalmazásra. Az (I) általános képletnek megfelelő új vegyületek szervetlen vagy szerves savakkal, mint sósavval, brómhidrogénsavral, kénsawal, foszforsavval, metánszulfonsavval, etánszulfon-? savval, béta-hidroxietánszulfonsíivval, ecetsavval, borostyánkősawal, fumárs avval, maleinsaWal, alimasavval, borkősavval, citromsawal, benzoesawal, szalicilsawal és mandulasavval sókat képeznek; e sók egy része vízben oldódó vegyület. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik; megjegyzendő 'azonban, hogy a találmány köre egyáltalán nincsen ezekre a példákra korlátozva. A példákba n. a hőmérsékleti adatok Celsius-fokokban értendők. 2